Találat a következőre: Reök

Szeged – Reök- palota, lépcsőház

Határon belül - 93.000 km2

Brüsszeli kiállítás kapcsán a szecesszióról.
A művészi kivitelezésű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján egy szegedi díszkovács Fekete Pál készítette.

Szeged – Reök- palota, lépcsőház II.

Határon belül - 93.000 km2

Szeged belvárosában áll egy csodálatos épület, amely talán minden ember fantáziáját megmozgatja. Az én képzeletem egy elvarázsolt Béka király palotájának hiszi. Ez a legszebb szegedi szecessziós épület a Reök-palota. Melynek nem csupán a külleme magával ragadó, hanem a több mint 100 éves története.
Az épületet 1907-ben egy tehetséges fiatal építész tervezte Magyar Ede, akinek a rövid élete során elkészült munkái közül a Reök-palota a legszebb alkotása. Magyar Edét az épület megtervezésével Reök Iván földbirtokos, országgyűlési képviselő, kultúrmérnök és a Folyammérnöki hivatal vezetője, egyszóval egy sokoldalú dúsgazdag ember, nem mellesleg Munkácsy Mihály unokaöccse bízta meg. Az építkezéssel 1907 novemberében elkészültek, és a végeredmény fantasztikus, egy palota luxus kivitelben. A művészi kivitelezésű szecessziós részletei az épületnek számos szegedi művész és mesterember közreműködésével jött létre.
A kétszintes saroképület vitathatatlanul látványos lett, a virágmotívumoknak, a hullámos falsíkoknak és a másutt gyűrt falfelületeknek köszönhetően.
A homlokzati felszín vízszintes és függőleges irányban képlékeny szobrászati eszközökkel lett kialakítva. A szintenként egymást váltó zárt illetve nyitott erkélyek is egy teljesen újszerű képet mutatnak. A különleges motívumok kialakításán a Winkler és Társai pesti épületszobrászok dolgoztak, ezek szép épületdíszek az építtető vízügyi tevékenységére utalva vízinövények formájában pompáznak. A szintén művészi kivitelezésű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján egy szegedi díszkovács Fekete Pál készítette.
Az épület első felújítása 1960-ban volt, amikor is a már erősen leromlott állapotú homlokzat egyszerűsítését rendelték el. Ebben az időben lettek eltávolítva egyes kovácsoltvas virágok és lámpaoszlopok. 1974-ben végezeték az épület második felújítását, melynek eredményeként elbontották a megmaradt kandallóhoz hasonlító liliomos vaskályhákat.
1980-ban végre nem elvettek az épülettől, hanem hozzáadtak egy földszinti nívós bankfiókot, melynek tervezője Koczor György és belsőépítész tervezője Fekete György volt.

Aztán évek teltek el és az üresen hagyott épület állapota egyre romlott, 2004-ig kellett várni, hogy döntés szülessen a műemléki helyreállításról. 2007 nyarára készült el a Reök-palota teljes rekonstrukciója, ami vitathatatlanul első osztályú munka és az épület végre megkapta azt a pompát, amely Magyar Ede építész emlékéhez is méltó.

http://szeged.varosom.hu

Szeged – Reök-palota

Határon belül - 93.000 km2

A Reök-palota egy szecessziós épület, Szeged belvárosának gyöngyszeme, tervezte Magyar Ede, épült 1907-ben.

Magyar Ede az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezi meg legszebb alkotását a Szeged, Tisza Lajos körút 56. számú lakóházat a Reök-palotát.

Az épület a hazai szecesszió egységes, tiszta stílusú megtestesülése, európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán szép telek állt rendelkezésére, az előtte levő tér a létesítendő épületre megfelelő rálátást is biztosított. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő, Munkácsy Mihály unokaöccse. “Magyar Ede 29 éves amikor Reöktől a megbízást kapja. Nagy ambícióval lát munkához. Szerencsésen megérzi a feladatban rejlő lehetőségét, azt, hogy most nem spekulációs célú bérházat, hanem családi palotát kíván tőle a megrendelő.”

