Dés – Református templom

Ezeréves Magyarország, Erdély - Partium


A két Szamos egyesülésénél fekvő várost (Szolnok-Doboka, majd Szamos vármegye székhelyét) érdemes felkeresni, értékes műemlékei pusztulásának ellenére is.
Rómához hasonlóan hét dombra épült: a Rózsahegyre, a Bélahegyre, a Kakashegyre, a Szentpéterhegyre, Malatóra, Bakóra és Kádbükkre. A monda szerint a Rózsahegyen volt Rózsa vára, a Bélahegyen pedig Béláé.
Bakóra a Törvényfa utca vezet fel, ebből is következik, hogy itt voltak az ítélet-végrehajtások és a boszorkányégetések.

A malatói úgynevezett nagy temetőben nyugszik Medgyes Lajos református pap-költő, 1848-as mártír, Petőfi Sándor barátja. Petőfi meg is szállt nála, a református parókia kertjében lévő kis présházban, amit a jelenlegi piac létesítésekor (sok mindennel együtt) lebontottak.

A Kakashegyen található a Zsidó-temető. A város lakosságának egyharmada a II. világháború előtt zsidó volt. Óriási zsinagógájukat megkímélte a háború. Az előtte található kis téren állították fel a holokauszt áldozatainak emlékszobrát.

A parókia melletti román stílusú tornyocska egy Árpádok-korabeli templom köveiből épült. Ékszere volt a városnak, s mint ilyen, idegenforgalmi látványosság. 1938. november 8. éjszakáján “felrobbant”.
A közelében fekvő hosszúkás kövön pihent meg a hét vezér, és kiáltotta háromszor: Deus, Deus, Deus. Innen ered a város Deés elnevezése. A város címere feletti hét csillag is a hét vezért jelképezi.

A mai mozi helyén állt a Bánffy Dezső főispán által épített szép kisszínház. A színház függönye a kunokat üldöző Szent László királyt ábrázolta. Sok műkedvelő előadás, iskolai előadás, vándorszíntársulat tevékenységének színtere lett. 1947 körül azonban az ócska színház egy éjszaka felgyulladt, így átadta a helyét egy “modern” mozi-épületnek.

A temetőkből és a tornyokból csodálatos kilátás nyílik a Szamos völgyére és a távoli havasokra.

Dés városának sok bővizű forrása volt. Eredetileg a kozárvári hét forrás látta el az 1913-ban létesített vízvezeték-rendszert. A város bővízű forrása még a Hidegkút, a Nagytemetővel szemben. A Bodonkút a Rózsahegyi tömbháznegyedet látja el friss vízzel. Az állomástól a város felé vezető út bal oldalán szintén buzog üdítő víz a hegyből (egyesek szerint a halottakból jön). Van még forrás az alsósétatérrel szemben és a Bélahegy oldalában is.

(Forrás: Erdélyi Gyopár 1998/1 – az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye)

A templom leírása:

Historizáló védőfallal övezett, a középkorban Szent István király tiszteletére épített monumentális templom a dési piactér közepén emelkedik. A templom méretei és térszerkezete jellegzetesen az erdélyi vármegyei városok – Torda, Bánffyhunyad, Nagyenyed – gótikus templomait idézi: a nyugati homlokzathoz magas, karcsú torony támaszkodik, a tágas hajót hosszú szentély folytatja, északon emeletes sekrestyével. A valószerűtlenül magas és karcsú, négy fiatornyos toronysisak emblematikus eleme a dési városképnek. A toronyhoz kívül nyolcszögletes csigalépcsőtorony csatlakozik. A hajó nyugati támpillérpárja alacsonyabb a többinél, s közel van a nyugati sarokhoz: ezek a gótikus nyugati karzatot támasztották, melynek boltindításai és vakmérműves mellvédjének egy része még megvannak. A keleti támpillérpár vastagítás nyomait viseli. A szentély és az azonos magasságú sekrestye közös tetővel rendelkezik. Az épület csúcsíves ablakai mérművesek, a sekrestye kelet felé néző, emeleti ablaka igen díszes kivitelezésű. A toronyalj oldalait csúcsíves árkádok nyitják meg. A toronyból a hajóba bonyolult profilozású, csúcsíves kőkeretű ajtó vezet. A toronyalj csillagboltozatának boltvállai még megvannak. A hajót két oldalajtó is megnyitja, a déli, csúcsíves keretű ajtó, hajdani portikuszának nyomai még megvannak, az északi ajtó szemöldökgyámos kőkerete, átmetsződő tagozatokkal díszített. A szentély déli homlokzatának hatalmas emléktáblája az 1960-as években készült, egy 18. századi emléktábla másolataként, a hajó déli oldalának hasonló méretű emléktábláját 1988-ban festették újra.

A hajó monumentális belső terét a sötétkék alapszínű, 1779-es kazettás mennyezet fedi, mely a harmadik mennyezete már e térnek, s két boltozat előzte meg. E gótikus boltozatok nyomai jól felismerhetők és szétválaszthatók Az első boltozat a külső támpilléreknek felelt meg, s nyugati boltszakasza szélesebb volt. Bordái a falon hosszan levezetett gyámokból emelkedtek. Az első boltozat nem volt hosszú életű, s tervezési hiba, sőt esetleg omlás miatt építhették néhány évtized múlva a későgótikus boltozatot, mely már nem igazodott a régi külső támpilléreihez. A négyszakaszos új boltozatot a hajó terébe mélyen beugró belső támpillérek tartották, a kolozsvári Farkas utcai templom boltozatához hasonlóan. A hajó második boltozata az 1500-as évek elején keletkezhetett.

A hajó nyugati oldalán emelkedik a historizáló, régebbi festett kazettákat is felhasználó kétszintes orgonakarzat. A diadalívhez támasztva áll a kőből faragott kosarú, 1752-ben készült és 1779-ben festett szószék, Sipos Dávid munkája. A szentélyt az eredeti gótikus gyámokról indított barokk boltozat fedi. A sekrestyébe kőkeretes, igen megviselt ajtó vezet, földszintjét is, emeletét is gótikus boltozat fedi.

(Forrás: http://lexikon.adatbank.ro)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Dés, Románia{}synagogue-2.png{}Dés – Református templom” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Vélemény, hozzászólás?