Harina – Református templom

Erdély - Partium

Az Erdély egyik legjelentősebb és legidősebb, fennálló középkori műemléke 1200 körül épült föl kései, érett román stílusban. Eredeti titulusa Szent Péter volt. Alapítói valószínűleg Kacsics nembeli nemesek lehettek. Eredetileg bencés szerzetesek működtek itt, akik a tatárjárás e vidéket különösen súlyosan pusztító ideje alatt vagy elpusztultak, vagy szétszóródtak. Ezután már plébániaegyházként működött tovább.

A három hajós, téglából épült, bazilikális elrendezésű, keletelt tengelyű templom nyugati homlokzatán toronypár áll. Főszentélye félkörös alaprajzú. Oldalhajóinak mellékszentélyei kívül egyenes záródásúak, míg belül félkörösek. Az egész épületen sok román kori műrészlet őrződött meg: ablakok, kapu, ívsoros párkányzat. A 15. sz. második felében készült a szentély gazdagon faragott, gótikus szentségtartó fülkéje.

1834-ben egy erős földrengés alaposan megrongálta a déli tornyot és mellékhajót, valamint a nyugati homlokzatot. Innentől állaga folyamatosan romlott, végül egy időre teljesen használhatatlanná vált. 1891-ben aztán az evangélikusok – minden engedély nélkül – a déli tornyot és mellékhajót elbontották és egy szakszerűtlen terv alapján újjá kezdték építeni. A műemléki bizottság végül a Sztehlo Ottó által \”korrigált\” tervek szerint hagyta jóvá az újjáépítést. E beavatkozásnak köszönheti a templom mai, aszimmetrikus nyugati homlokzatát.

A templom főhajóját félköríves árkádok választják el az alig fele magasságú mellékhajóktól. A templombelső megvilágítását félköríves záródású ablakok biztosítják. A templom belső falfelületein középkori falfestmények maradtak fenn. A kiemelt főszentély alatt nyomott kosáríves, boltozott kripta van, amely a főhajóból nyílik.

http://muemlekem.hu/hatareset/Evangelikus-templom-Harina–1079

- 2021 február 11, csütörtök - bzadmin Harina – Református templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nagymágocs – Károlyi kastély

Határon belül - 93.000 km2

A nagymágocsi Károlyi kastélyt 1896 és 1897 között Károlyi Imre építtette, eklektikus neobarokk stílusban. A kastélyt és hozzátartozó épületek egy részét Ybl Miklós tervezte . Az összes épületek eredeti állapotban maradt meg, jóllehet a kastélyhoz az idők folyamán hozzáépítettek, és egyes részeit lebontották. A kastélyt 41 hektáros gondozott park öleli körül, ami a parképítő művészet remekei közé tartozik; 18. századból származó barokk szobrok díszítik. Az angol kert kiemelkedő értékei a ritka őstölgyek és fenyőfélék, de itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom is. A turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Napjainkban a Károlyi-kastély szociális otthonként működik.

Károlyi Zsófia 1896-ban másod unokatestvérével Károlyi György gróf unokájával , Károlyi Imrével kötött házasságot. A házaspár röviddel az esküvő után, 1896 és 1897-ben új, historizáló, döntően neobarokk formaelemeket tartalmazó kastélyt építtetett Nagymágocson. Az épület eredeti tervrajzai, dokumentációi nincsenek meg, a helytörténeti kutatások szerint valószínűleg egy magyar származású, Bécsben élő építész tervezte a rezidenciát, akinek gróf Károlyi III. Lajos máltai lovag visszaemlékezése szerint “B” betűvel kezdődött a neve, és 1937-ben még élt, ugyanis részt vett a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségen. Ekkor Szelecz János, a grófi család inasa Budapestről egy darabon együtt utazott a tervezővel, de a nevére már ő sem emlékezett. Felmerült ,hogy 1891 januárjában elhunyt Ybl Miklós tervezte az épületet, de ezt a feltételezés.

A kastély felépítése után a belsőépítészeti munkálatok elhúzódtak, a könyvtárterem kandallójának fa felsőrésze, amelynek készítője Damjanovics László budapesti műbútorasztalos a belevésett dátum szerint 1902. április 24-én készült el, és a rezidencia falikútjait és csapjait Knuth Károly készítette el.

A grófi család 1910-ben a kastély első emeletén a magyar gyakorlatban egyedülálló módon, kápolnává alakíttatta át, mivel elsőszülött fiukat, a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ott ravatalozták fel, és emlékét ily módon kívánták megőrizni.

A kastélyparkban több szobrot, és szoborcsoportot helyeztek el. A szobrok közül a legnagyobb a “Szabin nők elrablása” szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. Az udvari részen a “Kisfiú hallal” szökőkút kapott helyet, és a park ezen részén található a “Négy évszak” szoborcsoport is, amelynek talapzatára az 1771-es évszám van felvésve. Ugyanekkor készülhetett el a különálló női alakot ábrázoló szobor is, amelynek az egykor koszorút tartó kezét mára letörték. A parkban azonban volt egy hatodik szobor is, amely “Nimród” alakját mintázta meg. A kastélypark tava mellett álló kör alaprajzú filagória közepén is volt egykor szobor. A szobrot 1945-ben összetörték. A parkban 1966-ban egy új szobrot is elhelyeztek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2021 február 9, kedd - bzadmin Nagymágocs – Károlyi kastély bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Stream szerda – Erkel Művelődési Központ. – 1.rész

Gyula városa

Történetek, beszélgetés Bagyinszki Zolival 1.rész.

