A tuzséri Lónyay-kastély a falu északi részén a tiszakanyar középpontjában, a védőtöltéstől 300-350 méternyi távolságra áll. A hagyományok szerint a régi Ambrózy-kastély bástyákkal erődített várkastélyából, feltehetően annak anyagát is felhasználva épült át mai alakjára nagyrészt a 18. század utolsó negyedében, 1787 után. Jellege eredetileg földszintes barokk udvarház volt, mely szárny épületeinek megépítésével ma zárt együttest alkot.
A kastély építtetőjéről, Lónyay János-ról kapta nevét, aki Mária Terézia testőrségének tagja volt. A gróf bécsi tartózkodása alatt megismerkedve a barokk építészettel, hazatérve birtokára építtette meg kastélyát, bécsi minta szerint.
Az eredeti kastélyépület mindössze hat nagyobb helyiségből állt, melyet 1880 körül kibővítettek, Lónyay Menyhért – feltehetően Ybl Miklós tervei alapján – emeletes, oromfalas szárnyépületekkel toldatta meg. A kerti és az utcai homlokzat tagozatai neobarokk részletformákat kaptak, így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott. Ekkor történt a manzárdtető beépítése is, ahol vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki. A kastély eredeti alaprajzi és homlokzati terveit a nagyterem mennyezet freskói őrizték meg számunkra.
A melléképületek és a két kapuépület a 18. század végén épült.
A melléképület északkeleti részében eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát.
A kastélyudvarra barokk kovácsoltvas rácsozatú főkapun keresztül vezet az út, melyet egy tuzséri kovácsmester: Barabás Sándor készített.
A két sarokpavilont Ybl Miklós az eredeti épülethez hasonlóan középrizalittal, s felette íves elleníves oromfallal képezte ki. A mansard padlásterét lakószobákkal építette be. A külső homlokzaton valamennyi ajtó-, ablakkeretre, párkányra neobarokk gipsz ornamentika került. Ekkor építették a lapos tetős kocsialáhajtót is, mely az oromfalat részben eltakarja. Később az oldalszárnyak alatt dongaboltozatos pincét építettek ki.
Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélykertben – a mai futballpálya helyén – teniszpálya állt. A kertben épült egy hatalmas virágház is, illetve egy jégverem is helyet kapott itt. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet.
A kastélyt a háború után rövid ideig még üdülőnek használták, de aztán fokozatosan tönkrement. 1947-ben a kastély állami tulajdonba került.
Forrás: wikipédia