Havi Archívum: 2012 február 23, csütörtök

Menyháza – Szecessziós villa

Erdély - Partium

Borossebestől 14 km-re északkeletre, a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. Két részből áll, a tulajdonképpeni falu fekszik alacsonyabban és fölötte az üdülőtelep.

Öt forrásának bikarbonátos, kalcium-, magnézium- és nátriumtartalmú vizét mozgásszervi, idegrendszeri, emésztőszervi és nőgyógyászati betegségek kezelésére használják. A település felső részét alkotó fürdőtelep három szállodából, strandfürdőből, csónakázótóból, villákból és panziókból áll. Az épületek egy része még a 19. század végén épült.

Forrás: wikipédia

Marosvásárhely – Közüzemek központja

Erdély - Partium

Az egykori Városi Közüzem, a mai vízszolgáltató, az Aquaserv Zrt. épülete Kós Károly tervei alapján épült a 20. század elején, 1903-ban az akkori polgármester, Bernády György megbízásából. Udvarán egy Kós Károly-mellszobor található.

Forrás: wikipédia

Máramarossziget – Közművelődés palotája

Erdély - Partium

A szecessziós kultúrpalotát 1912–1913 között közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is.

Trianon után a román állam az Astra román egyesületnek adta használatba az épületet. Zolopcsuk Pál Róbert helytörténész szerint 1938-ban egy ideiglenes bizottság döntése nyomán került az épület az ortodox egyház tulajdonába, és ortodox püspöki palotaként működött 1940-ig. A második bécsi döntést követően a palotát a magyar kincstár tulajdonaként telekkönyvezték, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. 1945 után a román állam volt a tulajdonosa. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik az épületben.

Forrás: barrikad.hu

Kolozsvár – Egyetemi könyvtár

Erdély - Partium

A könyvtár Erdélyi Pál igazgatósága idején, 1906-1907-ben épült. Mivel az igazgató vélekedése szerint „a könyvtárnok, aki a maga intézetének eszközeit, közönségét és rendeltetését ismeri és mérlegeli, az igazi és kizárólagos tervező”, elkészített egy részletes tervet, amelyben pontosan leírta az egyes termek méretét. Ennek alapján készültek el Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei, majd maga az épület, Reményik Károly kolozsvári építési vállalkozó vezetése alatt. Az épületet, amely a maga korában a modern könyvtártechnika úttörője volt, az egyetem rektora, Jancsó György nyitotta meg 1909. május 18-án. Az épület három különálló részében helyezkedtek el az igazgatási-feldolgozó osztályok, a közönség számára kialakított helyiségek, illetve a 8-9 emeletes raktárak. A könyvraktár két végén könyvadogató- és szállítógép, a könyvtárban villanyvilágítás, központi fűtés és házitelefon működött. A 12 000 négyzetméter alapterületű épület hat olvasóterme egyszerre 252 olvasó számára biztosított helyet, a raktár kapacitása 350 000 kötet részére volt elegendő. A könyvtár rendelkezett előadóteremmel, valamint könyvkötő, restauráló és fényképészeti műhelyekkel is.

Az épületet 1934-ben három új olvasóteremmel, az 1960-as évek elején pedig új raktárépülettel bővítették.

Forrás: wikipédia

Debrecen – Vármegyeháza

Határon belül - 93.000 km2

Debrecen szokatlanul széles korzóján, a Piac utcán áll az 54-es számú ház, amely a magyar építészet talán az egyik legszebb szecessziós épülete. Ez nem más, mint a Megyeháza, az egykori Hajdú vármegye háza. 1911-12 között épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei alapján.

Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható.
Az épület díszterme az Árpád-terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebb részei a teremnek a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. Az Árpád-terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.

Forrás: debrecen.varosom.hu

Cegléd – Iparbank, ma Kossuth Múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Ma a ceglédi Kossuth Múzeumnak ad otthont egy szecessziós stílusú sarokház, az egykori Ipar és Kereskedelmi Bank épülete vagy ismertebb nevén a régi Iparbank épülete.

