“Cziegler Antal tervei nyomán alakult ki a gyulai kastély jelenlegi mérete és formája. Legkésőbb ekkor épülhetett össze – Feld István és Gerelyes Ibolya régészek kutatási eredményei szerint – egy rövid szárnyrész közbeiktatásával a kastély főépülete a török kori, a nyugati oldalon álló kaputoronnyal, s legkésőbb ekkor bonthatták el a torony törtvonalú barokk sisakját. A hosszan elnyúló épület keleti végét is toronnyal zárta le, az ekkor újonnan – a nyugati török kori torony pandant-jaként – felépített keleti oldali toronyhoz (az ún. víztoronyhoz) csatlakozva létrejött a vár felé, északi irányba húzódó, a főszárnyra csaknem merőleges földszintes mellékszárny is. A két épületrész kapcsolódása arra enged következtetni, hogy a korábban itt álló épületek felhasználásával alakították ki ezt az új mellékszárnyat, amely alatt a víztoronyhoz közelebbi részen egy kéthajós, tíz boltszakaszból álló pince található, a középső rész alatt pedig egy kéthajós, tizenkét boltszakaszból álló pince húzódik. Az uradalmi tisztek lakásaként szolgáló mellékszárny létrehozásával egy időben Cziegler lebontotta a kastély látványtengelyében álló, leégett dzsámit…”
http://www.gyulaikastely.hu – részlet a “A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély története” című írásból