Havi Archívum: 2014 július 22, kedd

12►

A Fő utca középső szakaszán szembeötlő a barokkosan ívelt kapuval összekötött két épület. A jellegzetes bakonyi háztípust képviselő bakonybéli Tájház műemlék. Egy 1857-ben készült térkép már jelöli. A kisebbik ház eredetileg három osztagú, szabad kéményes épület volt, amely elé 1895-ben egy üzlethelyiséget emeltek. A bolt mögött, az udvar felé haladva volt a lakószoba, amely a füstös konyhából nyílt, majd a kamra. A konyhát szinte teljesen betölti a téglából rakott kemence, amelynek füstje a helyiség szabad kéményén – és részben az ajtónyíláson – keresztül távozott. A füstnyílás kitűnő húsfüstölő is volt. A nagyobbik épület legfőbb dísze az ívelt, oszlopos tornác, a gádor. A folyosó eredetileg bolthajtásos volt, azonban a 20. század elején a tulajdonosok síkfedéssel cserélték föl.  Konyhája is füstös konyha lehetett, a jelenlegi tűzhelyet és kéményt a család saját igényének megfelelően alakította át. Az utcai szobában a fiatal házasok, a gazda fia és menye lakott a családjával. A hátsó szobát az „öregek” használták. A gádor alól nyílt az istálló, amelyben lovakat és teheneket egyaránt tartottak. Itt jelenleg a hagyományos bakonybéli faműves mesterséget bemutató kiállítás látható. A tornác végén lépcsősor vezet a boltíves pincébe, amely elsősorban terménytárolásra szolgált.
Az udvar végében áll a környéken egyedüliként megmaradt, kiugró előrésszel épült úgynevezett „torkos pajta”.

(forrás: http://www.bakonybel.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”cce847d5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Tájház, Bakonybél{}flood.png{}Magyarország, Tájház, Bakonybél” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Nagykanizsa egyik legszembetűnőbb épülete a Fő u. 13. szám alatti Bogenrieder palota. E házat minden kanizsai jól ismeri, és egyes építészeti szakkönyvekben is említést nyer.
Az építtető személye is érdekes: a bécsi születésű Bogenrieder József (1847-1922) pincérinasként kezdte pályafutását, majd tehetségével és szorgalmával elérte, hogy vasúti vendéglőt tudott bérelni először Barcson, majd gyarapodva Nagykanizsán. Később már a Batthyányiak tiszttartói házában – most múzeum – működő Korona szállót is ő üzemeltette. Vagyonosodása révén képes volt családja számára a város legnagyobb magán-palotáját megépíteni.
A szecessziós építészet mintájául is szolgálhatna ez a gazdagon díszített ház, amely felrúgva a stílusbeli kötöttségeket, a rendkívüli élénkségével és formagazdagságával tűnik ki.
Helyén egykor a Rózsa Szálló állt, melyet 1896-ban Bogenrieder József vendéglős és szállodás vett meg. Bogenrieder a „régi stílű” Rózsa Szálló helyébe egy modern kétemeletes nyaralószerű palotát építtetett 1914-ben.

(forrás: http://nagykanizsa.utisugo.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”f7aa35a8″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Nagykanizsa{}apartment-3.png{}Magyarország, Nagykanizsa” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A város egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál – Gál Szabóné – Deákné – féle szélmalom.
A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal – „bástyával” körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, négyemeletes tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
Az ablakokkal áttört falú, szépen rendbe hozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka, lisztet őröltek és szemes terményeket is daráltak. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén.
A városban régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom. Mára csak ez maradt fenn. Belső berendezése épen maradt, hat szinten lehet megtekinteni a technikatörténeti szempontból is egyedülálló szerkezetet.

Az 1. szint: az őrlendők átvételének, ill. kiadásának a helye. Itt kapott helyet a felhordó szerkezet (az „emelőszánkó”) és egy hasábszita.
A 2. szint: a lisztespad – a daráló kiadórésze és a malomkövek távolságát szabályozó szerkezetek szintje.
A 3. szint: a két malomkőjárat és a kőemelő eszköz helye. Itt történt maga az őrlés.
A 4. szint: itt találhatók a malom legfontosabb mechanikai berendezései, a fő, vagy un. királytengely, a sebeskerék és 2 db kisorsó.
Az 5. szint: a királytengely átmenő szakasza és az ácsműhely.
A 6. szint: a vitorlaszárnyak energiáját a malomkövekhez közvetítő berendezések helyezkednek el itt. A szelestengő, az un. nagybálvány, a fogaskerekek és orsók, a tetőt szélirányba fordító a fal síkján körbefutó fogasléc.

