Havi Archívum: 2016 március 4, péntek

Brüsszel – Egy szecessziós étteremben- Utolsó hallucináció…

A nagyvilágról

Utolsó hallucináció- nevű étterem Brüsszelben 1906 – 2015. – Bagyinszki Zoltán

Igazán szép élmény, különleges vacsoránk volt a szecesszió városában, Brüsszelben egy sikeres hazai szecessziós kiállításunkat követően.
Annyira elvarázsolt a környezet, az egykori 100 évnél idősebb hangulat – a brüsszeli art nouveau, hogy még a gasztronómiai különlegességre sem emlékszem……ugyan mit vacsoráztunk ott akkor?! Természetesen a finom belga sörök is „illetek a környezethez.”
Az egykori és – mai- muzeális étterem eredeti berendezése szinte érintetlen (vagy jól rekonstruált) volt.  A név sem akármi: Utolsó hallucináció
Az extra bútorzat, a csillárok, a kandalló, a rézdomborítás, a faliképek, a söntés pultja az egykori tárgyakkal mind, mind a régmúltat idézték.
Magyarországi vendég számára aki koránál fogva tudja, nálunk azért a szocializmus idején a „múltat végképp eltörölni” volt a jellemző, nem vagy alig maradt meg hasonló enteriőr. Rengeteg szecessziós épületünk lebontásra került, pusztított a háború a forradalom, a házak homlokzata sematikussá vált, eltűntek a látványos díszítések, a Zsolnay kerámiákat leverték. A stílusra jellemző belsők, a bútorzat, a míves dekoráció ritka különlegességnek számít Magyarország városaiban.
A névhez igazodva, a  valódi hallucinációt segítendően, pár furcsa fotó is bekerült a képlistába!

Azért egészségünkre a vacsorát is!

A legtöbb ember nem is érti, hogy a profi konyhaművészet nem csupán a receptekről szól, nem az étel újszerű feltálalásáról, és nem is az alkotóelemek, az ízek és textúrák lehető legkreatívabb összehangolásáról – ezeket a dolgokat jóval azelőtt elrendezik, hogy a vendég leült volna vacsorázni. A szakácsművészet az ételek elkészítését jelenti, és sokkal inkább az állandóságról szól, az azonos mozdulatok agyatlan ismétléséről, a feladatok nap mint nap azonos módon történő elvégzéséről. A legutolsó dolog, amire egy séfnek szüksége van, egy olyan szakács, aki tele van ötletekkel, és folyton újítani akar, akinek saját ötletei vannak arra, hogyan szúrja el a séf receptjeit vagy az étel látványát. A séfek általában vak, majdhogynem fanatikus engedelmességet, kemény gerincet várnak el a hadszíntéren, valamint egy automata következetességét a kivitelezésben.

Anthony Bourdain (A konyhafőnök vallomásai)

Balatoni panorámák

Határon belül - 93.000 km2

“Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkéntelen kiáltás jött ajakamra. Azután néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt. Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szent Györgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: íme, ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, sok százados múltnak minden árnya, természetnek ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt, egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak?”

Eötvös Károly
( Utazás a Balaton körül 1900.)

Kolozsvár – Borza Sándor Botanikus kert

Erdély - Partium

Már a XIX század Kolozsvárában megindul a szervezkedés egy nagy, úgynevezett Fűvészkert megalakítására. A hajdani Majális utca 42 szám alatti, az Erdélyi Múzeum Egyletnek, Mikó Imre által adományozott kert, már a XIX század végén melegházzal és külföldi kapcsolattal rendelkező füvészkert volt. A XX. százád elején Richter Aladár vezetése alatt tovább fejlődött.
Sikerült kieszközölnie, hogy a magyar állam fölvásárolja a Majális és a Kert utca közti, a Cigánypatak két partján fekvő, közel tízhektárnyi területet. Aztán jött a háború, és a fűvészkertben élelmiszernövényeket kezdtek termeszteni. Csak a háború után, 1920-tól, Alexandru Borza igazgatósága alatt, kezdhették el a kert áttelepítését a Cigány patak két oldalára.
Jelenleg a 14 hektárnyi területen több mint 10 000 növény él, a föld minden kontinensének legszebb fajtái. Itt rendezték be a Növénytani múzeumot, amely 6 900 tételt foglal magába, de itt található az egyetem herbáriuma is, amely több mint 635 000 növényt tartalmaz. A hat üvegház megfelelő környezetet teremt az ott élő trópusi és szubtrópusi növényeknek.
A Római kertet, ismertebb nevén Pliniu kertjét, Ceres istennő szobra uralja. Ide hozták azt a két koporsót is, amelyek a római város Napoca területén végzett ásatások során kerültek elő. A kertrészben olyan növények élnek, amelyek a római kori településeket díszítették.

http://www.welcometoromania.ro/Cluj/Cluj_Gradina_Botanica_m.htm