Mi is a kastély, mit takar ez a szó?, néhány gondolat a teljesség igénye nélkül: Reprezentatív épület, művészi alkotás, látványos nagyméretű lakhely-élettér, történelmi műemlék, az arisztokrácia társasági életének egykori helyszíne, turisztikai látványosság,” nemzeti vagyonleltári tárgy-épület”, harmónikus szépség, …stb.
A látványos külső mellett, érdekes és fontos a belső tér, a berendezés, a művészi díszítés, a nemes anyag, a park, a díszes bejárat a környezet, a fekvés, a kapcsolódó történelmi események sora – ezzel együtt kell elképzelni az arisztokrácia egykori világát befogadó – kicsit misztikus építészeti remekműveket.
Döntően az elmúlt 50-60 évben a megye sajnos elveszítette a kastély és kúria állományának több mint felét – szomorú tény ez, csak néhány példát említek az eltűnt reprezentatív épületek sorából:. Póstelek, Csorvás, Kunágota, Biharugra Szentetornya, Dombegyház, ( lépünk kell mert azonnal elvész-összedől Gerla, Kiscsákó, Fancsikapuszta, Lőkösháza,Csákópuszta ma még álló építészeti emlékünk)
Azért a megyei +legek közé tartozik Szabadkígyós, Fáspuszta, Szarvas, Kárászmegyer, Babómajor, talán Gyula, Kétegyháza. Egykor szinte valamennyi békési település rendelkezett kastéllyal vagy kúriával. Hihetetlen de Kunágota község a múltban 10 kúriával és 2 szecessziós stílusú kastéllyal büszkélkedhetett.
Ha a lebontott épületeket ma is láthatnánk – az tovább erősítené megyei identitásunkat, gazdagabb lehetne a Békés megyei műemlékek listája, a megye vonzereje.
Nagyszámú kastélyunkat, kúriánkat az idő, Trianon, a politika, a buta emberi gondolkozás eltüntette a Viharsarokból. Sok épület csak azért maradhatott fenn – legtöbbször csúnyán átalakítva – hogy gazdasági épület, TSZ, szociális otthon, kórház, iskola, pszichiátriai intézmény, jobb esetben művelődési ház, könyvtár, polgármesteri hivatalként szolgálta településeinket.
Valamennyi objektum egy kor lenyomata, emléke is egyben, igazi történelmi helyszín, ahol sok országosan is fontos politikai döntés születet Gyula, Geszt, Szabadkígyós – itt még a császár is megfordult. Híres építészek tervei valósultak meg, talán a legnagyobb a szakmában Ybl Miklós szinte a megye – a Wenckheim grófok házi építésze volt.
Ismert, kiemelkedő művészek is kötődnek az épületekhez, például a békéscsabai Omaszta kúriában élt fiatal korában Munkácsy Mihály festőművész. Erkel sokszor megfordult, muzsikált a gyulai Wenckheim – Almásy kastélyban.
Valamennyi kastélyunk a török kort követően épült: a barokk, a klasszicista , a romantika és az eklektika –historizmus korában születtek, a kor minden technikai vívmányával rendelkeztek. Tegyük hozzá ez ma divatos dolog, rengeteg helyi munkaerőt is foglalkoztattak, megélhetést biztosítva…..
Talán egy gondolat még a parkok, kertek szépségéről fontosságáról-ez minden kastély elengedhetetlen-tervezett- fontos része volt. Pósteleken 40.000 tő rózsa virított. Ma is csodájára járunk a Bolza grófok által létrehozott szarvasi Pepi kertnek. Vagy a gyulai egykori kastélypark 200-250 éves dendrológiai különlegességeit – ma a Csigakertben csodálhatjuk meg (óriás platánok, tölgyek, örökzöldek)
Több mint 15 éve fotózom intenzíven a magyar kastélyok világát- ennyi év alatt 1000 kastélyt kerestem fel fényképezőgémmel, 5 könyv született meg a témában, kapcsolatba kerültem a magyar történelmi családokkal, érdekes személyiségekkel akik sokat segítettek kutatómunkám, fotográfiai tevékenységem sikeres megvalósulásában. Érdekes munka volt…..köszönöm.
Lehetőségem volt tavaly előtt körbejárni a Kastélylexikonos Virág Zsolt barátommal megyénk szép és pusztuló műemlék épületeit, több fotóval is gazdagítva a ma már kapható különleges kiadványt: a megyei kastélylexikont
( 495 oldal Battonyától- Zsadányig kapható a könyvesboltokban )
Megyei kastélytúrákat ajánlva, a békési kastélyok, kúriák felkeresését javaslom mindenkinek, nagy élmény és ma még elérhető- megfizethető. Kellemes időtöltést kívánok hozzá. Sétáljanak a parkban , tekintsék meg az épületeket kívül, belül. Remélem a fenti képek, kellő motivációt jelentenek az önök számára is.
Bagyinszki Zoltán