Havi Archívum: 2013 augusztus 21, szerda

Fertőszéplak – Fűrészes utcaképe (Tájházak)

Határon belül - 93.000 km2

Község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő-tótól délre található.Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el.

Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát.

Római katolikus templom Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel.

A Porpáczy Aladár Általános Művelődési központ kezelésében lévő Falumúzeum a falu néprajzi hagyományait, berendezési tárgyait, lakóinak életmódját a mutatja be. Az öt házból álló, szép, egységes, fűrészfogas beépítésű utcasor a Kisalföld népi építészetének remeke.

Forrás: wikipédia

Kecskemét – Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató 2013

Határon belül - 93.000 km2

Kecskemét 2013, a honvédségi repülőtér

Repülő nap, szuper – show, fesztivál, fantasztikus bemutató, nemzetközi találkozó a jelzőkkel sorjázhatunk még. Egy biztos számomra igazi élmény volt, egykori repülő tanoncként 124 felszállással és több mint 24 óra repült idővel – már csak történelem.
A gépek, a csodás teamok, a fizikát és az aerodinamikát meghazudtolva kápráztatták el a nagyérdeműt, a szombat i 60.000 fős közönséget. Érdemes volt vállalni a néha türelmetlenkedő tömeget,
A 40 FOK KÖRÜLI HŐSÉGET, AZ UTAZÁST, IGAZÁN MEGÉRTE KECSKEMÉTRE LÁTOGATNI.
A földön a sok ismert és ismeretlen gépcsoda, a kedves szervezők, a hideg sör ….A remek program a levegőben amelyet a képek talán alá is támasztanak, sorban jöttek a produkciók a szép gyakorlatok, látványos – félelmetes dinamikus elemekkel tarkítva. Na és a hangerő,a robaj amikor az 5 db. SZU 27-es elindult az valami elképesztő fülsiketítő repesztő hangzást jelentett mindenki számára.
Mindezt a képek segítségével a sok érdekes repülőgépből, a formációkból egy párat kiemelnék, bemutatnék az Önök számára.

Besenyei Péter világbajnok kisgépéve látványos jobban követhető igazi műrepülő figurákat rajzolt az égre.

Szólóban néhány repülőgép: a MIG 21L, a HH 139, az A-109, az F-16, a SAAB105OE, a LI-2, L-29, MIG-15

És a látványos kötelékek:
1. Magyar- Gripenek 5 db. ( nem teljesen kötelékként….)
2. Horvát- PC- 9 esek 6 db.
3. Spanyolok – 7db. C-101-esei
4. Török légierő F-5-ei 5 db.
5. Olaszok- 10 db. MB – 339 , csodás és látványos kűr volt
6. Lettország – L-39 5 db,
7. Oroszok- 5 db. SZU-27 , a tekintélyes „Orosz Vitézek”

Remek nap szép élmény, köszönöm Kecskemét, köszönet a támogatóknak és a szervezőknek, na meg a pilótáknak is természetesen. Az égre festett felejthetetlen színes műalkotások, a szívet formáló figurával együtt valódi közönség élményt látványosságot jelentett számunkra.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Halmos Béla már az égi zenekarban muzsikál

Gyula városa

A Farkasréti temetőben zeneszóval kísértük utolsó földi útjára barátunkat, Halmos Bélát.

A Széchenyi-díjas népzenekutató, előadóművész, a Zeneakadémia tanára 67 éves korában, váratlanul hunyt el budapesti otthonában 2013. július 18-án.

Halmos Béla 1946 június 4-én Szombathelyen született. 1970-ben szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. Zenei tanulmányait komolyzenével kezdte, hegedülni és brácsázni tanult, 1969-ig játszott amatőr együttesekben. 1969-től előbb a Sebő-Halmos duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként az énekelt versek és a népzene előadóművészeként szerepelt itthon, szinte minden európai országban, valamint Amerikában, Kanadában, Kubában, Japánban.

Népzenével – főként a hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével – a táncházmozgalom indulása (1972) óta foglalkozik. Népzenekutatóként is dolgozik, gyűjtött – a magyar mellett – szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét is. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva elkészítette az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig a MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.

Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncház módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, csaknem három évtizeddel azután, hogy Novák Ferenc, Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével – nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház.

A kezdetektől fogva részt vesz a Zeneakadémia népzenei tanszékén az oktatásban. Tanfolyamok vezetőjeként és hegedűtanárként több száz muzsikust tanított főleg itthon, de Európa és Amerika országaiban is. Mint népzenei szakértő létrehozta és vezeti a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában.

