Beszterce nem a leglátogatottabb , legismertebb város Erdélyországban, méltatlan a mellőzése!
Pedig az egyik legszebb magyar középkori jellegű város, értékes műemlékekkel a gótika és a reneszánsz korából. A középkori németség északi központja. Szép polgárházak és templomok maradtak fenn abból az időből. Remek csodás építmény a hatalmas középkori gótikus-reneszánsz részletekkel kiegészült templomépület. A közelmúltban végre renoválták a szász evangélikus templomot. 76 m magas tornyával vezet Erdélyben.
A vármegyei levéltárban fedezték fel 1891-ben az 1410-ből származó, 1320 magyar szót tartalmazó Besztercei szójegyzéket.
A fő jellegzetessége a főtér környéki ún. lábas-házak, a boltívek sora – egyedi – látványos megoldás Erdélyben, kevés hasonlót láthatunk az egész történelmi Magyarországon. (mintha a cseh kisvárosokban sétálgatnánk.) Érdekes hangulatot jelent amikor végigsétálunk a fedett nyitott “folyosókon”.
Többet is megtudhatunk róla a közelmúltban megjelent Kincses Erdélyi városok című könyv lapjairól (Tóth Kiadó, fotó: Bagyinszki Zoltán, szöveg: Szász András.)
Beszterce város Erdélyben. Egykor Beszterce-Naszód vármegye, ma Beszterce-Naszód megye székhelye.
Nevét arról a folyóról kapta, amely mellett fekszik. Az pedig a szláv bistrica (= kristálytiszta patak) víznévből származik.
Már az őskorban lakott hely, majd dák és római település. 1141 és 1162 között szász bányászok települtek ide és Nősen néven alapítottak várost. Először 1241-ben említik, de rögtön ezután a tatárok elpusztították, majd 1284-ben ismét felégették a várost.
Károly Róbert alatt fejlődött leginkább. 1330-tól szabad királyi város. 1452-ben 25 helységgel együtt leválasztották Doboka vármegyéről, és önálló grófság lett. 1453-ban a város feletti hegyen Hunyadi János várat épített. 1458-ban Szilágyi Mihály az ellene fellázadt várost felégette. 1464-ben Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista műveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is. 1465-ben a várat a város lebontotta, és a várost erősítette meg falakkal és 10 bástyával. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta.
1596-ban a városnak már gimnáziuma volt. 1602-ben Basta seregei vették be, 1603-ban Székely Mózes ostromolta. 1661-ben elfoglalta a török de a század végén felszabadult. 1705-ben Rákóczi vezére Pekry Lőrinc dúlta fel. 1717-ben a tatárok rabolták ki.
1848. december 31-én Bem serege kiszorította a városból a császári sereget. 1849. február 21-én itt verte szét Urban ezredes seregét. Június 25-én az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta. Falait 1856-ban kezdték bontani, ma már csak a Bognár-torony és falmaradványok állnak.
Forrás: wikipédia