Gyulai műalkotások – cserépkályhák: polgárházak, hivatalok I.
Szegeden jártunk október elején és benéztünk a Fekete-ház múzeumba.
Itt az emeleten egy teremben megláttam a lenyűgöző szecessziós cserépkályha 150 éves remekét.
Persze a csoda érthető, egy helyi porcelánkereskedő rendelte a házába stílszerűen egykoron. Hála nem dobták ki a műalkotást.
Ezt az első rész végére tettem, az a szegedi motiváló művészi érték.
Engem pedig a látvány inspirált a gyulai cserépkályhák felkutatására, bemutatására. Nem csalódtam, a polgári múlt
és a vármegyeszékhely rangja természetesen igényelte egykoron a fűtés nem csak funkcionális megoldását, hanem a művészi kivitelt is.
Ebből kerül bemutatásra a honlapon I-II. részben két sorozat. Az első részben valamennyi eredeti, persze szépen felújított állapotot kell elképzelni.
A képek alatt segítve a tájékozódást minden estben olvasható a pontos helyszín, az épület megnevezése.
A következő második részben majd a kastélymúzeumba látogatunk, ahol az emeleti termekben szobákban az egykori szépségek rekonstruált másolatai láthatóak. (Vagy a kornak megfelelő, stílusú értékek másolatai kerültek a múzeumba.) A sokféle érték, forma, szín, kivitel, szépséges részletek jogosan keltették fel a fotográfus helyi érdeklődését. Évekkel ezelőtt a magyar kastélyokban fellelhető cserépkályhákból készült már sorozat, itt a honlapon – azt is érdemes megtekinteni.
Bagyinszki Zoltán
Berethalom – Evangélikus templomvár, világörökség
Berethalom Világöröksége, Európa Nostra-díjas, 1500-körül elkészült műemléke megtekintésre érdemes.
A középkori védelemtechnika egyik legépebb ránk maradt művészi alkotása ERDÉLY közepén található. (2 alkalommal jártam itt, kívül-belül fotózhattam.)
A kevésbé ismert kis eldugott helyen lévő szász erődítmény egykor az evangélikus püspök székhelye is volt.
Szép természeti környezetben a falu közepén épült egy kis dombra, a védőfalakkal övezett templomhoz fedett lépcsőn jutunk fel. Egykor a falu lakosságának nyújtott biztonságot és az értékeket, az élelmiszert (szalonnát, bort) is itt őrizték.
Szerencsés sorsú épp állapotú szakrális objektum várfalakkal 7 bástyával, külön óratoronnyal maradt az utókorra, kiemelkedően értékes belső részletekkel.
A csarnoktemplom gótikus hálóboltozata páratlan, a sekrestyeajtó intarziás ékesség – a 15 pontos biztonsági zárral együtt. A további ajtók, kapuk, reneszánsz ajtókeretek is egyedi műalkotások, De a leglátványosabb Erdély legnagyobb a
gótikus-ren. szárnyas oltára, amely a 1483-1524 között készült és 28 táblaképet tartalmaz Krisztus életéből vett jelenetekkel.
Említendő még a késő gótikus keresztelő medencéje, továbbá több faragott, feliratos reneszánsz síremléke, ezek egyházi
elöljárók részére készültek anno 500 éve. A szászok és magyarok ma már alig élnek a településen, évente visszatérnek és emlékeznek egykori kultúrájukra, jelenlétükre, alkotásaikra.
A sikeres időutazás történelmi élményét Bagyinszki Zoltán osztotta
meg Önökkel.
Nagyenyed – Vártemplom, erődítmény, Bethlen-kastély
A “KIS -DEBRECEN-ként is emlegetett Nagyenyed híres kulturális központja Erdélynek, sok történelmi, művészeti -szomorúakkal is- értékekkel bír.
Többször volt szerencsém járni a városban – legutóbb a nyár elején, amikor láthatóan már szépen elhaladtak a Református Vártemplom “újbóli építésével”- honlapomon a bemutatása már régebben megtörtént.
Jó volt látni a rekonstrukció eredményét, ezt most Önöknek is bemutatom egy pár régi fotóval, amilyen volt, állapottal együtt.
A munkaterületet nem őrizték, bebátorkodtunk Gyurival és fotóztunk. Szerencsénkre sikerrel, baleset nélkül. A jó félezer éves gótikus nagytemplom már majdnem kész – a bástyákkal is védett, koros erőd falai is rekonstruálva, majdnem európai szinten, látványosan. A bejáratnál található reneszánsz Bethlen-kastély, a szürke félbehagyott értékes palota befejezése még várat magára, de már 15 év pereskedés után csak visszaharcolta jogos tulajdonát az Erdélyi református egyház, immár az Ő tulajdona az egykori és leendő magyar múzeum.