2012-ben a Népművészet Mestere Díjjal, 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként. 2013 májusában a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

Halmos Béla emlékére a Hagyományok Háza 2013. augusztus 8-ra virrasztást szervez, feledhetetlen halottunkat utolsó útjára augusztus 9-én pénteken, 14 óra 15 perckor kísérjük a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójából.  (tovább…)

Gyula – Gyulai vár, a Kastély és a Fürdő a levegőből

Gyula városa

Fotó: Civertan, László János

Balatonlelle, Kis-hegy – Konyári pince

Határon belül - 93.000 km2

A Konyári Pince jelenleg 25 hektáron gazdálkodik, évente körülbelül 110-140 ezer palackot forgalmaz. Ültetvényeik a környék jobb fekvéseiben találhatók. A birtok egyik ékköve, az 1757-ben épített téglaboltozatos pince, a balatonlellei Kishegyen található, ahol a szőlőművelés és borkészítés hagyománya 800 éves múltra tekint vissza.

Konyári János az 1990-es évek elején a legelsők között jelent meg a piacon palackozott boraival. Magyarországon állítólag ő volt az első, aki a barrikhordós érlelést alkalmazta. A barrikolás művészetén túl azt is elsőként bizonyította be, hogy a Dél-Balatonon is lehet kékszőlőből csúcsborokat készíteni. Barrik érlelésű, 1990-es évjáratú Cabernet Sauvignon-ja nemcsak a Foodapest-VinAgora nagyaranyát, hanem a fogyasztók bizalmát is elnyerte.

Konyári János utánpótlásról is időben gondoskodott. Fia, Dániel, 2000-ben diplomázott, talán nem véletlen, a barrikhordós érlelésből írta szakdolgozatát. Az egyetem után bejárta a fél borvilágot, Dél-Afrikában, Portugáliában, Kaliforniában és Új-Zélandon tanulmányozta a borkészítés technológiáit. A Konyári Pince borai ma már apa és fia közös alkotásai.
Sigillum Loliense névre hallgató fehér és vörös küvéjük, melyek minden évjáratban a kiváló minőség és a kedvező ár házasításai, Lelle egykori pecsétjéről (Sigillum Loliense=Lellei pecsét) kapták a nevüket, a pecsétről, amely már évszázadokkal ezelőtt is karózott szőlőt ábrázolt.

A bordeaux-i fajtákból építkező vörös Loliense mellett 100%-ban merlot-ból készítik a fajta igazi teltségét és bársonyosságát megmutató Sessiot, 2008 decemberében pedig egy csúcsborral, a két cabernet házasításából született Pávával jelentkeztek, amely a kóstolók egybehangzó véleménye szerint a modernkori magyar borászat egyik legszebb és legelegánsabb tétele.

Konyári János 2008-ban elnyerte az Év Bortermelője-díjat.

Szőlőfajták: Merlot, Kékfrankos, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Olaszrizling, Hárslevelű, Sauvignon blanc és Chardonnay.

Forrás: utisugo.hu

Gyöngyösi csárda Rezi határában

Határon belül - 93.000 km2

A Zalaszántó felé vezető út mentén, a község határában álló 1728-ban épült Gyöngyösi csárda híres műemlék. 1728-ban épült, eredetileg vadászház volt, majd hamarosan fogadó lett. A zsúpfedeles csárda Savanyó Jóska bakonyi betyár kedvelt tartózkodási helye volt, s ma is vendéglő. Mellette van a két híres betyár, Sobri Jóska és Savanyú Jóska sírja.

Forrás: www.heviz-info.hu

Érd – Földrajzi múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőmuvészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele.

Az érd-ófalui Sina-kastély esztelen elpusztítása után ma Érd város egyetlen jelentősebb, nem egyházi jellegű műemléki épülete a volt Wimpffen-kúria, amelyben jelenleg a Magyar Földrajzi Múzeum működik.

A magasföldszintes, klasszicista épület a Pest környéki közepes nagyságú kúriák közül kiemelkedik szép arányaival, harmonikus megjelenésével. Homlokzata a fokozatosan térré szélesülő Budai útra tekint. Két végéhez, tisztes távolságban, derékszögben két alacsony, boltíves gazdasági épület csatlakozik, melyekben jelenleg lakások és üzletek vannak. A három épület tágas udvart, kertet zár közre.
Az épület hossza 68 méter, szélessége 14 méter. A külső falak téglából és sóskúti mészkőből épültek. Az épület belső terének elrendezését többször változtatták, falakat bontottak és újakat építettek, a mindenkori használati céloknak megfelelően (lakás, iroda, iskola stb.)

Az épület herceg Batthány Fülöp birtokán 1840-ben épült. Később a kúria a Wimpffen-családé lett, innen az épület máig is használatos neve. Valószínűleg a Wimpffen-família Magyarországon időző tagjai, illetve a birtok tiszttartói laktak benne.

Jovicza I. (1971) szerint a szabadságharc idején az épület osztrák tábornoki főhadiszállás volt, s a közelében temették el a harcokban elesetteket. Az épület tágassága lehetővé tette, hogy vendégeket, átutazókat is elszállásoljanak benne, mint a korábban is állt Pelikán Fogadóban. Például 1871 februárjában Eötvös József földi maradványait kísérő gyászmenet tagjai – útban Ercsibe – szintén itt éjszakáztak.  (tovább…)