A Reök-palota alaprajza a család igényeinek megfelelően lett kialakítva. »A megbízó, fiúgyermekei részére, szintenként egy-egy garzonlakás, leánygyermekei részére szintenként két-két többszobás lakás tervezését kérte.«[1] A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárat mellett balra két üzlethelyiségnyi alapterületen rendezte be Magyar Ede a tervezőirodáját. A többi lakást földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok lakták. Itt lakott Kiss Ferenc is a „szegedi erdők atyja”, melyet emléktábla örökít meg az épület homlokzatán. A lakások elhelyezése, alaprajzi kialakítása korszerűnek és egyben igen szellemesnek mondható. Az udvari oldal, mely ebben az időben még uralkodó volt a bérházépületeknél, itt hiányzik. A telek ésszerűen gazdaságos beépítését segítő a félkörben visszametszett udvari homlokzat, ahol az ívelt felület eredményei délután is jó megvilágítást adnak a lépcsőháznak. A melléklépcső kapcsolódása a lakásokhoz szintén ötletes. Időközben az üzletek többször cserélnek gazdát, az óriási lakásokat a második világháború után feldarabolva társbérletté alakítják.

Az épület évek óta rossz állapotban, üresen állt. Teljes műemléki helyreállításáról, az emeleti szintek képtárrá való alakításáról, a pincében raktárak létrehozásáról valamint az udvar lefedéséről 2004-ben döntött a városvezetés. 2007 nyarán elkészült az épület teljes rekonstrukciója, korszerűsítése. A generál tervező Rantal János volt. 2007 augusztusban 100 éves jubileumát ünnepelve helyet kapott benne a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.

A historizmus közel ötvenéves uralma után szinte hihetetlennek tűnik Magyar Ede merészsége, eredetisége, formáinak gazdagsága, eleven szimbólumrendszere, amely az épület minden részletén megtalálható. A virágmotívumok építészeti tagozatokká való átlényegítésére, a virágmotívumokból komponált oszlopfők és pilaszter fejezetek ilyen szép formálására az art nouveau egész mozgalmán belül alig találunk példát. Hasonlóságot is csak az iparművészet legnagyobb mestereinek, mint Émile Gallé, Louis C. Tiffany, a Daum testvérek, Luis Majorelle, vagy René Lalique alkotásainál figyelhetünk meg.

Forrás: wikipédia 

Arad – Gyula, szecessziós építészet a Világnaphoz.

Határon belül - 93.000 km2

További érdekességek a Szecesszió Világnap kapcsán.
Szecessziós Magazin honlapot beírni, menü balra, Arad- Gyula legalul katt.
sok sok érdekesség, igényes prezentáció gazdagon a megvalósult programok- sok sok fotóval.

Alföldi szecessziós  építészet, internetes szavazás – kakukktojás- játék.
fotó: Bagyinszki  Zoltán
Sorsolás a beérkezett helyes megfejtők közül :  Gyula, Komló Hotel 2020. június 10. 11.00
A sajtót, a meghívott vendégeket köszöntötte Kónya  István alpolgármester és Rapport  István ügyvezető.
sorsolás:

1. Corso Boutique Hotel **** szállás voucher 2 fő részére – nyertes: Koszecz Ildikó, Gyula

2. Komló Hotel **** Gyula 10 000 Ft értékű étkezési utalvány 2 fő részére – nyertes: Somogyiné Lukács Gizella, Érd

3. Bagyinszki  Zoltán, Gerle  János: Alföldi szecesszió c. művészeti albuma – nyertes: Petrás Lászlóné, Gyula

Gratulálunk, köszönjük a játékot, a nyertesek ma kiértesítésre kerültek.

