Havi Archívum: 2013 május 10, péntek

12►

A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található Nagyvázsony községe, melynek egyik domboldalában tör az égbolt felé a középkori vár lakótornya.

Építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família volt, akik a Zádor-vár perben való elvesztése után, a 15. század közepén emeltették a várat. Ebben az időszakban viszonylag békés vidéknek számított, ezért elsősorban középnemesi rezidencia, mint erős védőművekkel rendelkező épület volt.

Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Hunyadi Mátyás király a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak adományozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal védelmezett várat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárny övezte, sarkában várkápolnával, míg a bejárata elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek. 1490-ben Habsburg Miksa trónkövetelő zsoldosserege megszállta a várat, és csak a következő esztendőben ellenük hadjáratot vezető Kinizsi tudta fegyvereseivel visszafoglalni. Mivel Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta, aki Kinizsi halála után rövidesen újra férjhez ment. Mivel második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is igent mondott. Férje, Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott, így Benigna úrnő sokat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje viselkedését és bizalmasa híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta. A gyilkosság azonban kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel nem ítélte el, végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli felvidéki Zsolnalitva várában kellett elviselnie. A 16. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat, akik megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli pálos kolostort, hogy innen nyerjenek építőkövet.

A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit. Ez idő alatt a Zichyek felépíttették a patak túlpartján új kastélyukat, így használaton kívüli lett a vár. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek. Ilyen állapotban kezdődött meg 1955-ben régészeti feltárása és megóvása.

Forrás: wikipédia

123►

Fellner és Helmer (németül: Büro Fellner & Helmer) néven szokás említeni azt az építészirodát, amelyet 1873-tól működtetett Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építész. Az építészpáros historizáló stílusa a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt. Különösen sok színházépítési megbízást teljesítettek: 48 általuk tervezett színház épült az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig.

Számos épületük áll ma is Magyarországon, illetve a történelmi Magyarország területén.

Medgyaszay (szül. Benkó) István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.): építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is.

Medgyaszay családi hagyományt követve vált építésszé. Bécsi, budapesti, párizsi tanulmányok és tervezői gyakorlat, a Malonyai Dezső csoporttal végzett székelyföldi népművészeti gyűjtőút tapasztalatai, Hennebique vasbeton-építési praxisának ismeretei álltak ekkor már rendelkezésére ahhoz, hogy a tervezési feladatot új szellemben sajátos szecessziós stílusban teljesítse. Első vázlatait (a Veszprémi Petőfi Színházról) még párizsi tartózkodása alatt (1907) készítette: a színházat úgy kellett megterveznie, hogy az kapcsolódjék az áttervezendő Korona Szállóhoz, az étterem és a nézőtér azonos szintre kerüljön, a terem vetítésekre és bálok rendezésére is alkalmas legyen. Meghatározták azt is, hogy a főbejárat a Megyeház felőli püspökkerti részre kerüljön, sőt az épület másik végén is (mai Óvári u.) megközelíthető legyen. Medgyaszay elismert újítási hajlama mellett a megadott feszes tervezési programnak is komoly szerepe volt abban, hogy a kor legizgalmasabb megoldása született. A programban megadott igényeket kielégítő tervének alapkoncepciója az, hogy a nézőtér alatt alakítja ki az előcsarnokot, a bejáratot pedig a színpad alatt helyezte el, s a főlépcső az épület ellentétes végére került.

Forrás: wikipédia

A Magyar Nyelv Múzeuma hazánk egyetlen anyanyelvi múzeuma; 2008. április 23-án nyílt meg Széphalmon (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sátoraljaújhely városrészében).

Az intézmény ötletét Pásztor Emil, az Egri Tanárképző Főiskola tudós nyelvésze vetette fel 1994-ben a Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlésén.

A múzeum az anyanyelvi kultúrát közvetíti, bemutatva a magyar nyelv történeti útját, a nyelvtudomány eredményeit, a nyelvek és nyelvváltozatok egymásra hatását. Saját és más közgyűjtemények anyagaira alapozva állandó és időszakos kiállítások, kutatások, közművelődési lehetőségek helyszíne.

Az épületben három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is. A kutatók munkáját nyelvtudományi szakkönyvtár, adattár, elektronikus médiatár, számítógépes infrastruktúra segíti.

Kazinczy Ferenc a ma Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon élt. A nyelvújítás vezéralakjának egykori lakóhelyét és a család sírkertjét tízezrek keresik fel minden évben. Egykori kúriája helyén 1873-ban emelték a görög templomcsarnokot mintázó, neoklasszicista emlékcsarnokot, amelytől gyertyánfasor vezet a költő sírjáig.

A magyar nyelvújítás vezéralakjának egykori lakhelyét és a család sírkertjét tíz- és tízezrek keresik fel évente. Valóságos zarándokhely, ahová szerte a világból érkeznek látogatók. A hely szelleme, a “couleur locale” az abaúji és zempléni vidék legismertebb és legkedveltebb idegenforgalmi központjává tette.

Az emlékcsarnok terveit Ybl Miklós készítette. Épült 1859-1873 között.

Forrás: wikipédia

A barokk-copf templom 1748-1775 között épült, a torony 1784-ben készült el Czigler Antal tervei szerint. A portikusz 1850-ben épült, amikor a tornyot a templomtestbe illesztették, ekkor nyerte el klasszicista jellegét.

A torony 1905-ben új toronysisakot kapott, és akkor meg is magasították kissé, most 62 méter magas. A körben karzatos boltozott hajó 1820-1823 között épült Czigler Antal tervei szerint, azonban az 1978-as földrengés után a templom a boltozati süvegek fölött a tetőtérben, a karzatpadozatokban és pillérhornyokban rejtett vasbeton megerősítést kapott, ez a munka 1980-ban lett kész.

Forrás: www.vendegvaro.hu

12►

Szentes város Csongrád megyében, a Szentesi kistérségben.

A Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén a Tiszától keletre fekszik. A Kurca-folyó szeli ketté. A város régóta tiszai átkelőhely; 1903-ban épült fel az első Tisza-hídja (a mai vasúti híd, sokáig közúti-vasúti híd volt), majd 1981-ben megépült az önálló közúti híd is.

A térség az újkőkor óta lakott hely. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szomszédos Szegvár-Tűzkövesi feltárási területen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza–Körös szögletében állott Attila (433–453) sátorvárosa, vélhetően a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád-kori sírok a város határának több pontján is előkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi.

Forrás: wikipédia