Brüsszeli kiállítás kapcsán a szecesszióról.
A művészi kivitelezésű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján egy szegedi díszkovács Fekete Pál készítette.
Találat a következőre: Reök
Szeged – Reök- palota, lépcsőház
Szeged – Reök- palota, lépcsőház II.
Szeged belvárosában áll egy csodálatos épület, amely talán minden ember fantáziáját megmozgatja. Az én képzeletem egy elvarázsolt Béka király palotájának hiszi. Ez a legszebb szegedi szecessziós épület a Reök-palota. Melynek nem csupán a külleme magával ragadó, hanem a több mint 100 éves története.
Az épületet 1907-ben egy tehetséges fiatal építész tervezte Magyar Ede, akinek a rövid élete során elkészült munkái közül a Reök-palota a legszebb alkotása. Magyar Edét az épület megtervezésével Reök Iván földbirtokos, országgyűlési képviselő, kultúrmérnök és a Folyammérnöki hivatal vezetője, egyszóval egy sokoldalú dúsgazdag ember, nem mellesleg Munkácsy Mihály unokaöccse bízta meg. Az építkezéssel 1907 novemberében elkészültek, és a végeredmény fantasztikus, egy palota luxus kivitelben. A művészi kivitelezésű szecessziós részletei az épületnek számos szegedi művész és mesterember közreműködésével jött létre.
A kétszintes saroképület vitathatatlanul látványos lett, a virágmotívumoknak, a hullámos falsíkoknak és a másutt gyűrt falfelületeknek köszönhetően.
A homlokzati felszín vízszintes és függőleges irányban képlékeny szobrászati eszközökkel lett kialakítva. A szintenként egymást váltó zárt illetve nyitott erkélyek is egy teljesen újszerű képet mutatnak. A különleges motívumok kialakításán a Winkler és Társai pesti épületszobrászok dolgoztak, ezek szép épületdíszek az építtető vízügyi tevékenységére utalva vízinövények formájában pompáznak. A szintén művészi kivitelezésű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján egy szegedi díszkovács Fekete Pál készítette.
Az épület első felújítása 1960-ban volt, amikor is a már erősen leromlott állapotú homlokzat egyszerűsítését rendelték el. Ebben az időben lettek eltávolítva egyes kovácsoltvas virágok és lámpaoszlopok. 1974-ben végezeték az épület második felújítását, melynek eredményeként elbontották a megmaradt kandallóhoz hasonlító liliomos vaskályhákat.
1980-ban végre nem elvettek az épülettől, hanem hozzáadtak egy földszinti nívós bankfiókot, melynek tervezője Koczor György és belsőépítész tervezője Fekete György volt.
Aztán évek teltek el és az üresen hagyott épület állapota egyre romlott, 2004-ig kellett várni, hogy döntés szülessen a műemléki helyreállításról. 2007 nyarára készült el a Reök-palota teljes rekonstrukciója, ami vitathatatlanul első osztályú munka és az épület végre megkapta azt a pompát, amely Magyar Ede építész emlékéhez is méltó.
http://szeged.varosom.hu
Szeged – Reök-palota
A Reök-palota egy szecessziós épület, Szeged belvárosának gyöngyszeme, tervezte Magyar Ede, épült 1907-ben.
Magyar Ede az épület tervezője tragikusan rövid életében mindössze nyolc alkotó év jutott osztályrészül. Európai utazásai során megismert és magával hozott élményanyagot és formavilágot felhasználva tervezi meg legszebb alkotását a Szeged, Tisza Lajos körút 56. számú lakóházat a Reök-palotát.
Az épület a hazai szecesszió egységes, tiszta stílusú megtestesülése, európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán szép telek állt rendelkezésére, az előtte levő tér a létesítendő épületre megfelelő rálátást is biztosított. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő, Munkácsy Mihály unokaöccse. “Magyar Ede 29 éves amikor Reöktől a megbízást kapja. Nagy ambícióval lát munkához. Szerencsésen megérzi a feladatban rejlő lehetőségét, azt, hogy most nem spekulációs célú bérházat, hanem családi palotát kíván tőle a megrendelő.”
A Reök-palota alaprajza a család igényeinek megfelelően lett kialakítva. »A megbízó, fiúgyermekei részére, szintenként egy-egy garzonlakás, leánygyermekei részére szintenként két-két többszobás lakás tervezését kérte.«[1] A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárat mellett balra két üzlethelyiségnyi alapterületen rendezte be Magyar Ede a tervezőirodáját. A többi lakást földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok lakták. Itt lakott Kiss Ferenc is a „szegedi erdők atyja”, melyet emléktábla örökít meg az épület homlokzatán. A lakások elhelyezése, alaprajzi kialakítása korszerűnek és egyben igen szellemesnek mondható. Az udvari oldal, mely ebben az időben még uralkodó volt a bérházépületeknél, itt hiányzik. A telek ésszerűen gazdaságos beépítését segítő a félkörben visszametszett udvari homlokzat, ahol az ívelt felület eredményei délután is jó megvilágítást adnak a lépcsőháznak. A melléklépcső kapcsolódása a lakásokhoz szintén ötletes. Időközben az üzletek többször cserélnek gazdát, az óriási lakásokat a második világháború után feldarabolva társbérletté alakítják.