Zsigmond Ágnes – Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft és Tourinform Iroda

 

Íme a beérkezett szavazatok épületenként:

1. volt 1-es iskola épülete, Gyula 103 like

2. Almásy-kastély, Gyula 90 like

3. Raichle-palota, Szabadka 34 like

4. Városháza, Szabadka 32 like

5. Reök-palota, Szeged 32 like

6. Fekete Sas palota, Nagyvárad 25 like

7. Cifra palota, Kecskemét 25 like

8. Tűzoltóság, Zenta 18 like

9. Városháza, Nagyszalonta 16 like

10. Városháza, Kiskunfélegyháza 15 like

11. Kultúrpalota, Arad 14 like

12. Vármegyeháza, Debrecen 11 like

13. Lloyd palota, Temesvár 11 like

14. Zsinagóga, Hódmezővásárhely 10 like

15. Bácskai Kultúrpalota, Baja 9 like

16. Iparbank egykori épülete, Cegléd 9 like

17. Ruzsonyi-villa egykori épülete, Nyíregyháza 9 like

18. Petőfi Szálló, Szentes 8 like

19. Városháza, Törökszentmiklós 8 like

20. Polgári Lakóház, Nagykikinda 8 like

Elérés: 7.544 – ennyi személyhez jutott el a játék

Aktivitás: 1.017 – ők azok, akik valamilyen formában bekapcsolódtak

Like a képekre összesen: 489 – ennyien szavaztak a legszebb épületre!

Like a posztra: 82 – ők nyilvánítottak véleményt arról, hogy tetszik nekik a kezdeményezés

Hozzászólás: 128 – ők tippeltek a kakukktojásra is.

Megosztás: 54 – ők segítettek nekünk abban, hogy a játék másokhoz is eljuthasson

A sajtó révén a Facebook segítségével, www.bagyinszki.eu honlap, a Szecessziós Magazin honlap által valószínű 15.000-20.000 játékos érdeklődő került közelebb a szecessziós építészethez.

Valamennyi közreműködő Barátunk, Kollégánk segítségét köszönjük.

Bagyinszki Zoltán

Kecskemét – szecessziós kovácsoltvas kapu

Határon belül - 93.000 km2

Belváros,  László Károly út 15.
 
Az 1900- as évek elején készült, egyedi díszes szecessziós kapuról egy rózsát sajnos a VANDÁLOK LETÖRTEK ÉS ELVITTÉK.
(aki szereti ezt a “műfajt” a honlapon Szegeden a Reök palota anyagában láthat igen gazdag kovácsoltvas virágcsodákat – érdemes megtekinteni).

Bagyinszki Zoltán

 

Szegedi szecessziós séta

Határon belül - 93.000 km2


Épületlista:

  1. Beregi – ház
  2. Beregi – ház
  3. Deutsch – palota
  4. Deutsch – palota
  5. Deutsch – palota
  6. Goldschmidt – ház
  7. Goldschmidt – ház
  8. Gróf – palota
  9. Gróf – palota
  10. Gróf – palota
  11. Izraelita  hitközösség bérháza
  12. Kótay – bérpalota
  13. Kótay – bérpalota
  14. Lechner téri ikervillák
  15. Lechner téri ikervillák
  16. Márer – ház
  17. Márer – ház
  18. Márer – ház
  19. Raichle – palota
  20. Raichle – palota
  21. Református bérház
  22. Református bérház
  23. Reök – palota bejárati részlet
  24. Reök – palota
  25. Reök – palota
  26. Reök – palota
  27. Reök – palota
  28. Szecessziós bérház – Széchenyi tér
  29. Tömörkény Műv. Gimnázium
  30. Tömörkény Műv. Gimnázium
  31. Tömörkény Műv. Gimnázium
  32. Ungár-Mayer – ház
  33. Ungár-Mayer – ház
  34. Ungár-Mayer – ház
  35. Víztorony
  36. volt Takarékpénztár
  37. volt Takarékpénztár
  38. Wágner – palota
  39. Zsinagóga
  40. Zsinagóga
  41. Zsinagóga
  42. Zsinagóga

ÚJDONSÁG! – A Magyar Szecessziós Építészet Útikönyve

Könyvek

Könyvbemutató Budapesten a Könyvfesztiválon 2012. április 21. – fotó Cserba Aurél.