A Nagy István tervezte jellegzetes homlokzatáról és színvilágáról is felismerhető egyemeletes épület műemléki védelem alatt ál.

Forrás: cegled.varosom.hu 

Budapest – Áldás utcai Általános Iskola

Budapest

Az Áldás Utcai Általános Iskola Buda frekventált területén, 1911-12-ben épült. A Zrumeczky Dezső (Koós Károly pályatársa) műépítész által tervezett szecessziós épület külső formájában, jellegzetes motívumaival jól megfelelt a környék polgári ízlésének.
Iskolánk évtizedek óta nemcsak magas színvonalú oktatást és nevelést biztosít az itt tanuló gyerekeknek, hanem a környék közösségi, kulturális életét is összefogja.

Forrás: www.aldassuli.gportal.hu

Nagyvárad – Fekete Sas Palota

Erdély - Partium

A váradi szecesszió legreprezentatívabb és egyszersmind legismertebb épülete a belváros Körös-part melléki szakaszát is uraló, főtéri Fekete Sas palota. Tervezői az akkori Magyarország legnevesebb, a szecesszió lechneri irányzatát képviselő építészei közül való Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Komor és Jakab a Lechner Ödön által meghonosított formanyelv leghívebb alkalmazói közé tartoztak. Románia területén a következő épületeik állnak illetve álltak: a marosvásárhelyi Városháza (terv: 1905, kivitelezés: 1907-1909) és Kultúrpalota (1911-1913); a temesvári egykori Kereskedelmi Bank (1906-1908) és a dévai Színház (1910). A Fekete Sas szállodán kívül a tervezőpárosnak további munkáit is láthatjuk Váradon: az 1903-ben épült Adorján I. és az 1904-1905 között épült Adorján II-palotát (Patrioţilor utca 4. és 6.), az 1904-1905 közt épült Fő-utcai (str. Republicii 10-10a) Stern palotát és a Kereskedelmi és Iparkamara 1906-1907 között felépült épületét.

A Fekete Sas épületegyüttesének megrendelője két váradi ügyvéd, dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil, a város elismert személyiségei voltak. 1907-ben jegyezték be a váradi Kereskedelmi Kamaránál a Fekete Sas és Zöldfa szálloda és Vigadó részvénytársaságot, melynek adminisztrátorai és főrészvényesei lettek, 50 részvényre osztott 50.000 koronányi alaptőkével.

A főtéri épületegyüttes helyén 1714 óta állt a földszintes Sas fogadó, mely egykor magába foglalta az újvárosi városházát is. A XVIII-XIX. századokban emeletet húztak rá és bővítették, majd 1861-től a Városháza Olasziba költözött, így az épületben csak a fogadó maradt.

1903-ban a Városháza tervpályázatot hirdetett a Sas szálló átépítésére. A pályázatokat 1905. szeptember 30-ig kellett benyújtani, majd 14 nap állt rendelkezésre az értékelésre. Tizenhárom pályázat érkezett be, közülük hármat díjaztak: az 1600 koronás fődíjat Komor Marcell és Jakab Dezső „Pezsgő” jeligéjű terve nyerte.

Forrás: lexikon.adatbank.ro

Budapest – Postatakarékpénztár

Budapest

110 éve készült el a magyar szecessziós építészet remekműve Budapesten (Hold utca 4. V. kerület).

A rész és egész harmóniája Lechner Ödön és Baumgartner Sándor alkotásán, a Postatakarékpénztár épületén.

A monumentális, különleges, de mégis visszafogottan díszített harmonikus épület a csodálatom tárgya !!!

Több 10.000 magyar épületet végigfotózva a legszebbnek ítélem – azt bizton állíthatom a legnagyobb hatású épület számomra, de mindenképpen a z első 3 helyen található – ez talán már nem is építmény, nem középület, nem ház – több annál… igazi látványos világhírű műalkotás. A magyar építőművészet zászlóshajója.

