Bolognában működik a világ legrégebbi egyeteme – 1088.
Különleges kulturális csemege É- Itáliából.
A világ, benne Európa legrégibb 1088-ban alapított egyeteme, folyamatosan ma is működő kulturális oktatási intézménye. 80-85.000 diák koptatja padjait. 33 tanszékén 200 kurzus működik.
Érdekesség, hogy 2 magyar rektor is volt az idők folyamán (pld. Dörögdi Miklós 1317-ből.) itt tanult egykoron a sok híresség mellett Dante, Petrarca, Boccaccio, R.Erasmus, Kopernikusz.
A képeken a szépséges vörös téglából épült gótikus reneszánsz óratornyos palota, az Alma Máter Stúdium látható. A muzeális épület jelenleg a világ legjobb egyetemei rangsorában a 188.helyezett.
Az első magyar egyetemre is büszkék lehetünk 1367-ből, a Pécsen alapított iskola Koppenbachi Vilmos / 1361-74 között látta el feladatát, püspökhöz kötődik – Nagy Lajos király idejéből.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Szabadkígyósi Wenckheim kastély 1875-79, ismét régi pompájában látható
Kedves Mindenkinek, kastélyászok figyelmébe!
Szépséges 2 anyag a honlapomon, érdemes megtekinteni.
A Szabadkígyósi neoreneszánsz Wenckheim kastély rekonstrukció végén bejelentették, hogy a csodás műemlék épület és kiállítás, az Alföld legszebb impozáns kastélya a hétvégén átadásra került. Szép fotók kívül belül a bizonyítás céljával.
De a park is reprezentatív, pár fotóval és külön anyag mutatja be a giga platán matuzsálem szépségét is.
Irány Szabadkígyós- a családi rezidencia, a sokadik megújult kastély, igazán érdemes a pr. szervezésre Gyula és Békéscsaba közelében.
Köszönet a kormánynak, Virág Zsoltnak, Lengyel Szilárdnak, Balogh Józsefnek és a sok sok alkotónak: vezetők, tervezők, szervezők, mesterek, szakemberek, kertészek – no meg Ybl Miklósnak és a leszármazott Wenckheim családtagoknak is-a kik szerintem ezt a napot már nem igazán hitték…
Bagyinszki Zoltán fotográfus.
Szerencs – Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem tumbája
Szerencs, az erdélyi vajda tumbája a református templomban
Egy gótikus templom a Zemplénben, kb. 500 évvel ezelőtti időkből, kerített templom, valamikor biztosan komolyabb védelmi rendszere volt.
Persze Felsővadászi Rákóczi Zsigmond 1554-1608 erdélyi vajda időszakához kapcsolódik. A vajda segítette, fejlesztette -alakította a települését. A közeli szépséges várkastély amelyet birtokolt komoly reneszánsz erődítés.
Az utódok méltó módon egy nagyszabású vörös márvány síremlékkel tisztelegtek a nagy katona- politikus- vezető emlékének. 1618-ban készült el fiai által az extra szarkofág. Ő az egyetlen erdélyi vajda akinek síremléke nem Erdélyben található.
Nagyon kevesen tudják , ez ma Szerencsen, a templom főhajójában a tumba alatt megtekinthető- sőt ami szinte egyedi érdekesség ,hogy a templom szintje alatt a tumba mellett felhajtható ajtó alatt
található a vajda kriptája. Ott látható Széchenyi Zsigmond koponyája, csontjai- vagyis nagyon közelről kerülhetünk kapcsolatba –lent kiváló ősünk testi és lelki/fent maradványaival.
Valódi fotográfusi élmény volt jelenleg a magyar / 1000 év értékes síremlékekeit kutató és fotózó fotográfus számára.
A képek minden szónál többet mondanak – tisztelettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus Gyuláról.
TOP 10 + 1 szubjektív, hazai gyógyfürdők
Magyar gyógyfürdő válogatás: szépség – érték – egészség- művészet- természet- különlegesség.
Egy kis kellemes meleg vizes sorozat, virtuális lubickolás – ajánlom önöknek is valamelyik fürdőnket.
Reggel Én tegnap itt voltam Gyulán a z “áztatóban”. Tényleg szuper volt. +38 fok a polip medencében amelyik éppen párolog és kint mínusz 4-5 fok hőmérséklet volt.
Értékek a több 100 hazai fürdőből –a több mint 100 értékes gyógyvizű intézményből. Kellemes program mindenki számára, ez az én 11 leg-leg válogatásom tisztelettel.