Corvina Kiadó, szerző Bede Béla.
Kb. 350 oldal, magyar nyelvű , angol nyelvű formában.
A 400 fotót a könyvhöz – jubilálva: 30. könyv – Bagyinszki Zoltán készítette.

Megjelenés: 2012. Április 21. Millenáris, Budapest.
(tovább…)

Könyv: Alföldi szecesszió

Könyvek

Alföldi szecesszió

Az album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának – egyben a kötet szerkesztőjének – kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel.

Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálás módot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni.

Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak, és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak.

TARTALOM:

SZERBIA

Apatin

Városháza

Újvidék

Zsinagóga, tanácsház és iskola

Újvidéki Takarékpénztár

Magyar Katolikus Gimnázium

Nagykikinda

Villa

Zenta

Tűzoltólaktanya és szertár

Magyarkanizsa

Kaszinó és Takarékpénztár

Palics

Fűrdő-együttes: Női fürdő, Vigadó, Víztorony

Szabadka

Raichl palota

Raichl bérház

Sonnenberg-ház

Városháza

Szabadka vidéki Kereskedelmi Bank

Zsinagóga

MAGYARORSZÁG

Szeged

Raichl-palota

Reök-palota

Beregi-ház

Új zsinagóga

Márer-ház

Deutsch-palota

Gróf-palota

Lechner téri ikervillák

Hódmezővásárhely

Zsinagóga

Első Takarékpénztár

Susáni református templom

Üzletház

Református Bethlen Gábor Gimnázium

Úri Kaszinó

Polgári leányiskola

Békéscsaba

Állami polgári fiúiskola

Békés megyei Gazdasági Egyesület székháza

Szarvas

Gazdasági szakiskola

Kunszentmárton

Zsinagóga

Petőfi Szálló

Felsőpárti református templom

Református Kör

Csongrád

Polgári fiúiskola

Kiskunfélegyháza

Városháza

Kiskunhalas

Városháza

Elemi iskola

Kecskemét

Városi bérház és kaszinó, „Cifrapalota”

Iparos Otthon

Luther-udvar

Főreáliskola

Városháza

Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium

Kerekegyháza

Római katolikus (Szent István király) templom

Nagykőrös

Arany János Református Gimnázium

Gaál-kúria és Jakabházy-Eötvös kúria

Cegléd

Iparbank

Kossuth Lajos Gimnázium

Szolnok

Kádár-cukrászda

Törökszentmiklós

Községháza

Poroszló

Községháza

Tiszafüred

Kossuth Lajos Gimnázium

Városháza

Balmazújváros

Városháza

Debrecen

Megyeháza

Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet

Református Főgimnázium

Rendőrség

ROMÁNIA

Szatmárnémeti

Pannónia-szálló

Nagyvárad

Fekete Sas-Palota

Adorján-házak

Deutsch-ház

Füchsl-ház

Poynár-ház

Stem-ház

Nagyszalonta

Városháza

Tövisegyháza

Kintzig kastély

Arad

Jakabffyné bérháza

Bohus-palota

Kultúrpalota

Porcia bérpalota

Temesvár

Állami Felsőbb Leányiskola

Kegyesrendi Főgimnázium, rendház és templom

Lloyd- palota és a kávéháza

Piszika Sándor bérpalotája

A Városi Polgári Menházalap gyárvárosi bérháza

Hungária-fürdő

Liget úti Béga-híd

A kötet szerzői:

Gerle János

Demeter Gábor

Gerle János

Novák István

O. Csegezi Mónika

Ozsváth Gábor

Szekernyés János

Fotó: Bagyinszki Zoltán (Alföldi szecesszió)