Fantasztikusak, igényes minőségben készültek a részletek, a belsők, a díszítés az iparművészeti munkák: kovácsoltvas, üvegtechnika, világítótestek, oszlopfők és öntöttvas-, bádogosmunkák, ajtók, ablakok, bútorok és a tető az külön fejezetet érdemel! A tetők tetője (a Földtani Intézet és az Iparművészeti Múzeum is hasonló, kár hogy ezek a járdákról alig láthatóak – ezek csak az ” Isten szemének készültek”! ).

A Zsolnay majolika alkalmazása, a zöld sárga színű tetőzet a középső “kupola” szavakkal nehezen írható le. Csodálatos!

Sajnos a magas épület lenyűgöző főhomlokzata a szűk utcában alig látható – nehezen fotózható… talán a levegőből eredményesebb lehetnék, az a képem még hiányzik.

A népművészet és a magyar történelem, továbbá a takarékosság gazdag motívumai remekül mutatnak az épület külsején (a bikafej a nagyszentmiklósi kincsből, a kaptárak, stb.).

Pár évvel ezelőtt készült sorozatom fotózása igazi élmény volt számomra, akkor az MNB. ÉPÜLETÉBŐL A 4. EMELETRŐL FOTÓZHATTAM A KÖZELI RÉSZLETEKET , AZT KÖVETŐEN SEGÍTSÉGGEL JÁRTAM VÉGIG AZ ÉPÜLETET BELÜLRŐL IS. Tudatosan lassan fogadtam be a látottakat, megmutattak mindent a fényképezőgépem számára.

Köszönöm a lehetőséget, szeretném a látványt most megosztani Önökkel is.

Állítólag japán turisták, a művészet szerelmesei csak ezért ülnek repülőre, jönnek el Budapestre, hogy az épületet – az európai szecesszió remekművét – megtekintsék, lefotózzák! Magam is egyetértek velük, érdemes!

Reményeim szerint, hamarosan összeáll egy, a témára vonatkozó reprezentatív kiállítási képanyag.

A világ legszebb magyar épülete – vélemény Bagyinszki Zoltán fotográfustól.

Budapest – Magyar Királyi Földtani Intézet I.

Budapest

Az ipari, majd tudományos forradalom légkörében fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Magyarországon a kiegyezés társadalmi-politikai légkörében adódott erre lehetőség. A Földmívelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Minisztériumban Magyar Királyi Földtani Osztály létesült 1868-ban. Gorove István miniszter javaslatára pedig I. Ferenc József császár és király 1869. június 18-án jóváhagyta a Földtani Intézet megalapítását.
A térképezés és az őslénytani, ásványtani kutatások előrehaladtával egyre gyarapodott a gyűjtemény, egyre sokasodtak a könyvtár polcain a könyvek, térképek. Az Intézet ötször költözködött, a Magyar Nemzeti Múzeumban, bérelt lakásban, a Minisztérium helyiségeiben kapott helyet. A kutatási anyagok használhatóságának, a gyűjtemény kiállíthatóságának igénye egy állandó székház után kiáltott. Negyedszázados hányattatás után vált reálissá a gondolat megvalósítása, amelyet nagyban előmozdított, hogy az inkább vérbeli tudóst, Hantken Miksát Böckh János, mai szóval élve menedzser-tudós váltotta fel az igazgatói székben, valamint az a nemeslelkű adomány, amit Semsey Andor tett, aki 100 000 koronával az építkezés majd negyedét egymaga állta. Az építési telket a főváros -hosszas közgyűlési csetepaték és lobbi harcok után -a mai Statisztikai Hivatal építési telke és a Stefánia úti telek közül az utóbbit kiválasztván, ingyen bocsátotta az Intézet rendelkezésére. Az ingyenesség mellé azonban kikötéseket is társított. Ezek szerint a telket kizárólag Földtani Intézet létesítésére lehet felhasználni, a gyűjteményeket az Intézet köteles kiállítani és díjtalan látogatást, valamint az iskolák számára az oktatáshoz szükséges kőzetanyagokat biztosítani. Emellett a Kincstár az adókat és közterheket az intézménytől átvállalta. (tovább…)