A városvezetés kinyilvánította szándékát a további békés egymás mellett élés érdekében. Várhatóan magyar állami segítség szükséges a befejezéshez.
Remélhetőleg a híres Ref. Kollégium és az egykori Vármegyeház szecessziós épülete mellett a harmadik vonzó hármas műemlék is látogatható lesz.
Bagyinszki Zoltán
Gyula – Gr. Wenckheim József síremléke – Koleratemető
A város kevésbé ismert temetőjében nyugszik Gr. Wenckheim József aki Gyulán született 1809-ben, meghalt Gyulán 1869-ben, Császári és királyi kamarás volt.
Nemzetőrként szolgált, támogatta az 1848-49 évi szabadságharcot is. Főrendi tagja volt az országgyűlésnek.
A Szent-kereszt temető (kolera)temető szépséges, több mint 100 éves épületét, a temetőkápolnát-melyet a Gróf építtetett felújították az idén.
A gyulai arisztokrata és Felesége feliratos, leromlott állapotú síremléke a kápolna bejáratánál látható.
A képsor bemutatja a temető ékszerdobozát a régi lepukkant állapotában kívül és belül – de az esztétikai élmény okán a mai impozáns épület fotóit az elejére tettem. Ilyen lett és ilyen volt… az elmúlt évtizedekben.
Bagyinszki Zoltán
Erkel Ferenc zeneszerző születésének 213. évfordulója
Erkel Ferenc zeneszerző születésének 213. évfordulója következik 2023. november 7-én / 1810. november 7. Gyula.
Gyula városa és az Erkel Ferenc Társaság hagyományosan megtiszteli egy nívós zenés ünnepi műsorral és koszorúk elhelyezésével.
A www.bagyinszki.eu honlap szintén megtiszteli a mestert egy szép sorozattal.
A képek elején a szülőházról egy rövid bemutató látható, ahol a kis Erkel Ferike cseperedett itt a Németvároson a templom mögött “rúgta a labdát”- rosszalkodott.
Biztosan kicsit Ő is… az egykori kántortanítói lak előterében.
Itt tette meg első lépéseit a zene irányába Gyulán. Látható a képeken a híres gyémántokkal díszített arany koszorúja is. Érdemes felkeresni és megtekinteni a kiválóan berendezett Európai himnuszokat is tartalmazó kiállítást, akár egy osztálytalálkozó keretében.
A tavalyi évben készült temetői fotókból válogattam a ritka érdekességeket. Az ERKEL család tagjaihoz kapcsolódóan – a leszármazottak, az Erkel feliratú síremlék képeket.
Ők valamennyien akik itt a helyi temetőkben nyugszanak, alkotják talán a kisebb égi zenekart is. A fotók által virtuálisan megtekinthető az ERKELEK síremléksora Gyulán: Szentháromság, Szent-József és Szent kereszt – kolera temetőkben. Erkel Ferenc zeneszerző síremléke Budapesten található a Fiumei úti temetőben.
Egy szál virág a Gyulaiaktól – szerintem a jubileum kapcsán- jár nekik (1-2 sírra, sírhoz gondolva persze a Mindenszentek napi temetői sétát).
A síremlék képeken és alattuk is láthatóan jelezve van az eltemetett családtag-személy pontos neve.
Bagyinszki Zoltán
Lőcse – Spillenberg ház
Tisztelt Barátaim Lőcsén vagyunk éppen, az egyik legszebb felvidéki épületben.
Nehéz szívvel mutatom, ezen remekmű épületünk-odaát… Borzalom miket veszítettünk.
A gépemből találtam egy 20 éve készült lepukkant kapufotót is, lásd a végén, gondold el milyen lehetett, de hála renoválták.
Azért a reneszánsz építészet az egyik csodánk volt 400-500 éve, Lőcse tobzódik ebben, íme az impozáns Spillenberg ház, ide kötődik anno a “lőcsei fehér asszony”, aki itt e házban, palotában lakott. Extra különleges a kapuja és a hosszú nyitott reneszánsz folyosója. Jó visszaemlékezni látni a képeken a díszes főhomlokzatot.
A közelmúltban az írek megvették (működik az EU-biztosan nem tudják hogy a magyarok építették…) és renoválták, ma szálloda, ott csodáljuk-csodáltuk a városházával szemben, amikor szólt a hangulatos zene az erkélyről. A palota látogatásunk előtt, most sikerült feljutnunk a gótikus templomunk kilátójába-extra élmény volt a panoráma és Lőcse városa madártávlatból, ne hagyd ki.
Bagyinszki Zoltán