Máriazell egy darab otthon a magyarok számára – ez volt többször visszatérő gondolata P. Karlnak, a máriazelli bencés kolostor superiorának, aki főpásztorukkal, Erdő Péter bíborossal zarándoklatra érkezett fiatal esztergom-budapesti megyés papokat fogadta.
Valóban, Máriazell egy darab magyar föld az Alpokban, hisz a szentély egyik alapítója Nagy Lajos magyar király. Bár a kegyszobor az Anjou-király uralkodása idején már századok óta állt egy egykori bencés testvér cellájában – innen a név: Máriazell –, mégis csak a XIV. században épült meg a gyönyörű gótikus kegytemplom. A magyar uralkodó így adott hálát a Szűzanya segítségéért a bolgárok fölött aratott győzelem után. Ekkor ajándékozta Nagy Lajos a máriazelli szentélynek híres kegyképét is, amelyhez – a szoborhoz hasonlatosan – sok csoda, gyógyulás kötődik. A kegykép most a kincstárban látható, egy olyan oltáron, amely török-keleties sátrat formáz, a győztes csata emlékére. Régi szokás szerint naponta egy magyar zarándokcsoport misézhetett a kegykép előtt.
A magyar zarándokok sora töretlen volt a századokon át – ahogy a környező népek fiaié is, akik nem egyszer meglepődnek azon, hogy a kegytemplom előtt két szobor áll, de egyik sem osztrák férfit mintáz. Egyikük egy morva herceg, másikuk pedig a magyar király, Nagy Lajos. Az ezüst míves kegyoltár rácsán is felfedezhetjük jobboldalt Szent István koronáját – hisz az oltárrács készítője, Mária Terézia is viselte Szent István és Nagy Lajos utódaként ezt a koronát. Ez a kötődés, a szentély magyar jellege az oka annak is, hogy amikor a templom barokk átépítése folyt, meghagyták – minden építészeti és esztétikai érv ellenére – a Nagy Lajos által építtetett gótikus központi tornyot. Így eshetett meg, hogy a bazilikának jelenleg három tornya van: egy XIV. századi gótikus középen s két XVIII. század két oldalt, mintegy közrefogva a középsőt.
A XIX. században is jeles esemény helyszíne volt a máriazelli bazilika: Scitovszky János hercegprímás nemzeti zarándoklatot vezetett a Szűzanya kegyszobrához. A sokezres esemény emlékére Scitovszky bíboros ezüst emlékszobrot készített, amelynek eredetije Máriazellben, kicsinyített mása Esztergomban található mind a mai napig.
Végignézve a fogadalmi képeket és a csodákat elbeszélő képeket, megdöbbenünk, hány és hány magyar feliratú, magyar témájú található közöttük. Az oldalkápolnák sora pedig magyar szentekről: Istvánról, Imréről és Lászlóról. Egyikükben nyugszik mind a mai napig Szelepcsényi György esztergomi érsek, magyar prímás, aki még Nagyszombatból irányította egyházmegyéjét. Latin nyelvű sírfelirata napjainkban is látható, olvasható a kápolna falán. 1975-ben ide temették el ideiglenesen Mindszenty József bíboros, hercegprímást is – akinek infulája, püspöksüvege a mai napig megtalálható a bazilika kincstárában, amelynek igen becses, drága költségen nemrég restaurált darabjai a Hollós Mátyás király illetve Szelepcsényi György prímás által adományozott miseruhák is.
Máriazell egy darab otthon a magyarok számára – így volt ez századokon át, s így van ez ma is. A vasfüggöny lehullása után újra indultak a zarándoklatok, de egyelőre sajnos messze nem oly intenzitással és oly sok résztvevővel, mint a környező országokból: Szlovákiából, Szlovéniából, de mindenekelőtt Ausztriából és Horvátországból; pedig a magyarokat még magyar zarándokház, a Korda-heim is várja. Ne feledjük el, hogy van egy darabka otthonunk az osztrák Alpok között, ahol a máriazelli Szűzanya mindig hazavár bennünket, magyarokat!