Havi Archívum: 2011 december 14, szerda

Beregszászi római katolikus plébániatemplom

Kárpátalja

A Vérke jobb partján álló háromhajós gótikus beregszászi római katolikus plébániatemplom alapítói valószínűleg a XII. században II. Géza által betelepített szász arany-, illetve sóbányászok és földművesek lehettek. Ebből a templomból azonban csak néhány, a mai északi kapu fölé beépített gyámkő maradt meg. (tovább…)

Munkács – Munkácsy és a gerle

Kárpátalja

Munkácsy Mihály (született Lieb Mihály, Munkács, 1844. február 20. – Endenich, Németország, 1900. május 1.) magyar festő.

Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egyszemélyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett. Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszlet anyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes széles vásznú filmek világát.

Munkácsy Mihály születésének 150. évfordulójára állították a szobrot Munkácson. A sétálóutca közepén, kb. a Rákóczi-házból kisétálva találjuk meg az alkotást. A mellszobrot Sebestyén Sándor öntötte bronzba.

Forrás: wikipédia

Beregszász – Arany Páva Étterem – egykor Úri Kaszinó

Kárpátalja


Beregszász Ukrajnában, a magyar határtól 6 km-re fekszik, s mint ilyen, határ menti település.
Kárpátalja települései közül Beregszászban él a legnagyobb magyar közösség, a város ma is jelentős magyar kulturális központ. 1910-ben még főleg magyarok lakta, míg ma a lakosság kevesebb mint fele magyar nemzetiségű.

A mai Arany Páva nevű étterem az egykori Úri Kaszinó épülete. 1913. július 6-án avatták. Helyén régebben is állt már egy Kaszinó, de azt a XIX. század vége felé építettet hamar kinőtte a város. Falai között lépett fel egykor például Fedák Sári is.

Az épület még ma, amikor hiányzik a sarki kerek tornya, is meglehetősen tetszetős, figyelemre méltó. Kívül a falait kerámia mozaik teszi különlegessé, ami szecessziós stílusú. Az arany páva mindenütt megjelenik. A kovácsoltvas kapudíszen, és az épületben, ahogy belépünk (és miért ne lehetne, hiszen ez egy étterem), ott a bronzból készült igazi Arany Páva.

Minden részletében ma is eleganciát, szépséget sugároz az épület. Hiába törik ki egyesek a metszett üvegablakokat, rongálják meg időnként a faragott kapukat…

Az épület a Vérke patak partján áll.

Forrás: szoborlap.hu

Szabadka – Városháza

Délvidék


Szabadka legreprezentatívabb épülete a méreteinél fogva akár parlamentnek is beillő, szecessziós városháza, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján Nagy Ferenc és Kladek Lukács vállalkozók helybeli cége épített fel mindössze két év alatt (1908-1910).

Forrás: wikipédia

Budapest – Kozma utcai zsidó temető

Budapest


Az Új köztemető mellett 1893-ban nyitottak új zsidó temetőt, ahol a pompás síremlékek nemcsak a zsidó közösség kultúrájának, hanem a századforduló építészetének is pontos lenyomatát adják.

Érdemes megnézni a temető kiemelkedő művészi színvonalat képviselő síremlékeit. Az egyik legszebb, a szecesszió művészetét képviselő a Schmidl-síremlék, ami Schmidl Sándor és családja számára készült 1903-ban. Lechner Ödön és Lajta Béla közös munkájának díszítése élénk türkiz kerámiából készült, a középső zöld és arany színű mozaik az Élet fáját ábrázolja.

Ugyancsak figyelemreméltó munka a Wellish Arthur által tervezett Wellish családi síremlék 1903-ból, illetve az öt évvel később készült, Fodor Gyula által Polnay Konrád részére tervezett síremlék.

Forrás: vendegvaro.hu

Népi építészetünk – Homlokzatok

Határon belül - 93.000 km2


.

Gyula – Erzsébet királyné mellszobra

Gyula városa


Gyulán, a Csigakert parkjában található Erzsébet királyné, közkedvelt nevén Sissi mellszobra, melynek felállítását Fábry Sándor alispán kezdeményezte. A gyulai születésű szobrászművész, Felek Gyula carrarai márványból készült alkotását 1904. július 24-én leplezték le.

Forrás: gyula.varosom.hu