Havi Archívum: 2014 május 12, hétfő

A Tompa Mihály Református Gimnázium 1999. szeptember 1-jén kezdte meg működését. Nem minden előzmény nélkül való, hogy éppen Rimaszombatban jött létre 1945 után Szlovákiában az első református középiskola.

A rimaszombati protestánsok korán csatlakoztak a reformáció kálvini ágához. Ebben az időben vált reformátussá a volt plébániai iskola is. A református egyház iskolájában később, a 17. és 18. században teológiát és filozófiát is tanítottak.

1771-ben egy korábbi sajnálatos incidens következtében a református egyház teljes vagyonát elkobozták, az iskoláját bezáratták és a nyilvános istentiszteletek megtartását betiltották.

Az iskolában az oktatás a türelmi rendelet kihirdetése után indulhatott újra.

A szabadságharc leverése után, 1853-ban a rimaszombati református gimnázium és a Kishonti Evangélikus Esperesség osgyáni gimnáziumának összeolvadásával jött létre rimaszombati székhellyel az Egyesült Protestáns Algimnázium. Ennek az iskolának volt 6 évig a diákja többek között Mikszáth Kálmán is.

1884-ben indulhatott meg a 7. osztályban is a tanítás. Az első érettségizők 1886-ban kerültek ki az akkor már Egyesült Protestáns Főgimnáziumból.

Az I. világháborút követően a csehszlovák állam megvonta az egyházi iskolák államsegélyét, amivel a gimnázium fenntartóit iskolájuk feladására kényszerítették. Az intézményt 1923-ban államosították. Az újabb államfordulatot követően (1938) 1940 január 1-jén kapta vissza felekezeti jellegét. Az Egyesült Protestáns Gimnázium működését a többi magyar iskolával együtt 1945 áprilisában tiltották végleg be .

A Tompa Mihály Református Gimnázium megalakulásától kezdődően az Egyesült Protestáns Gimnázium szellemi örökségét kívánta továbbvinni. Az iskola 1999-ben a nyolcosztályos gimnázium első osztályával indult, 30 kisdiákkal. A négyosztályos gimnáziumba az első diákok 2001-ben íratkoztak be. 2002-ben kezdte meg működését az iskola saját diákotthona, amelyet a legelső egyházi fenntartású internátusként 2004. január 1-jén soroltak be az oktatási intézmények hálózatába.

(forrás: http://www.parokia.hu/lap/tompa-mihaly-reformatus-gimnazium-rimaszombat-felvidek/cikk/mutat/bemutatkozas/ )
[google-map-v3 shortcodeid=”0fcdd41f” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Rimaszombat, Szlovákia{}childmuseum01.png{}Rimaszombat, Szlovákia” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

12►

Herman Ottó: az utolsó magyar polihisztor

Természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus. Ő Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor – halálának 100. évfordulójáról emlékezik meg az ország 2014-ben.
A breznóbányai születésű tudós olyan sokszínű és halhatatlan örökséget hagyott maga után, amelynek megteremtéséhez első pillantásra egyetlen élet kevésnek tűnhetne. Mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára. A magyar halászatról szóló, csodálatos ábrákkal saját kezűleg, művészi színvonalon illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alkotás, de megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát is, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját, s több mint harminc új pókfajt írt le a tudomány számára. Nemzetközileg elismert madártani tudós, a Magyar Ornithológiai Központ alapítója, kezdeményezésére, május elején minden évben megtartják a Madarak és Fák Napját. Sokáig vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták.

Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. A nemzet érdekében dolgozó kiváló előadó és aktív közszereplő volt. 1848 után Magyarország függetlensége érdekében harcolt az olasz és lengyel nemzeti mozgalmakban.

Az emlékév programjában központi szerep jut a különböző emlékhelyeken tartott, közös megemlékezéseknek, koszorúzásoknak. A helyszínek között, a tervek szerint, szerepelni fog a budapesti Vérmező, a Herman Ottó-emlékkúttal, Breznóbánya (Brezno), Herman Ottó szülőhelye, Miskolc, ahol a polihisztor iskoláit kezdte és életének fontos korszakát is töltötte, valamint Szeged, ahol képviselőnek választották. Az együttműködő partnerek és helyszínek hosszú sorában az ország különböző nemzeti parkjai, múzeumai, emlékhelyei mellett kulturális fesztiválok is szerepelnek.

(forrás: National Geographic Magyarország)
[google-map-v3 shortcodeid=”720c42b1″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szlovákia, Breznóbánya{}bigcity.png{}Szlovákia, Breznóbánya” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]