Az épület évek óta rossz állapotban, üresen állt. Teljes műemléki helyreállításáról, az emeleti szintek képtárrá való alakításáról, a pincében raktárak létrehozásáról valamint az udvar lefedéséről 2004-ben döntött a városvezetés. 2007 nyarán elkészült az épület teljes rekonstrukciója, korszerűsítése. A generál tervező Rantal János volt. 2007 augusztusban 100 éves jubileumát ünnepelve helyet kapott benne a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben időszaki tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.
A historizmus közel ötvenéves uralma után szinte hihetetlennek tűnik Magyar Ede merészsége, eredetisége, formáinak gazdagsága, eleven szimbólumrendszere, amely az épület minden részletén megtalálható. A virágmotívumok építészeti tagozatokká való átlényegítésére, a virágmotívumokból komponált oszlopfők és pilaszter fejezetek ilyen szép formálására az art nouveau egész mozgalmán belül alig találunk példát. Hasonlóságot is csak az iparművészet legnagyobb mestereinek, mint Émile Gallé, Louis C. Tiffany, a Daum testvérek, Luis Majorelle, vagy René Lalique alkotásainál figyelhetünk meg.
Forrás: wikipédia
Arad – Gyula, szecessziós építészet a Világnaphoz.
További érdekességek a Szecesszió Világnap kapcsán.
Szecessziós Magazin honlapot beírni, menü balra, Arad- Gyula legalul katt.
sok sok érdekesség, igényes prezentáció gazdagon a megvalósult programok- sok sok fotóval.
1. Corso Boutique Hotel **** szállás voucher 2 fő részére – nyertes: Koszecz Ildikó, Gyula
2. Komló Hotel **** Gyula 10 000 Ft értékű étkezési utalvány 2 fő részére – nyertes: Somogyiné Lukács Gizella, Érd
3. Bagyinszki Zoltán, Gerle János: Alföldi szecesszió c. művészeti albuma – nyertes: Petrás Lászlóné, Gyula
Gratulálunk, köszönjük a játékot, a nyertesek ma kiértesítésre kerültek.
Zsigmond Ágnes – Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft és Tourinform Iroda
Íme a beérkezett szavazatok épületenként:
1. volt 1-es iskola épülete, Gyula 103 like
2. Almásy-kastély, Gyula 90 like
3. Raichle-palota, Szabadka 34 like
4. Városháza, Szabadka 32 like
5. Reök-palota, Szeged 32 like
6. Fekete Sas palota, Nagyvárad 25 like
7. Cifra palota, Kecskemét 25 like
8. Tűzoltóság, Zenta 18 like
9. Városháza, Nagyszalonta 16 like
10. Városháza, Kiskunfélegyháza 15 like
11. Kultúrpalota, Arad 14 like
12. Vármegyeháza, Debrecen 11 like
13. Lloyd palota, Temesvár 11 like
14. Zsinagóga, Hódmezővásárhely 10 like
15. Bácskai Kultúrpalota, Baja 9 like
16. Iparbank egykori épülete, Cegléd 9 like
17. Ruzsonyi-villa egykori épülete, Nyíregyháza 9 like
18. Petőfi Szálló, Szentes 8 like
19. Városháza, Törökszentmiklós 8 like
20. Polgári Lakóház, Nagykikinda 8 like
Elérés: 7.544 – ennyi személyhez jutott el a játék
Aktivitás: 1.017 – ők azok, akik valamilyen formában bekapcsolódtak
Like a képekre összesen: 489 – ennyien szavaztak a legszebb épületre!
Like a posztra: 82 – ők nyilvánítottak véleményt arról, hogy tetszik nekik a kezdeményezés
Hozzászólás: 128 – ők tippeltek a kakukktojásra is.
Megosztás: 54 – ők segítettek nekünk abban, hogy a játék másokhoz is eljuthasson
A sajtó révén a Facebook segítségével, www.bagyinszki.eu honlap, a Szecessziós Magazin honlap által valószínű 15.000-20.000 játékos érdeklődő került közelebb a szecessziós építészethez.
Valamennyi közreműködő Barátunk, Kollégánk segítségét köszönjük.
Bagyinszki Zoltán
Kecskemét – szecessziós kovácsoltvas kapu
Belváros, László Károly út 15.
Az 1900- as évek elején készült, egyedi díszes szecessziós kapuról egy rózsát sajnos a VANDÁLOK LETÖRTEK ÉS ELVITTÉK.
(aki szereti ezt a “műfajt” a honlapon Szegeden a Reök palota anyagában láthat igen gazdag kovácsoltvas virágcsodákat – érdemes megtekinteni).
