A Győr-Moson-Sopron megyei Nagycenk neve örök időkre összeforrt a legnagyobb magyaréval, itt élt ugyanis Széchenyi István és családja, emellett örök nyugodalmat is e helyen leltek.
Széchenyi György 1677-ben szerezte meg a később egyesült Nagycenket és Kiscenket, majd fokozatosan uradalmi központjává tette. A ma is álló kastélyépületet Széchényi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsa építtette, akik a birtok első állandó lakói voltak. A kastélytól induló, két és fél kilométeren át tartó hársfasor is Zsuzsanna asszonynak köszönhető. A hatalmas kastélyparkban a fasor egy kis dombon álló glorietthez, vagyis kerti házikóhoz vezet, itt emeltek később Széchényi Bélának és feleségének síremléket. Gróf Széchenyi Ferenc tette meg az első lépéseket Nagycenk felvirágoztatásáért, itt felhalmozott gyűjteménye lett később a Nemzeti Múzeum alapja.
Az ő fia volt Széchenyi István, aki mintabirtokká fejlesztette az itteni uradalmat. Egykori ménesének utódait ma is megcsodálhatod, csak úgy, mint ahogy tiszteletedet teheted a család 1806-tól kiépített klasszicista temetőkápolnájában is, melyben a legnagyobb magyar sírkamrája előtt csak egy lefegyverző szerénységű felirat emlékezik életére: voltunk, mint ti, lesztek, mint mi. A freskókkal és Hess Mihály oltárképével díszített kupolás mauzóleum kriptájában nyugszik Széchenyi Istvánon kívül felesége, Seilern Cresscencia, valamint Széchényi Ferenc és felesége, Festetics Julianna. Nyitott koporsóban fekszik továbbá Széchényi Pál, egykori kalocsai érsek. A téli időszakban a mauzóleum szintén csak bejelentkezéssel látogatható.
Forrás: femina.hu