Hamarosan befejeződik a munka Makón a Kálvin téri iskola új szárnyán, amely 700 millió forintból épült. Nemsokára felvonul a kivitelező a Búza utcában, a katolikus templom mellett, hogy megépítse az újvárosi bölcsődét, amelyre 200 millió forintot nyert a város. Alapozzák az új fürdőt, amely 3,6 milliárdba kerül, és készül a 320 milliós autóbusz-állomás. Mindegyik épületet a Kossuth-díjas építész, Makovecz Imre tervezte. A Hagymaház és a József Attila Gimnázium sportcsarnoka is az ő munkája: a megyében nincs még egy város, amely ennyire magán viselné egy építész keze nyomát. Makovecz kapcsán még egy város említhető: Sárospatak, ahová az építész több mint huszonöt évig vissza-visszatért, fontos közösségi épületek mellett lakásokat is tervezett, az a munkakapcsolat azonban egy ideje szünetel.
A jelenség az építészszakmán belül beszédtéma. Az egyik oldal szerint nem szerencsés, ha egy ilyen markáns építészi ízlés ennyire meghatározza egy település arculatát. Mások szerint egy város képe lassan és folyamatosan változik, és nem baj, ha az egykorú épületek ilyen módon is kapcsolódnak egymáshoz. Példaként természetesen Barcelona és Antoni Gaudí kapcsolatát említik. Ám amikor Makoveczről van szó, a lövészárok az organikus építészet tisztelői és ellenzői között is húzódik.
Mivel a város polgármestere MSZP-s, Makovecz Imre viszont köztudottan nem az, a kilencvenes években kezdődött munkakapcsolatot a politikusok nem nagyon tudják mire vélni. A polgármester azt szokta mondani, amikor ez szóba kerül, hogy a város a legjobb szakembereket igyekszik foglalkoztatni, és ezen a téren nincs értelme politikai meggyőződésről beszélni. Kovacsics Imre fürdőüzemeltető egyaránt vezet fürdőt bal- és jobboldali városokban, Makovecz szakértelmét pedig minősíti az Ybl Miklós-, a Kossuth-, a Magyar Örökség és a Prima Primissima Díj, valamint a Corvin-lánc. A makói ellenzék kerüli a témát, de hallgatólagosan úgy tértek napirendre efölött, hogy Makovecz Makón baloldali, és kész.
– Tudom, hogy az övéi piszkálták miattam, és azzal is tisztában vagyok, hogy a jobboldalon engem is megítélnek egyesek azért, mert dolgozom ennek az önkormányzatnak, de ez nem érdekel – felelte kérdésünkre az építész. – Makón azért szeretek dolgozni, mert korrekt a kapcsolatunk. Ebben a városban nem az a cég épít, amelyik visszacsönget valamennyi százalékot. Tényleg nem mindegy, hogy ki hogyan gondolja az ország boldogulását, de tudomásul kell venni, hogy Magyarország gerince nem a pártvonalak mentén húzódik.
Makovecz örül annak, hogy Makó megkapta a Hild János-díjat, amely nyilvánvalóan azért jár, mert az önkormányzat vigyáz a régi épített örökségre. Azt kéri, ha a fürdő elkészül, ne nevezzék wellnessközpontnak, mert gyűlöli az idegen szavakat. Ha nem fürdő, legyen inkább frissítőház; ezt a szót is ő tervezte.
Az tetszett, ez nem
– A Hagymaház tetszett, a sevillai magyar pavilon is, de a makói fürdő terve nem: nem látom be, miért kell abba a környezetbe egy ilyen buborékos-tornyos épületet építeni, drága lesz a működtetése, és nem hiszem, hogy ez turisztikai vonzerőt jelentene – mondott kérdésünkre magánvéleményt Tarnai István, aki a megyei építészkamara elnöke. Hozzáteszi: az egész szakmának jót tenne, ha létezne Magyarországon igazi épületkritika. Afölött már napirendre tért az építésztársadalom, hogy Makovecz Imre és a makói polgármester „szerelmesek egymásba”. Ám Tarnai Istvánnak nem tetszik az új, szegedi fürdő sem, amelyet szerinte cipőkanállal pakoltak be arra a helyre. Nem érezné ott jól magát fürdővendégként sem: „Öreg vagyok már ahhoz, hogy lecsússzak Közép-Európa legnagyobb csúszdáján”.
Forrás: delmagyar.hu