Gróf Apponyi Albert György (Bécs, 1846. május 29. – Genf, 1933. február 7.) politikus, miniszter, nagybirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jászberény város aranymandátumos képviselője. Az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője volt. Különböző magyarországi egyetemek, tudósok, illetve politikai csoportok 1911-32 között ötször jelölték Nobel-díjra, ám nem tüntették ki. Akadtak azonban bíráló is főként külföldön, de idehaza is.Apponyi-kastély, Lengyel
Apponyi József gróf 1824 és 1829 között építtette a kastélyt klasszicista stílusban. Ma a XIX. század második fele átalakításának eklektikus stílusát mutatja az épület – ami felépítésében az évet szimbolizálta.
Négy bejárati ajtaja a 4 évszakot, 12 kéménye a 12 hónapot szimbolizálta. Valamikor pontosan 52 szobája és 365 ablaka volt. A XIX. század végétől a kastély kincse volt gróf Apponyi Sándor híres hungarica gyűjteménye. A nagy bibliofil a magyar vonatkozású régi külföldi könyveket gyűjtötte. Katalógusa 1900 és 1927 között négy kötetben és egy füzetben jelent meg. 1924-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta az egészet: ez ma az Országos Széchényi Könyvtár Apponyiana különgyűjteménye.
Apponyi József tovább fejlesztette a birtokot, borpincészetet, gőzfürdőt, valamint a mai lengyeli “kegyúri” templomot építtette. A műemlék jellegű kastélyban 1946 óta mezőgazdasági középiskola működik, több kiállításnak is helyet adva.
Apponyi-kastély, Hőgyész
A barokk kastélyt 1760 körül Mercy gróf építtette, 1773-ban került az Apponyiakhoz. A zárt négyszög alaprajzú épületet a műemlékvédelmi szempontoknak megfelelően felújították – ma szálló.
A kastély összes termében és valamennyi vendégszobában megőrizték az eredeti építészeti jellemzőket. A földszinti és alagsori helyiségek boltívesek, az emeleti helyiségek síkmennyezetesek és fapadlóval burkoltak. A főbejárattól vörös márványból készült tágas lépcső vezet a felső szintre.
A kastélybelső bizonyos díszítő részleteiben szabadkőműves motívumokra ismerhetünk: szögmérő, derékszög, kard. Nem véletlenül, Apponyi Antal György tagja volt a bécsi szabadkőműves páholynak.
Apponyi Albert a békeküldöttség élén február 7-én érkezett Párizsba s február 16-án mondotta el a legfőbb tanács előtt híres békeexpozéját:
…Nézetem szerint a békeszerződés nem veszi eléggé figyelembe Magyarország különleges helyzetét. Magyarországnak két forradalmat, a bolsevizmus négy hónapos dühöngését és több hónapos román megszállást kellett átélnie. Ilyen körülmények között lehetetlen, hogy a szerződés által tervbe vett pénzügyi és gazdasági határozatokat végre tudjuk hajtani. Ha a győztes hatalmak polgárai által részünkre folyósított hitelek a béke aláírásának pillanatában – amint ezt a javaslat kimondja – felmondhatók lesznek, ez a fizetőképtelenséget, a csődöt jelenti, amelynek visszahatását kétségkívül a győztes hatalmak is éreznék. Elismerem, hogy sok hitelezőnk van az Önök országaiban. A hitelek visszafizethetők lesznek, ha erre nekünk időt engedélyeznek, de nem lesznek visszafizethetők, ha azonnal követelik azokat tőlünk…
– Apponyi Albert trianoni beszéde
Lehetetlen, hogy ez a nagyszerű beszéd fel ne nyitotta légyen a Tanács szemét, ám az antant annyira elkötelezte magát kisebb fegyvertársainak, Magyarország szomszédjainak, hogy a legfőbb tanács e kötelezettségen nem tudta túltenni magát.
Később Apponyi, amikor kiderült, hogy a legfőbb tanács nem volt hajlandó a szerződést módosítani, lemondott nehéz tisztéről, melynek viselésével örök hálára kötelezte nemzetét.
Forrás: wikipédia