Havi Archívum: 2011 november 21, hétfő

Városszalónak – Batthyány várkastély

Várvidék

Városszalónak város Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Szalónak vára 1240 körül épült. 1289-ben a németújvári viszály során valószínűleg súlyosan megsérült, de a Tompek család újjáépíttette. 1450 körül Baumkirchner András és utódai bővítették és megerősítették. 1648-49-ben Batthyány Ádám nagy borospincét, magtárat és új várkaput építtetett hozzá. Ekkor építették a vár lovagtermét is. A várkápolna 1713-ban épült, főoltára 1750-ben készült. A várhoz vezető híd szobrait 1752-ben Johannes Piringer készítette.

Forrás: wikipédia

- 2011 november 21, hétfő - Szólj hozzá

Fertőszéplak – Római Katolikus Templom

Határon belül - 93.000 km2

A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchenyi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.

Forrás: www.fertoszeplak.hu

- 2011 november 21, hétfő - bzadmin Szólj hozzá

Kismiholjác – Majláth kastély

Horvátország, Szlovénia

A drávaszabolcsi határátkelőtől 6 km-re van Donji Miholjac, Horvátország északi részén és itt található az egyik Mailáth kastély.

1818-ban a Prandau család egy épületet terveztetett, amit Stari Dvorac-ként (magy. Régi Kastély) ismerünk. Késői barokk stílusban készült és az első olyan épület, melyet cseréptető borít. Két szalon, 14 szoba, néhány konyha és tároló található a kastélyban. 1872-ben a parkban üvegházat is építettek.

1903-ban kezdődik az új kastély megépítése, I. Ferenc József osztrák császár miholjáci látogatása után

A miholjáci terület tulajdonosa, gróf Mailáth György országbíró, angol Tudor stílusban építteti meg a kastélyt, melyet számos torony, tetőtéri ablak, tágas terasz és erkély díszít. (tovább…)

- 2011 november 21, hétfő - Szólj hozzá

Temerin, Nyugati temető – Magyar mártírok emlékműve 1944-1945

Délvidék

Fotó: Kalapáti Zoltán Temerinből

Megemlékezés a tömegsírnál

Kedden, mindenszentek napján délután igen nagyszámú részvevő jelenlétében a nagytemetőben levő tömegsírnál huszonkettedszer emlékeztek a második világháború utáni magyarellenes megtorlások áldozataira.

A temerini köztestületek, a magyar pártok és civil szervezetek megemlékezésének és koszorúzásának keretében Szungyi László esperes atya felszentelte a hat márványtáblát, amelybe az áldozatok nevét vésték. (tovább…)

- 2011 november 15, kedd - Szólj hozzá

Doroszló, Mária – kegyhely, Szentkút

Délvidék

A (Doroszlói) Szentkút: a délvidéki római katolikus hívek által látogatott Mária-kegyhely Doroszló faluban (Szerbiában, Vajdaságban).

A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található. A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna (korábban Mosztonga) között terül el.

A kegyhely középkori elnevezése Bajkút volt. A török hódoltság idején elnevezése ismeretlen. Doroszló újratelepítése és az első csodás gyógyulás után jelentősége megnövekszik és a délvidéki tájakon Szentkút néven válik ismertté. (tovább…)

- 2011 november 15, kedd - Szólj hozzá

Csáktornya, Kaszinó

Horvátország, Szlovénia

Csáktornya város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

Luxus igényeket elégített ki az egykori Kereskedelmi Kaszinó 1903-ban Horváth Ödön tervei szerint készült, magyar szecessziós stílusú épülete. A gazdag városi polgárság találkozóhelye volt kártyaszobákkal, játékteremmel, olvasóteremmel és táncteremmel.

Forrás: wikipédia

- 2011 november 15, kedd - Szólj hozzá

Kassa – Császári és Királyi Hadtest-parancsnokság – ma múzeum

Felvidék

Kassa legszebb műemlék épületei közé tartozik. Ma egyrészt múzeumi célokat szolgál, másrészt a Kassai Kerület hivatalai nyertek benne elhelyezést.

Az épület 1908-ban épült szecessziós stílusban. 8800 négyzetméter területen fekszik, az eredeti terv 300 helyiséget tartalmazott. Hadi célokra épült,-amit az oromdíszek is igazolnak-, de pénzügyi nehézségek miatt Halmos Jenő mérnök tulajdonába került, aki 50 évre bérbe adta a hadseregnek. 1998 márciusáig maradt a katonaság felhasználásában.

Az épületre, amely a polgári építészet remeke, jellemző a merész képzőművészeti stilizáció a levél és figurális díszítésű ornamentika.