Bagyinszki Zoltán
Szegedi szecessziós séta
Épületlista:
- Beregi – ház
- Beregi – ház
- Deutsch – palota
- Deutsch – palota
- Deutsch – palota
- Goldschmidt – ház
- Goldschmidt – ház
- Gróf – palota
- Gróf – palota
- Gróf – palota
- Izraelita hitközösség bérháza
- Kótay – bérpalota
- Kótay – bérpalota
- Lechner téri ikervillák
- Lechner téri ikervillák
- Márer – ház
- Márer – ház
- Márer – ház
- Raichle – palota
- Raichle – palota
- Református bérház
- Református bérház
- Reök – palota bejárati részlet
- Reök – palota
- Reök – palota
- Reök – palota
- Reök – palota
- Szecessziós bérház – Széchenyi tér
- Tömörkény Műv. Gimnázium
- Tömörkény Műv. Gimnázium
- Tömörkény Műv. Gimnázium
- Ungár-Mayer – ház
- Ungár-Mayer – ház
- Ungár-Mayer – ház
- Víztorony
- volt Takarékpénztár
- volt Takarékpénztár
- Wágner – palota
- Zsinagóga
- Zsinagóga
- Zsinagóga
- Zsinagóga
ÚJDONSÁG! – A Magyar Szecessziós Építészet Útikönyve
Könyvbemutató Budapesten a Könyvfesztiválon 2012. április 21. – fotó Cserba Aurél.
Corvina Kiadó, szerző Bede Béla.
Kb. 350 oldal, magyar nyelvű , angol nyelvű formában.
A 400 fotót a könyvhöz – jubilálva: 30. könyv – Bagyinszki Zoltán készítette.
Megjelenés: 2012. Április 21. Millenáris, Budapest.
(tovább…)
Könyv: Alföldi szecesszió
Az album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának – egyben a kötet szerkesztőjének – kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel.
Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálás módot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni.
Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak, és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak.
TARTALOM:
SZERBIA
Apatin
Városháza
Újvidék
Zsinagóga, tanácsház és iskola
Újvidéki Takarékpénztár
Magyar Katolikus Gimnázium
Nagykikinda
Villa
Zenta
Tűzoltólaktanya és szertár
Magyarkanizsa
Kaszinó és Takarékpénztár
Palics
Fűrdő-együttes: Női fürdő, Vigadó, Víztorony
Szabadka
Raichl palota
Raichl bérház
Sonnenberg-ház
Városháza
Szabadka vidéki Kereskedelmi Bank
Zsinagóga
MAGYARORSZÁG
Szeged
Raichl-palota
Reök-palota
Beregi-ház
Új zsinagóga
Márer-ház
Deutsch-palota
Gróf-palota
Lechner téri ikervillák
Hódmezővásárhely
Zsinagóga
Első Takarékpénztár
Susáni református templom
Üzletház
Református Bethlen Gábor Gimnázium
Úri Kaszinó
Polgári leányiskola
Békéscsaba
Állami polgári fiúiskola
Békés megyei Gazdasági Egyesület székháza
Szarvas
Gazdasági szakiskola
Kunszentmárton
Zsinagóga
Petőfi Szálló
Felsőpárti református templom
Református Kör
Csongrád
Polgári fiúiskola
Kiskunfélegyháza
Városháza
Kiskunhalas
Városháza
Elemi iskola
Kecskemét
Városi bérház és kaszinó, „Cifrapalota”
Iparos Otthon
Luther-udvar
Főreáliskola
Városháza
Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium
Kerekegyháza
Római katolikus (Szent István király) templom
Nagykőrös
Arany János Református Gimnázium
Gaál-kúria és Jakabházy-Eötvös kúria
Cegléd
Iparbank
Kossuth Lajos Gimnázium
Szolnok
Kádár-cukrászda
Törökszentmiklós
Községháza
Poroszló
Községháza
Tiszafüred
Kossuth Lajos Gimnázium
Városháza
Balmazújváros
Városháza
Debrecen
Megyeháza
Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet
Református Főgimnázium
Rendőrség
ROMÁNIA
Szatmárnémeti
Pannónia-szálló
Nagyvárad
Fekete Sas-Palota
Adorján-házak
Deutsch-ház
Füchsl-ház
Poynár-ház
Stem-ház
Nagyszalonta
Városháza
Tövisegyháza
Kintzig kastély
Arad
Jakabffyné bérháza
Bohus-palota
Kultúrpalota
Porcia bérpalota
Temesvár
Állami Felsőbb Leányiskola
Kegyesrendi Főgimnázium, rendház és templom
Lloyd- palota és a kávéháza
Piszika Sándor bérpalotája
A Városi Polgári Menházalap gyárvárosi bérháza
Hungária-fürdő
Liget úti Béga-híd
A kötet szerzői:
Gerle János
Demeter Gábor
Gerle János
Novák István
O. Csegezi Mónika
Ozsváth Gábor
Szekernyés János
Fotó: Bagyinszki Zoltán (Alföldi szecesszió)