A Széchenyi tér Győr barokk főtere. Jórészt 17–18. századi épületek keretezik, különösen az északi oldal barokk palotái és a déli oldalon a bencések épületegyüttese figyelemreméltó. Évszázadokon keresztül ez a tér volt a nyilvános élet központja, napjainkban is számos rendezvényt tartanak itt. A török időkben földalatti börtön volt a téren, később itt állt a pellengér, az Apátúr-ház előtt volt a nemesemberek kivégzőhelye. 1688-ban itt volt az utolsó győri boszorkányégetés, 1715-ben itt vágták le a fejét Géczy Juliannának, a „lőcsei fehér asszonynak”.
Nevezetesebb épületek
Lakóház (Széchenyi tér 12.) – Két sarokerkélyes copf lakóház a tér nyugati oldalán
A tér nyugati házsorának legfigyelemreméltóbb épülete, sarkain zárterkéllyel. 1780 körül épült copf stílusban.
Esterházy-palota (Király utca 17.) – Sarokerkélyek a tér északkeleti sarkán
A palotának csak a sarokerkélye néz a Széchenyi térre, főhomlokzata a Király utcában van, maga az épület a Jedlik Ányos és Dr. Kovács Pál utcákba is átnyúlik.
Király-ház (Széchenyi tér 1.)
Az épület az 1600-as évekből származik, de a 18. században átépítették. A tér és a Jedlik Ányos utca felőli homlokzaton fülkében Mária és Nepomuki Szent János szobra áll. Udvarába a Jedlik Ányos utca felől juthatunk. Barokk kapualján áthaladva jutunk az udvarba. Az emeleti szinten késő reneszánsz loggiát láthatunk toszkán oszlopokkal, ami az 1600-as évekből származik.
Lakóház (Széchenyi tér 3.)
Fruhmann Antal tervei alapján épült klasszicista stílusban 1840 körül. Derűs megjelenésű homlokzatát falpillérek tagolják, felettük timpanonnal. Udvarán kőgyámokon nyugvó függőfolyosó.
Vastuskós ház (Széchenyi tér 4.)
A Vastuskós ház kétemeletes barokk épület, keskeny homlokzatával néz a térre. Sarkán hengeres zárterkély látható; a Stelczer Lajos utcában is van egy zárterkélye a bejárat felett. A 17. században még egyemeletes volt, akkor a városbírók tulajdona, köztük Gindl Orbáné, valószínűleg ő építtette rá a kissé alacsonyabb második emeletet a század végén. 1833-ban Zittrisch Mátyás vette meg és fűszerüzletet nyitott a földszinten, üzleti cégérnek pedig a ház sarkához vastuskót állított a bécsi Stock im Eisen mintájára. Az épületben található a Patkó Imre gyűjtemény; a 20. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások. 16-20. századi afrikai, óceániai kultúrák és természeti népek művészeti gyűjteménye.
Apátúr-ház (Széchenyi tér 5.) – Az Apátúr-ház zárterkélye
Az egyemeletes barokk palota a város legszebb polgári műemléke. Itt működik a Xántus János Múzeum, Magyarország első vidéki múzeuma. Győr és környékének történetét mutatja be az őskortól napjainkig. Itt található az Abád-Hauser család magángyűjteménye (képző és iparművészeti kiállítás), illetve a Petz család magángyűjteménye (orvostörténeti kiállítás) is.
Az épület kilenc 17. századi ház helyén jött létre. A házakat 1668 után a fokozatosan megvásárolták a pannonhalmi főapátok,s ezek helyére kezdte el építetni 1741-ben Sajghó Benedek főapát a jelenlegi épületet. A szerzetesrendek feloszlatásával 1786-tól katonaiskolának vették igénybe, s csak 1802-ben került vissza a bencések kezébe. 1816-tól kiráyi papnevelő intézet céljára, jó ideig azonban csak bérháznak használták. 1910-ben a tanítóképző internátusa lett. 1949-ben a múzeum talált benne méltó otthonra.
Az épület szabálytalan négyszög alaprajzú tömb, legkeskenyebb oldalával néz a Széchenyi térre. A lizénákkal tagolt homlokzat földszinti ablakait kőkeretbe foglalt apácarács fedi, emeleti ablakait gazdag kivitelű, kagylódíszes szemöldökpárkány zárja le. A múzeum díszes kapujának kosáríves kőkerete előrenyúlik és két gyámkővel együtt tartja a szép zárterkélyt, melynek sarkain két rokokó váza áll. Az erkély ablakait fent és lent szokatlanul gazdag díszítés keretezi, alul a bencés rend címerével. Az erkélytől balra Szent István király, jobbra pedig Szent Benedek szobra áll egy-egy fülkében. Szépek a Stelczer Lajos utcai és a Múzeum közi ablakok kovácsoltvas rácsai. A Múzeum köz felőli oldalon egyszerű zárterkély látható, gyámkövén 1638-as évszám.
Régi városháza (Rákóczi utca 1.)
Az 1560-as évektől kezdve itt állt a városháza. A mai épület 1753-54 közt készült el. 1898-ig (a jelenlegi Városháza megépüléséig) szolgálta eredeti célját. Jelenleg Győr Megyei Jogú Város Levéltára működik itt.
A figyelemreméltó barokk palota homlokzatát hatásosan kiemelik a szemöldökpárkányos ablakok és a kosáríves, kőkeretes kapu. A kapu feletti nyitott erkélyt karcsú oszlopok tartják. Az erkély kovácsoltvas rácsa méltó dísze az épületnek. A középrizalitot kettős falpillér keretezi, felül timpanon zárja le, melyben a város kőből faragott címere látható. Stukkódíszes kapualján jutunk udvarába, melynek helyreállított vasrácsos függőfolyosója korabeli hangulatot áraszt.