A katonai felhasználású épületek jelentős számban működtek az elmúlt századelőn a városban, pl. tüzérlaktanya, csendőrkaszárnya, honvéd gyalogsági kaszárnya, honvédhuszár kaszárnya, különféle hadtest-parancsnokságok, katonai reáliskola , katonai raktárak, puskapor malom, melyek átfunkcionált épületeiből számos a mai napig fennmaradt. Bizonyára e miatt is alakult ki a nép nyelvében, a Márai által említett elnevezése a Hlavna (régi Főutca) felső végére alkalmazott “baka-korzó” elnevezés.

Forrás: elismondom.wordpress.com

- 2011 november 15, kedd - Szólj hozzá

Karlóca, a Béke kápolnája

Délvidék

A Karlóca fölé magasodó domb tetején található a Béke kápolnaként ismert Béke Királynője templom, melyet a karlócai békekötés helyszínére építettek.

Eredetileg egy fából épült kápolna állt a dombtetőn. A napjainkban is látható templomot 1817-ben építették.

Az 1699. január 26-án aláírt karlócai béke az 1683–1697-es, a törököket a Magyar Királyság területéről kiűző osztrák-oszmán háborút zárta le, amely az utóbbiak vereségével zárult. Az aláíró felek egyrészről az Oszmán Birodalom, másrészről a Habsburg Monarchiát, a Lengyel-Litván államot, a Velencei Köztársaságot és Oroszországot magában foglaló Szent Liga voltak. Az oszmánok átengedték az osztrákoknak Magyarország nagy részét, Erdélyt és Szlavóniát. Az oszmán megszállás alatt lévő (korábban litván, majd lengyel) Podólia (ma: Ukrajna) Lengyelországhoz került, azonban a lengyeleknek ki kellett üríteni a megszállt moldvai területeket. Dalmácia nagy részét és Moreát (Peloponnésszosz-félsziget) a Velencei Köztársaság vette birtokba. Az oroszok jogot szereztek az általuk elfoglalt Don-parti Azov erődjének megtartására. A karlócai békével Magyarország nagy részén megszűnt az oszmán hódoltság, a nagyrészt lakatlan Temesköz kivételével. A békekötés megszabta többe között azt is, hogy Törökországban a keresztény szabadon gyakorolhassák vallásukat, a foglyokat kicserélik, a felek a határszéli várak jó állapotát fenntarthatják, de újakat nem építhetnek, a szultán nem támogatja a magyar Habsburg-ellenes erőket. A békét 25 évre kötötték.

Forrás: utazgato.hu

- 2011 november 15, kedd - Szólj hozzá

Jád völgye, Fátyol vízesés

Erdély - Partium

A völgyhöz a Királyhágó utáni, ugyancsak Királyhágó nevű községnél kell letérni Biharfüred felé. Az első település Csarnóháza. A következő falu Jádremete, ahol egy vízkitörést láthatunk. Továbbhaladva a 9 km hosszú Lesi-tó következik, festői környezetben.

A Jadolina és Lája (Fátyol)-esések közvetlenül a Biharfüredről Királyhágó felé vezető kövezett út (Jád völgye) mentén helyezkednek el.

A Jád vize a Csodaforrásból való eredése után kanyargós úton, mészkősziklákkal övezett változatos terepen igyekszik a Sebes-Kőrösbe.

A Bihar hegységben, Biharfüredtől pár kilométerre Észak felé található. Nem a legnagyobb, nem a leg bővizűbb, de az egyik legvonzóbb vízesés a Biharban.

A szűk hegyi út mellett – amely majdnem járhatatlan normál gépkocsival – a látványos Fátyol vízesés 3 lépcsőben, kb. 15 méter magasságból zuhan alá és kápráztatja el az Őt felkereső turistát!

A bátrabb vállalkozó szellemű bakancsosok fel is kapaszkodhatnak a vízesés felső részéhez. Ahonnan még szebb látványosabb a természet e különleges csodája.

A fátyol hatás – fényképezőgép segítségével – inkább hosszú exponálás segítségével tapasztalható meg, javaslom érdemes kipróbálni – lásd a képeket.

Forrás: hatizsakkal.blogspot.com, Bagyinszki Zoltán

Forrás: hatizsakkal.blogspot.com, Bagyinszki Zoltán

- 2011 november 15, kedd - Szólj hozzá

Verespatak körüli természet

Erdély - Partium

Verespatak község Romániában Fehér megyében.

Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.

1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.

1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

Forrás: wikipédia

- 2011 november 15, kedd - Szólj hozzá