Talán sokat nem tévedek, még legalább persze azonnal további 10 remek fürdőt tudnék választani. A szép fotós feladat révén, anno valamennyi hazai gyógyfürdőt felkereshettem.
Tájékozódás végett a képek alatt a fürdő helyszíne, neve olvasható.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Zalavár – Bencés monostor-rom és látogatóközpont
Zalavártól Ny-ra, a Zala völgyében állt Pribina szláv fejedelem székhelye Mosaburg vára, 840 k. Az évtizedek óta zajló kutatás során több templom alapfalait tárták fel. A Vársziget területén található Szent István által 1019-ben alapított bencés apátság romja, melyet a 15. században várfalakkal erődítettek. A várat 1702-ben felrobbantották. A Karoling kori szentélykörüljárós, gyűrűs-kriptás, valószínűleg Szent Adorjánnak szentelt bazilikát 2000-ben tárták fel. A Ny-i homlokzathoz egy torony, D-en kolostor csatlakozott. A kolostor és a vár romjait 1999-2001 között tárták fel.
http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11122
A millennium évében Zalavár – Várszigeten nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, a Balaton vízminőségének védelmében betöltött szerepét, szemléleti a térség történeti és néprajzi vonatkozásait, értékeit.
A fogadóteremben található terepasztal a környező területet és a Kis-Balatont hozza közelebb a látogatókhoz. Itt kapott helyet a kis-balatoni növényvilág szélesebb körű bemutatása is.
A vízvédelmi teremben a zárt, természetvédelmi területen elhelyezett webkamerák hozzák közel a látogatókhoz az egyedülálló természeti környezetet. A Kis-Balatonon három helyen szereltek fel a kamerákat, melyeket a kiállító teremből, egy régi ladikban ülve váltani, a kamerákat mozgatni és zoom-olni lehet. A víz sokféleségét láttató vízkiállítás, valamint a mikroszkopikus élőlények is itt kaptak helyet termekben. A „hangos vezetés” és a tablók három nyelven (magyar, angol, német) adnak tájékoztatást a Kis-Balaton szükségességéről, a vízvédelmi rendszer műszaki megvalósításáról. Az interaktív bemutatások sem maradhattak ki, számítógépes játék és információs rendszer várja az erre fogékony érdeklődőket. A szintén itt látható Sajdik Ferenc kedves karikatúrája pedig információt nyújt a tápláléklánc körforgásáról.
A kiállító terem elején, a kis fahídnál régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, majd Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. Zalavár és környezetének történelméről a középkori várak hangulatát idéző helyben de a mai kornak megfelelő technikai eszközök felhasználásával tájékozódhat a látogató. A víz alatti állatvilágot egy „akváriumba” lépve, vetített filmmel tettük láthatóvá. Tovább haladva az érdeklődők a nádi élet sajátos eszközeivel, tárgyaival ismerkedhetnek meg. Szkok Iván festőművész képei pedig a természetet varázsolják elénk. Természetesen a kiállításban helyet kapott Fekete István és az elmaradhatatlan Tüskevár is. Továbbsétálva a “sötétség leple alatt” ismerkedhet meg a látogató a mocsárvilág fényeivel, hangjaival, illatával.
Kiskunhalas – 120 éves a halasi csipke
A Halasi csipke a magyar- és az európai iparművészet kitüntetett figyelemmel és elismeréssel kisért terméke. Első 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része és azok közé a csipkeműhelyek közé tartozik, amelyek a századfordulón épültek és azóta is fennmaradtak és a mai napig működnek. Ez a kézimunka fajta a 20. században vált méltó vetélytársává a brüsszeli és a velencei csipkének.
A halasi csipkéből készült alkotások több világkiállítás nagydíját is elnyerték és a magyar állam ajándékaként előkelő, híres emberek is megkapták magyarországi látogatásuk alkalmából. Azon kevés iparművészeti értékeink közé tartozik, mint hungarikum, amely világszínvonalú és az egész világot meghódította Izlandtól Ausztráliáig.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest – Budai várpalota, gótikus szobrok
1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között.
A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki új művészi megoldásokat. Művészetük eredetét a francia királyi udvar szobrászai által a 14. század végén kialakított stílusban találhatjuk meg. Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437), a budai középkori királyi palota egyik legnagyobb építtetője a korszak európai királyi rezidenciáival vetekedő épületegyüttest hozott létre az 1400-as évek első negyedében. Az általa emelt impozáns épületek méltó keretet nyújthattak a szobrok számára.
https://www.varmuzeum.hu/gotikus-szobrok-a-budai-kiralyi-palotabol.html