(forrás: http://www.karcagimuzeum.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”76fa2469″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Karcag{}windmill-2.png{}Magyarország, Karcag” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A falu legfőbb nevezetessége a középkorú reneszánsz stílusú kastélymúzeum, amit nagy területű (20 hektár) erdős park (Báró-kert) vesz körül.
Az épület egy egyszerűbb kivitelű földszintre és egy gazdagon díszített emeletre tagolódott: az úr és családja az emeleten lakott, kiszolgálásuk a földszinti helyiségekből történt. Az emeleti ajtókat, ablakokat díszes reneszánsz kőkeretek övezik, a szobák dongaboltozatosak vagy gerendamennyezetesek, s gazdagon díszített kőkandalló és három cserépkályha biztosította a téli hónapokban a meleget.
Az egyemeletes, kéttraktusos épületet kezdetben nem erősítette torony, nem vette körül várfal, vizesárok. A külső homlokzat díszeit nemcsak az ablakkeretezések adták, az épület sarkait kék-vörös színűre festett armírozással hangsúlyozták, s nem utolsósorban a bejárat fölött helyezték el az építtetők a legszebb kőfaragványt, a címeres, 1581-es évszámmal ellátott feliratos táblát, amely hírnevüket hirdette.
XVI. század végén, a Mágóchyak korában az emeleten hét helyiség volt: a nagyterem, a hálószoba az árnyékszékkel, a boltozatos kamra, a pitvar kandallóval, az előtér a lépcsőfeljáróval és a kályha fűtőkamra. Az 1977-1987 között végzett teljes rekonstrukció során az épület XVI. századi formája került visszaállításra Az 1987 óta hazánk egyik legjelentősebb késő reneszánsz építészeti emlékének számító pácini kastély a Bodrogközi Kastélymúzeumnak ad helyet.

(forrás: http://pacin.hu/telepulesunk/magocsy_kastely/ )
[google-map-v3 shortcodeid=”1988d42e” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Pácin, Magyarország{}castle-2.png{}Pácin, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án született Magyarpécskán. Az apai család grófi címét egy osztrák származású őse kapta, aki Buda 1683-as, török alóli felszabadításakor tanúsított hősiességével tüntette ki magát. Édesapja korai halála után családja Székesfehérvárott telepedett le. Az ifjú Klebelsberg a ciszterci gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémiára került családja kívánságára, de végül saját érdeklődésétől vezéreltetve a pesti egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd államtudományi doktorátust. 1900-ban kötött házasságot Botka Saroltával. Tanulmányai befejeztével különböző államigazgatási posztokat töltött be: miniszteri osztálytanácsosként, közigazgatási bíróként, miniszterelnökségi államtitkárként, majd belügyminiszterként is dolgozott.
1922-ben, 47 éves korában bízták meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével. Ezt a tisztséget tíz esztendőn át gyakorolta. Ehhez az évtizedhez kötődik a magyar közoktatás történetének legjelentősebb reformja, amelynek nagyszerű eredményei között szerepel többek között Szeged egyetemi várossá fejlesztése.
Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1926-ban, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt született törvényerejű rendelet.

“1932. október 11-én, kedden Budapesten a Korányi-klinika a következő rövid közleményt bocsátotta ki: ‘Klebelsberg Kunó gróf valóságos belső titkos tanácsos, nyugalmazott magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter paratífusz utáni rekonvalescens állapotban, szívbénulás következtében ma délután 5 órakor hirtelen meghalt.’ ‘Szeged város újjáteremtőjének’ és ‘Szeged miniszterének’, a szegedi, pécsi, debreceni egyetemek, ötezer tanyai iskola, a Margit-szigeti Nemzeti Sportuszoda felépítőjének, a Testnevelési Főiskola megalapítójának, a szegedi tanárképző főiskola létrehozójának halálhíre gyorsan elterjedt a fővárosban és az egész országban – nagy megdöbbenést keltve. Szegeden este a tragikus hír vétele után fél nyolckor megkondult a Fogadalmi-templom nagyharangja, majd az összes templomé is, és 9 óráig zúgtak egyfolytában. A városházára azonnal felhúzták a gyászlobogót.”

Klebelsberg és hitvese sírja a dóm kriptájában van. Éppen a kripta felett, a Dóm jobb oldali kereszthajójában, a Szent Kereszt-oltár előtt emelte a hálás város márvány síremlékét. Feliratát Szalay József, a Dugonics Társaság elnöke fogalmazta:
„Gondolattal, szóval, írással és alkotásokkal szolgálta hazáját és Szeged városát. Virulásuk felett virraszt a feltámadásig.”

