A Kossuth Lajos tér az Országházzal együtt a magyar államiság egyik szimbolikus helye és hazánk modernkori történelmének egyik fontos tanúja, amely túlmutat fizikai határain és méltán nevezhető a „nemzet főterének”.
1987. december 11-én az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Világörökség Bizottsága felvette a világörökségi listára a Budai Várnegyedet és a budapesti Duna-part Margit hídtól Szabadság hídig terjedő látképét, amelynek fontos eleme a Steindl Imre által tervezett Országház is.
2012. január 1-től a Kossuth tér Magyarország egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelye, amelynek része az Országház épülete, a Kossuth tér, a Néprajzi Múzeum és a Földművelésügyi Minisztérium épülete is.
Gróf Andrássy Gyula lovas szobrának alkotója Zala György. A talapzat két oldalán egy-egy életnagyságú alakokat ábrázoló, egy méter mélységű domborművet helyeztek el. A Duna felé néző alkotáson I. Ferenc József 1867-es koronázási jelenete volt látható, amint Andrássy épp az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát. A tér felé néző domborművön Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítették meg.
A tér első köztéri szobrának hat és fél méter magas, oravicai fehér márványból készült barokk stílusú talapzatát Foerk Ernő építész készítette. Andrássy Gyula szobrát I. Ferenc József magyar király jelenlétében avatták fel 1906. december 2-án.
Az első világháborút követően, a Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája alatt, 1919. május 1-re Andrássy emlékművét elfedték: fából egy ókori görög stílusú épületet ácsoltak köré és két szobrot helyeztek rá. Az alkotás „A Munka dicsőségének temploma” elnevezést kapta. A diktatúra bukását követően a ráépítést eltávolították.
A szobor a 2. világháborúban súlyos, de nem helyrehozhatatlan sérüléseket szenvedett. Az ostrom alatt felrobbantott hidak helyett azonban 1945 nyarán itt kezdték el építeni a város egyetlen állandó hídját, amelynek útjában állt az emlékmű, ezért eltávolították azt a térről és a későbbiekben bronzanyagát más szobrokhoz olvasztották be. Helyére 1980-ban József Attila szobrát, Marton László alkotását állították.
A megsemmisített szobrot korabeli tervek, fotók és dokumentumok alapján rekonstruálták. A főalakot 2015. május 5-én állították vissza eredeti helyére.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
