…
Havi Archívum: 2011 december 15, csütörtök
Tiszaújlak – Szabadság emlékmű
Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll, mely a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket. Tiszaújlak nagyközség a Tisza partján a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban van, A Tisza jobb partján lévő község, érinti az ukrán-magyar határsávot és itt válik határfolyóvá a Tisza.
Forrás: Wikipédia
Gombosi Duna híd
A Dunán Gombosnál 1910-ben építették a 650 méter hosszú hidat, díszes pillérekkel, hat tartóoszloppal, ez a híd volt a Duna egész hosszán a hetedik. Ezen a hídon folyt a vasúti, a szekér és a teherforgalom is.
Forrás: hhrf.org
Könyv – Erdély természeti kincsei
Fotó: Bagyinszki Zoltán, szöveg: Pál Zoltán
Tóth Kiadó Debrecen
A négy kötetre tervezett Erdély sorozat 3. részeként a héten jelent meg, most jut el az olvasókhoz, üzletekbe!!!!
4 évszak, 281 fotó – 144 oldalon. 41 természeti csoda Erdély legszebb látnivalói közül – tudjuk ebben a témában több 41 szépség-érdekesség bemutatható még, talán egyszer folytatjuk…
A Tóth Kiadó gondozásában, térképpel szép, igényes nyomdai kivitelezéssel, Pál Zoltán ismertető szövegével és Bagyinszki Zoltán fotóival megjelent a könyv.
Album amely a fotográfus szerző első vállalkozása a természet szépségeinek megörökítésére. Sok kalandos fotós program a kárpátok ölelésében, a Bihar hegység varázslatos látnivalói közül. Szerencse – épp bőrrel megúsztam a körutazást.
Kedves Olvasó, Tisztelt Hölgyem, Uram! Erdély 41 természeti csodája a könyvben megtekinthető, ha teheti válogasson a látottak alapján és keresse fel “igaziból” e szép tájak egyikét-másikát. Jó utat kíván a fotós Bagyinszki Zoltán, ja és a fényképezőgépet ne hagyja otthon!
Tekintse meg az alábbi tartalomjegyzéket és a felvételéket honlapomon. (tovább…)
Vasvörösvár – Erdődy-kastély
A csodálatos, romantikus stílusú kastély- államhatárunk közelében- renoválása végre folyamatban van ,
ezek a felvételek 2011. nyarán készültek! Remélem hamarosan látogatható az épület
Az első kastélykönyvemhez készült diák hasonló állapotot mutattak, kb. 15 évvel ezelőtt jártam Vasvörösvár településen- e piciny falucskában.
Mai kastélyának elődje egy középkori vizivár volt, melyet a Pinka vize vett körül és 1540 körül pusztult el. Helyette az Erdődyek a 17. században építették fel a régi kastélyt, melyet 1810-ben bontottak le. 1860-ban gróf Erdődy István először Ybl Miklóst bízta meg az új kastély tervezésével, aki azt nem fogadta el. Végül 1862 és 1864 között épült fel a mai kastély Weber Antal tervei szerint bizánci-mór stílusban. A kastély 1971-óta a tartomány birtoka.
Forrás: Bagyinszki Zoltán, Wikipédia
Szabadka – Zsinagóga
A szabadkai Jakab és Komor téri zsinagógát 1902 szeptemberében, a zsidó nagyünnepek alkalmával szentelték fel, ekkor vehette birtokába a szabadkai zsidóság az új, nagy zsinagógáját. Építészei Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek voltak, akik az épületet a szecesszió, a magyar szecesszió stílusában álmodták meg. Az üvegablakok Róth Miksa budapesti műhelyében készültek. A századforduló Szabadkáján 3400 izraelita élt, a zsinagóga átadásakor hitközségi elnökük a neves író, dr. Milkó Izidor volt.
A zsinagóga a magyar szecesszió jegyeiben épült. A magasan kiemelt kupola a zsidó egyetemesség szimbóluma, amely a keleti ötvösség gazdagságában kidolgozott lanternával, illetve a hatágú csillaggal zárul. Ez a motívum az Örökkévalóval fennálló és meg nem szűnő kapcsolatot is jelenti. A négy kisebb kupola a világ négy égtájának a kifejezője. A beltér kialakításában többszintű stilizált növényi illetve geometriai díszítőelemeket láthatunk.
Forrás: wikipédia
Visk – Református templom
Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14. és a 15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt,ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. A templomot 1970-ben újították fel. Fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi. (tovább…)
Feketetó – Kilenclyukú híd
Cs. Simon István, e táj krónikása, egyik írásában említi, hogy Rózsa Sándornak rokonsága volt a faluban és egy látogatás alatt a zsandárok majdnem megszorították, de az Aranka hídjáról a vízbe ugratott és elszökött. Ez a híd, mely ugyanolyan, mint a jóval nagyobb hírű hortobágyi kilenclyukú híd, ma is áll – pár évvel ezelőtt fel is újították.
A mi hidunk közel száz évvel idősebb a hortobágyinál – a szájhagyomány török híd néven (is) emlegeti –, de valójában semmi köze a törökökhöz. Kalapis Zoltán szerint a híd a Szeged-Temesvár postaút megnyitása idején készült; ezzel hidalták át az Aranka szittyós-lápos árterületét.
Forrás: vmmi.org
Újvidék főtere
Újvidék város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa. Manapság Szerbia második legnagyobb városa, mely a Dél-bácskai körzetben helyezkedik el. A Vajdaság lakosságának kb. 10%-a él itt. Az Alföld déli részén, a Duna folyam bal partján, a Duna-Tisza csatorna torkolatánál található, Belgrádtól északnyugatra, a túlparti hegyen fekvő Péterváraddal szemben.
Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található még a neogótikus katolikus templom is.
Forrás: wikipédia