(forrás: http://www.klebelsberg-egyesulet.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”bf348d4b” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Szeged{}textiles.png{}Magyarország, Szeged” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

A kiegyezéstől az első világháborúig tartó időben átalakult Kaposvár településképe. A fejlődés lehetőségét hozta meg a város számára a vasút megjelenése a 19. század utolsó harmadában. 1894 után megindult, 1913-ra megvalósult a város csatornázása. A villanyvilágítás ügye is napirendre került, amit végül a Siemens-Halske cég kivitelezett. Felépített villanytelepét 1900-ban vásárolta meg a város.
Az Esterházy hercegtől a város tulajdonába került területeken megindult az építkezés: középületek és lakóházak létesültek. Előtte az úttesteket makadámburkolattal látták el. A századfordulóra Somogyország fővárosa modern kisváros képét mutatta.
A hagyományokat tagadó új mozgalom, a szecesszió berobbanásának ideje az 1900-1920-ig tartó időszak. Az új stílus keresni kezdi az új építészeti kifejezés egyéni – helyenként nemzeti – formáit.
Városunkban a szecesszió nemzeti és nem nemzeti ihletésű irányvonala is megtalálható. A nemzeti és a keleti motívumokat használta fel a Lechner Ödön által elindított irányzat. Emlékei Kaposváron: Vidor-palota, Református Gyülekezeti Ház, evangélikus templom, Szivárvány Kulturális Központ. A nem nemzeti, hanem egyéb formanyelvet használó szecessziós épületek: Anker-ház, Technika háza, Csiky Gergely Színház. Az 1920-as években készült kaposvári középületeken is ott vannak a szecessziós motívumok (evangélikus templom,1928 ; Református Gyülekezeti Ház, 1928), amikor már az új építészeti és iparművészeti irányzat, az art decó elindult útjára. Az 1927-28-ban épült Városi mozit Zádor Mihály Kaposvár című építészettörténeti munkája (1964) a szecessziós épületek közé sorolja, a jelen szakirodalma már az art decóhoz helyezi.
Az építész, a kivitelező, a műlakatos, az asztalos igényes, művészi munkájának eredménye volt, hogy maradandó értékek jöttek létre Kaposváron a század elején. Az egyéni szabadság érvényesült a mestereknél a szimbólumok, virágok, növények ábrázolásában. A motívumokat a természetből vették, vagy annak stilizált elemeiből. Kerülték a szögletes formákat, a szecesszió jellegzetes hullámzó, tekervényes vonalai érvényesültek a homlokzatokon, a lépcsőfeljárók, erkélyek műlakatosmunkáin. A természetes növekedés, áradás, mozgás érzetét keltették a történeti stílusok kötött formáival szemben. Az új stílushoz új anyagokat használtak. Megjelent az acél, a kerámia, az üveg, ami kitágította a lehetőségeket az építkezéseknél. A színház vasbeton szerkezete egyedülálló volt a maga korában! A szecesszió fő jellemzője a dekorativitás, ami az épület homlokzatára összpontosít, miközben az épület egésze háttérbe szorul. A szecesszió gyors lefutásának oka ebben rejtőzhet.

(forrás: http://www.mvkkvar.hu/kiallitas/szecesszio/03kozepuleteink.php )

[google-map-v3 shortcodeid=”53afa593″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Magyarország, Kaposvár{}photo.png{}Magyarország, Kaposvár” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Szigetvár egyik legnagyobb vonzereje – történelmi múltja és épített kulturális öröksége mellett – a kiváló minőségű gyógyvíz. A város szívében egy kiemelkedően impozáns, szemet gyönyörködtető létesítmény a Szigetvári Gyógyfürdő, ahol az 50 évvel ezelőtt felszínre törő 62°C-os hévíz nyújt felejthetetlen kikapcsolódást.
A fürdő kültéri hangulata a török kori műemlékeket idézi kupolájával és tornyaival, míg belső terét Zsolnay kerámiaburkolat díszíti, Bozsogi Ágnes és Dobány Sándor szobrai közt.
A létesítmény több, egymást kiegészítő egységből áll (nyári strandfürdő, uszoda, termálvizes medencék, élménymedence, gyógyfürdői szolgáltató részleg), így minden korosztály számára színvonalas pihenési, felüdülési lehetőséget nyújt. Nem véletlen a kiemelt vonzerő, hiszen a medencék teljes vízfelülete több mint ezerhétszáz négyzetméternyi. A fürdőben a vendégek kényelmét külső és belső pihenő terasz szolgálja. A galérián kávézó, a kiszolgáló traktusban pedig étterem is fogadja a látogatókat. A mozgáskorlátozottak segítése érdekében az épület valamennyi pontja akadálymentesen megközelíthető.
A Szigetvári Gyógyfürdőben A gyógyászati részlegben elektroterápia, hidroterápia, iszappakolás és szénsavas fürdő, orvosi rendelők, kezelők kapnak helyet.
A gyógyszolgáltatások mellett napjainkban egyre jelentősebb a lakosságban megfogalmazódó igény a wellness szolgáltatások iránt. Ezen igények kielégítésére masszázsok, finn- és infraszauna, jacuzzi, gőzkabin kialakítására került sor.

(forrás: http://www.szigetvarigyogyfurdo.hu/ )
[google-map-v3 shortcodeid=”56aa2979″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”gyógyfürdő Szigetvár, Magyarország{}diving.png{}gyógyfürdő Szigetvár, Magyarország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]