A mai épület elődjében, az azt megelőző földszintes városházában raboskodott Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényének hősnője, Korponai Jánosné Géczy Julianna.
Lakóház (Rákóczi utca 2.)
Az ízléses külsejű, klasszicista falpillérekkel és nyitott erkéllyel díszített épület Fruhmann Antal tervei alapján nyerte mai alakját.
Lloyd (Széchenyi tér 7.)
A tér keleti oldalát foglalja el. Helyén a 15. század végétől a káptalani vendégfogadó állt, mely az 1566-os tűzvészben elpusztult. Helyére barokk épület épült, melyet 1826-ban átalakítottak Fruhmann Antal tervei szerint. Itt működött a Vigadó, Győr egyik kávéháza, mely a reformkorban fontos szerepet töltött be. A18. század második felében a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Társulat székháza lett, többször átalakították. Mai alakját 1950-ben nyerte el. Évekig itt működött a Lloyd mozi, ami 2007. szeptember 30-án bezárt. 2008 januártól féléves időszakra a Sikztah nevével fémjelzett underground koncerteknek ad otthont. 2009 nyarán megkezdték az épület felújítását és várhatóan 2010 tavaszára befejeződnek a munkálatok.
Curia Nobilitaris (Liszt Ferenc utca 1.)
A Lloyd háta mögött megbúvó barokk ház hosszú homlokzata eredetileg a térre nézett, de később eléépült a Lloyd épülete. Klasszicista vörösmárvány keretes kapu vezet a boltozott kapualjba, majd innen az udvarba. Emeleti része 17. századi loggiás. A ház eredetileg 1565-ben épült, de az 1566-os tűzvészben elpusztult, 1567-ben már emeletesen épült fel. Ekkor a király mentesítette a házat az adózás és katonai beszolgáltatás alól, s a nemesi kúriák kiváltságaival ruházta fel, innen ered a neve.
Lakóház (Liszt Ferenc utca 2.)
A tér délkeleti sarkán álló 18. századi barokk épületnek különösen szép sarokerkélye érdemel figyelmet. A ház bejárata eredetileg az Iskola köz felől nyílt. A XX. század elején a ház egy hentes-család tulajdonát képezte, akik az államosítás után is hentesboltot üzemeltettek a térről nyíló bolthelyiségben. Ma négy lakás mellett különböző vállakozásoknak ad helyet az épület.
Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium (Széchenyi tér 8.) – A bencések épületegyüttese a tér déli oldalán
A mai eklektikus épület 1888-ban épült az egykori jezsuita gimnázium helyére, amit 1627-ben alapítottak. A gimnázium 1802 óta a bencéseké. A gimnázium tanítványa volt Kisfaludy Károly és Sándor, Batthyány Lajos, Xántus János és Kautz Gyula.
Neves tanárai: Czuczor Gergely, Guzmics Izidor, Holenda Barnabás, Jedlik Ányos, Németh Ambrus, Rájnis József, Révai Miklós, Rómer Flóris, Szeder Fábián János, Xántus János
Czuczor Gergely és Jedlik Ányos szobra
Az 5/4-es méretű, álló szoborcsoport a Lloyd és a Czuczor Gergelyről elnevezett Bencés Gimnázium közt helyezkedik el. Rieger Tibor egykori győri bencés diák, szobrászművész alkotása.
Szent Ignác templom
A gimnázium és a rendház közt áll a kéttornyos homlokzatú templom, az olaszos kora barokk egyik legszebb magyarországi alkotása. A templom egyhajós, két oldalán kápolnafülkékkel. A kápolnák 18. századi stukkós dísze és a főhajót borító freskó országos jelentőségűek. A barokk berendezésből kiemelkedik a Ludwig Gode által tervezett szószék és a főoltár Josef Rosler szobraival. Nagyon szépek a templom faragott padjai.
Bencés rendház
A kétemeletes rendház négyszögben csatlakozik a templomhoz. Félpillérek keresztezik bejáratát, melynek oromzatán Széchényi György püspök címere látható, párkányában felirat 1667-es évszámmal. A nyugati szárny második emeleti lépcsőházában pompás stukkódíszítés látható. A déli részben van az ebédlőterem, ezt stukkók és 1803-ból származó Madonna-kép, valamint szentek alakjai díszítik.
Széchényi Múzeumpatika (Széchenyi tér 9.)
A volt jezsuita gyógyszertár, amely nevét Széchényi Györgyről, nem Széchenyi Istvánról kapta, 1697-ben készült, gazdag barokk mennyezete egyedülálló. A ma is működő patika legértékesebb látnivalói a rokokó gyógyszeres szekrények és I. Rákóczi György mozsara.
Mária-oszlop
Győr monumentális korai barokk emlékműve a tér keleti felén áll. Kolonich Lipót győri püspök emeltette Buda 1686. évi visszafoglalásának emlékére. Hasáb alakú talapzaton hosszú oszlop áll, tetején Mária, karján a kis Jézussal.
A reneszánsz hatású, gyümölcsfüzérekkel és figurális domborművekkel díszített talapzat négy sarkán egy-egy barokk szobor áll: Szent István király, Keresztelő Szent János, Páduai Szent Antal és Szent Lipót. A talapzat oldalán lévő domborművek is szenteket ábrázolnak. Alul két oldalon latin nyelvű felirat olvasható az emlékmű felállításáról. A Mária-oszlopot kőbábos korlát veszi körül.
Forrás: wikipédia