- 2021 február 9, kedd - bzadmin Stream szerda – Erkel Művelődési Központ. – 1.rész bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Hajós – Érseki kastély

Határon belül - 93.000 km2

Gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette 1740-ben a hajósi kastély első változatát és melléképületeit.
A kastély ekkor téglalap alaprajzú, egyemeletes középrésszel és földszintes – végein rézsút kapcsolt sarokpavilonos – oldalszárnyakkal ellátott épület volt. A kastély homlokzatainak ekkori színezése: rózsaszín falmezők, fehér tagozatok.
Többszöri átépítés után nyerte el a mai formáját. 1907-ben Haynald Lajos bíborérsek gyermekotthont alapított a kastélyban ami 1998-ig működött.
A kastély teljes felújítása 2009-2010-ben valósult meg.

Állandó kiállítások a kastélyépületben:
Vadászat az Alföldön (19. század)
Hajósi szentbúcsú sokszínűsége
Szőlő és borkultúra a Homokhátságon
Főúri életformát bemutató kiállítóterek-szalonok, háló- és dolgozószoba.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2021 február 8, hétfő - bzadmin Hajós – Érseki kastély bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Szevera-ház

Budapest


A Kiskörúton az Astoria és a Deák tér között a Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.) egy gótikus elemeket hordozó eklektikus stílusú épület készült 1900 körül.
Ötszintes, üzletportálos belvárosi bérpalota csodálatos kupolát kapott, amely igazi mestermunka. A ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt.
A tervező, Schannen Ernő (1853 – 1916), aki kezdetben Ybl Miklós, később Kallina majd Hauszmann Alajos munkatársa is volt, önállóan, majd a fiával dolgozik később. A XX.század elején saját verskötete is megjelent. A homlokzati négy évszak mozaikot többen is a Róth Miksa műhelyhez kötik, de ez csak valószínűsíthető.

Szöveginfó: Bálint Imre – köszönöm!

- 2021 február 8, hétfő - bzadmin Budapest – Szevera-ház bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Beremendi Megbékélés ökomenikus kápolna – Csete György alkotásaként, 1998.

Határon belül - 93.000 km2
- 2021 február 8, hétfő - bzadmin Beremendi Megbékélés ökomenikus kápolna – Csete György alkotásaként, 1998. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Nagydisznód – Erődített templom

Erdély - Partium

Szász evangélikus templomvár Brassó közelében. Egyedi impozáns középkori épületegyüttes, 53 m magas toronnyal.
(érdekességként- a közelben található a románkori Kisdisznód műemlék temploma is.) A bazilikás elrendelésű templomvárat 1349-ben említi oklevél. Szent Walburga tiszteletére szentelték fel.
Tornyán helyezték el elsőként a toronyórát Erdélyben. A románkori templomvárat több török támadás éri, a XV. század végén kijavítják és bővítik gótikus stílusban.
Kettős ovális védőfalat kap-belül gyilokjáróval. tornyokkal és vizesárokkal veszik körbe, kettős felvonóhíddal lehet csak a belső udvarba jutni. 1601- ben Basta generális hadai elfoglalják az erődítést. 1658-ban a tatárok égetik fel a falut. Az evangélikus templom sekrestyéjében csodálatos reneszánsz –papi síremlék található.

Fotó: Bagyinszki Zoltán
Tartalom-szöveg: Csorba Csaba – Tóth Kiadó, Debrecen-Erdélyi templomok c. albumából

- 2021 február 8, hétfő - bzadmin Nagydisznód – Erődített templom bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Kakastarély és környéke 2021.

Erdély - Partium


Téli hangulat Felsőbánya feletti hegyekben – fotó Kerekes Zsóka.
De jó volna nálunk is ilyen..

Bagyinszki Zoltán

- 2021 február 4, csütörtök - bzadmin Kakastarély és környéke 2021. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyulán tavasz van – Hóvirág január 30-án.

Gyula városa
- 2021 február 1, hétfő - bzadmin Gyulán tavasz van – Hóvirág január 30-án. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Görgényszentimre – Bornemisza kastély

Erdély - Partium

Székelyföld egyik legszebb kastélya – volt akkor, amikor diára fotóztam 20 éve, Sajnos a mai internetes képek alapján pusztulásra ítélték romániában.
Ez a szépséges és impozáns egykori késő barokk, magyar rezidencia már tönkrement, romlik – csúnya kellemetlen épület lett manapság Maros- Torda vármegyében.
A hatalmas és szépséges angol park szintén fájdalmas látvány nyújt számunkra. a Bornemisza család után Habsburg érdekeltség lett -vadászkastélyként fogadta a nemzetközi történelmi családok tagjait.
(bővítve, átalakítva, a közelmúltig igényes formában várta a látogatókat.)
A XVIII. századi manzard tetős, L. alaprajzú épület a XIX. században többször átalakult-bővült. Hátul közép és oldalrizalitok díszítik. A tornyos, 85 m -hosszú hossz főhomlokzat igazán látványos amelyhez szép kápolna is csatlakozik. Az épület otthont adott a Teleki Sámuel vadászati és trófea gyűjteményének. Híres, látogatott volt a Kárpátok hegyeinek tövében létesített 10 hektáros dendrológiai értékekkel bővelkedő idős parkja.

Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a a történelmi Magyarországon c. tartalmas képes albumából, Tóth Kiadó.

- 2021 február 1, hétfő - bzadmin Görgényszentimre – Bornemisza kastély bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva