Havi Archívum: 2014 november 9, vasárnap

Selmecbánya – Bányászati és Erdészeti Akadémia: magyartalanítás táblacserével és…. minden más módon!

Felvidék

(A szlovák tábla – másik szöveggel, más nyelven – pár éve került a magyar helyére. A magyar tábla kb. 12 éve még eredeti helyén volt olvasható magyarul!!!)
[google-map-v3 shortcodeid=”7d77bdc7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Selmecbánya, Szlovákia{}stop.png{}Selmecbánya, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Szabadegyháza – Heródes lakomája (kőfaragvány a XII.sz. 2. fele)

Határon belül - 93.000 km2

A területen futott végig valaha az Intercisa-Gorsium; római limes útvonala. A templom régészeti azonosítása nem történt meg, nem látható, de a védett területen egy 19. századi magtár áll. Az egykori templom két kőfaragványát – melyeket a településen található Szőgyényi-Marich sírkápolna falából bontottak ki – a Székesfehérvári István Király Múzeumban őrzik. (megj.: Magyar-szőgyéni és szolgaegyházi idősebb Szőgyény-Marich László császári és királyi kamarás, az aranygyapjas-rend vitéze, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.Felesége Marich Mária, szolgaegyházy Marich István Dávid és krajovai és topolyai báró Kray Franciskának egyetlen leánya, csillagkeresztes hölgy volt. Felesége 1841. január 1-jén fiúsíttatott, minek következtében Szőgyény 1854. július 31-én, majd 1862. január 22-én kelt királyi magyar oklevélben engedélyt kapott a két család nevének és címerének egyesítésére.)

http://neta.itthon.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”37ad0404″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szabadegyháza, Magyarország{}7-default.png{}Szabadegyháza, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Öskü – Rotunda (kerektemplom)

Határon belül - 93.000 km2

A kerektemplom a sekrestye kivételével – az  XV. századi  – eredeti állapotában áll, amilyennek épült  a XI. században egy római őrtoronyra. (Kiugró lábazata a római korból való, s valószínűleg őrtorony alapzata volt.)   Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom. Szokatlan formája miatt sokáig tévesen török mecsetnek tartották (ebből adódik, hogy a Mecset utcában található).

Szentélye félköríves, kis lőrésszerű ablakai vannak, tetejét érdekes, félgömbös formájú zsindelytető fedi. 1999-ben kívül-belül felújították. 2001-ben a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Napjainkban már kulturális rendezvények színhelye.

http://egykor.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”4fb8c0e6″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Öskü, Magyarország{}chapel-2.png{}Öskü, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Révkomárom – Nádor vonal és a Lapidárium

Felvidék

A védelmi vonal első változata még földből készült 1809-ben József nádor irányításával, innen kapta a nevét. Az öt, kőből és téglából készült bástya és az azokat összekötő fal végső kiépítésére 1839-1847 között került sor. A külső védelmi vonal hadászati célja az volt, hogy lezárja a Vág és a Duna közötti nyílt szakaszt, így biztosítva az Öregvár védelmét.
A a Nádor-vonal tulajdonképpen a régebben kifejlesztett, önálló erődelemek egyesítéséből jött létre. A Nádor-vonal bástyáit a szálláshelyiségek és védelmi állások egysége és egybeolvasztása jellemzi. A gyalogsági fegyverek számára kialakított lőrések és a nehéztüzérségi állások nagy száma, valamint a katonai szálláshelyek hatalmas kapacitása is igazolják, hogy a Nádor-vonal korának egyedülálló erődépítészeti remekműve volt.

http://www.muemlekem.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”ef9669aa” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komarno, Szlovákia{}5-default.png{}Komárno, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Révkomárom – Öregvár

Felvidék

A mohácsi csatavesztés után a komáromi vár a Habsburgok birtoka lett. A Török Birodalom terjeszkedése során 1541-ben Buda török kézre került, ezért I. Ferdinánd Bécs védelme érdekében elrendelte Komárom várának megerősítését. Az Öregvár tervét 1550 körül az olasz hadmérnök Pietro Terbosco készítette el. A felépült vár komoly erősségnek számított a törökök elleni végvárrendszerben. 1585-ben a Vág torkolatánál és a Duna túlsó partján az átkelés biztosítására egy-egy cölöphídfőerődöt építettek.

Az Öregvár igazi próbatétele az 1594-es török ostrom volt, amikor Szinán nagyvezér százezer fős seregével Tata, majd Győr elfoglalása után Komárom ellen fordult. A vár védői hősies ellenállásának köszönhetően nem került török kézre. 1663-ban a bécsi udvar újabb erődítések megkezdését rendelte el, aminek során az Öregvár nyugati-város felőli részét koronaművel, az ötszögű Újvárral erődítették. Az 1673-ban elkészült Újvár a legkorszerűbb olasz és francia erődítési elvek figyelembevételével épült fel. Az Újvár megépítésével párhuzamosan újjáépítették és megerősítették a Vág torkolatánál és a Duna jobb partján (a mai magyarországi oldalon) lévő Szent Péter palánkot, azaz a korábban épített hídfőerődöket is.
Az Öregvárat 1546. március 23-án kezdték el építeni, 1557-re készült el. Kapuját Ferdinándról nevezték el, felirata 1550-ből datálódik.
(szöveg Wikipédia)
[google-map-v3 shortcodeid=”791f94ab” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárom, Szlovákia{}5-default.png{}Komárom, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Borsi – A legszebb II. Rákóczi Ferenc szobor a Kárpát- medencében

Felvidék

A nagyméretű Rákóczi – mellszobor a Borsi Rákóczi várkastély előtt áll 1969 óta, méltó helyen, hiszen ebben a kastélyban született a fejedelem.
Mayer Ede 1907-ben – Rákóczi hamvainak Rodostóból való hazahozatala utáni évben – készítette Rákóczi mellszobrát, Mányoki Ádám festménye alapján.

A szobor Zólyom város főterén állt, de 1920 júniusában ledöntötték, szerencsére nagyon nem sérült meg, a sapkájáról a kócsagtoll tört le és veszett el.
Ekkor parancsot adtak ki a szobor beolvasztására, a véletlenen múlott, hogy a szállítására kijelölt teherautó sofőrje egy talpraesett magyar fiatalember volt, aki ügyesen az autó alá bújva, olyan hibát kreált, hogy nem indult el a kocsi. A szobrot kísérők – megunva a várakozást – magára hagyták a magyar sofőrt, aki a szobrot a zólyomi várba szállította, ahol a pincében elrejtették.
Az 1960-as évek elején a szobor átkerült Fülekre, ahol 1968-ban a múzeum igazgatója kitette a múzeum bejáratához.

Borsiból Kása István Fülekre benősülve, az Iskolaügyi osztályon dolgozott, ahová a múzeumok is tartoztak. Ellenőrizve a füleki múzeumot, megtudta az igazgatótól, hogy a szobrot már több intézménynek felajánlotta, ha a II. Rákóczi Ferenc nevét felveszi az intézmény, amit senki nem mert felvállalni.
Ekkor a Borsiból származó Kása István indítványára, a Rákóczi szülőháza – a Rákóczi várkastély – előtt 1969. május 31-én felállították a szobrot. 2008-ban a hiányzó kócsagtollal is kiegészítették.

A kastély állapota romos, pár éve a tetőt kicserélték, de anyagi segítségre lenne szükség a további munkákhoz.

Forrás: Kázmér István, a Rákóczi múzeum vezetőjének elbeszélése, www.kozterkep.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”b6859e67″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Borsi, Szlovákia{}1-default.png{}Borsi, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Komárom – Igmándi erőd II.

Határon belül - 93.000 km2

U alakban megtört, tízszög alaprajzú erődítmény, melynek torokoldalán ötszög alaprajzú elővédmű található. Egyszintes, minden helyisége boltozott. A várható támadási irányból, D-ről, vastag földtöltések fedezik az építményeket, nyílások csak É-ra, illetve a kaszárnyaudvarra néznek. A boltozott termek födémjeit is több méter vastag földtöltések óvják, melyek tetején löveghangárokat, keresztsáncokat, gyalogsági és tüzérségi lőállásokat alakítottak ki. A szimmetriára való törekvés elve szerint az erődnek két bejárata van, eredetileg felvonóhidas kapukkal és a nyílások előtt ún. diamant-árokkal, melyek napjainkra nagyrészt eltűntek, illetve feltöltődtek. Az erőd 1871-1877 között épült, az új osztrák erődítési elveknek megfelelően. Az épület katonai eseményekben nem vett részt. 1945-ig kaszárnya, illetve raktár volt. Utána a Szovjetunióból, hadifogságból hazatért katonák gyűjtő- és vizsgálóhelye lett. Később szociális, kulturális, illetve ipari célra vették igénybe a kazamatáit. Jelenleg részben múzeumi, részben raktározási célokra használják a helységeit. Az erőd az új osztrák elveknek megfelelően a 19. század második felében épített, ún. Artilleriefort. Az egész erődöt falazott szárazárok veszi körül, melyet déli szakaszán az ellenlejtőbe épített kazamatafolyosó fedez.
http://muemlekem.hu

[google-map-v3 shortcodeid=”5d4041e9″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárom, Magyarország{}watertower.png{}Komárom, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Komárom – Igmándi erőd I. , Római kőtár

Határon belül - 93.000 km2

Az erőd 250 méter hosszú kazamatafolyosóján 1965-ben nyílt meg a Klapka György Múzeum első kiállítása, a római kori kőtár. A kiállítás 1993-ban átrendezésre került, ekkor a műemléképület hangulatos belső helyiségeiben kaptak helyet a Szőny területén talált kőfaragványok.
A halottkultusszal kapcsolatos, az evilági életöröm túlvilági továbbélését szimbolizáló sírkövek és szarkofágok, a római vallás sokrétűségét jellemző oltárkövek, valamint a mérföldkövek, és különböző építési tagozatok felirataiknál, ábrázolásaiknál fogva egy rég elpusztult település, Brigetio szervezeti felépítésével, lakói mindennapjaival, életről és halálról alkotott elképzeléseivel ismertetik meg a látogatót.

http://www.programturizmus.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”4b0caa85″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárom, Magyarország{}photo.png{}Komárom, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Ógyalla – Konkoly Thege Miklós csillagvizsgálója

Felvidék

A legrégibb felvidéki csillagvizsgáló felépítése Dr. Konkoly-Thege Miklós nevéhez fűződik. Az asztrofizikális obszervatóriumot, Európában az elsők között, 1871-ben hozták létre és a 19. század végén a legjobban felszerelt csillagvizsgálók közé tartozott. Konkoly doktor egész életét a tudománynak szentelte. Negyven tudományos és szakmai munkát hagyott hátra. Aggodalmában, hogy halála után a csillagvizsgálót megszüntetik és a berendezést nem használják majd többé, egész vagyonát, házát, kertjét és az obszervatóriumot teljes berendezésével az államra hagyta (1899 május 18.). Mindezt azzal a feltétellel, hogy a csillagvizsgáló Ógyallán marad, míg ő él és igazgathatja azt.

http://www.visitslovakia.com
[google-map-v3 shortcodeid=”06d5dbb7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Komárňanská 134 , Hurbanovo , 94701{}binoculars.png{}Komárňanská 134 , Hurbanovo , 94701″ bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Ungvári vár

Kárpátalja

A sorozat tagjai diáról másolt képek, a szerző 2004-ben  készítette a felvételeket, jó volna frissíteni – digitális formában megismételni a képeket.
Sajnos a helyzet ma még kritikus….nincs meg a biztonságérzet.
Bagyinszki Zoltán

Az Ung folyó kanyarulata felett mintegy 24-30 méter magasságban található az ungvári vár. A vár a magyar történelem honfoglalás kori krónikáiban már szerepel. Anonymus szerint a Kárpátokon átkelt magyar seregek először Hung (Ung) vára mellett pihentek meg. Itt, a táborban adta át Álmos nagyfejedelem hatalmát fiának, Árpádnak. A XI-XIII. századokban a vár a magyar királyok tulajdonában volt. IV. Béla király uralkodása idején jött létre a régi földvártól északra az új vár. A történelem folyamán az Ungvári vár különböző nemesi családok tulajdonába került. Az 1315-1317. évi felkelésben a vár helyőrsége is részt vett, melynek veresége után a várat Károly Róbert Drugeth Fülöpnek adományozta, aki elkezdte a mai vár felépítését. A Drugethek 369 éven át voltak a vár urai.

1679-ben Thököly Imre és serege megszállta a várost és elfoglalta a várat. 1691-ben a vár Bercsényi Miklós tulajdonába került, aki megerősítette azt, műkincsgyűjteményt hozott létre benne. A Rákóczi szabadságharc idején a vár fontos események színhelye volt. Az ungváriak csatlakoztak a fejedelem seregéhez.  A szabadságharc bukása után a vár az osztrák császár tulajdonába került. 1728-ban a vár leégett, helyreállítását később végezték csak el.  1780-ban, a várban a Munkácsi Görög Katolikus Püspökség kapott helyet.

Az Ung folyó jobb partján magasodó vulkanikus eredetű sziklára épült várat északkeleti oldalról meredek sziklafal, három oldalról mély és széles árok övezi. A vár bejárata a déli kaputorony felől található, többször átépített kapuzata felett megmaradt az utolsó átalakítás évszáma: 1592. A belső vár saroktornyos, háromszintes, belső udvaros. A belső udvaron a restaurációs munkák során félköríves árkádsor került elő, amely valószínűleg a XVIII. században épült.
A várkertben megtekinthető az a kiterjesztett szárnyú turulmadár, amely egykor a Munkácsi vár emlékoszlopát díszítette. A belső udvaron számos középkori épületmaradványt tártak fel. Ilyen például a régi várkút és egy a gótikus kápolna feltárt romja. Jelenleg az ungvári várpalotában található Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum közel 30 kiállító teremmel.
A vár tőszomszédságában a Kárpát-medence egyik legszínvonalasabb skanzene, a szabadtéri és néprajzi múzeum található.

http://www.karpataljaturizmus.info