Műemléki és történeti együttesek nemzetközi napja, április 18.
Fertőd után ez a legismertebb és legszebb magyarországi barokk kastély, amely ma már újra régi pompájában várja a látogatókat. Mária Terézia is járt itt, s előszeretettel pihente ki fáradalmait Gödöllőn Ferenc József és Sissi is. A kastély különlegessége az európai ritkaságnak számító kastélyszínház.
A kastély építtetője Grassalkovich I. Antal, a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Mária Terézia bizalmi embere volt. A gödöllői birtokközpontban megépített kastély fehér- arany színekben pompázó dísztermével, freskókkal díszített szobáival, márvány burkolatú fürdőjével és virágházával, tágas lovardájával, barokk színháztermével, valamint hatalmas parkjával a kor főúri életvitelének méltó reprezentánsa volt.
Az épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József és Erzsébet királyné kedvelt pihenőhelyeként szolgált, majd 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciája volt. A második világháború után a méltatlan hasznosítási formák következtében a pusztulás évei következtek, mintegy fél évszázadon keresztül. Az 1989-ben felgyorsult felújítási munkálatok eredményeképpen 1996-ban nyithatta meg kapuit az ismét régi fényében pompázó kastély központi része. A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállításának 26 termében a kastély két fénykora elevenedik meg: A Grassalkovichok kora című kiállítás a barokk udvari kultúrát mutatja be, míg a rekonstruált királyi lakosztályok, a díszterem és az Erzsébet királyné emlékkiállítás a királyi család gödöllői tartózkodásait idézi fel, kitekintéssel a kor történelmi hátterére.
A kastély-együttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg 1782 és 1785 között alakíttatott ki színházat. A mintegy 100 személy befogadására alkalmas barokk színház ún. idényszínházként működött, amelyben csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején tartottak előadásokat. A zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta. A belső falakat – a teret perspektivikusan tágító – dekoratív, klasszicizáló későbarokk falfestések díszítik. A kastélyszínházat a kiegyezés évében, az 1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor két födém behelyezésével teréből 15 szobát alakítottak ki. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amely Európában is ritkaságnak számít.
A kormány 2010. augusztus 11-i ülésén döntött arról, hogy a soros EU-elnökség idején Magyarországon rendezendő kiemelt diplomáciai események többségét Gödöllőn tartják meg. A miniszteri ülések ideje alatt a kastélyt és a parkot teljes egészében lezárják a látogatók elől. A szakértői tanácskozások valószínűleg nem indokolnak teljes zárást, a múzeum ezeken a napokon látogatható lesz.
A gödöllői csoda
1,6 milliárd forintból újult meg a műemlék értékű Gödöllői Királyi Kastély. A projektgazdák nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, minthogy európai színvonalú kulturális központot hozzanak létre. A beruházás időben kezdődött, időben zárult le és nem járt többletköltséggel, vagyis a Kastély igazgatójának szavaival élve: Gödöllőn csoda történt. A „hónap projektje” sorozatunkat örömmel bővítettük ezzel a csodával.
“Nem volt még Magyarországon olyan projekt, amely eredménnyel, határidőre lezárult volna” – mondta Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke a Gödöllői Királyi Kastélyban tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Ilyen értelemben valóban csoda, hogy hat évvel az uniós csatlakozásunk után végre megszülethetett az első kiemelt projekt, amely időben, nagyobb köztes problémák nélkül készült el.
Magyarország legnagyobb barokk kastélyának komplex fejlesztése a Közép-magyarországi Operatív Program kiemelt projektjének keretében valósult meg. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap a teljes összeg 85 százalékát (1,457 milliárd forint) finanszírozta. A Grassalkovich Antal gróf által, 1735 után építtetett Kastély igazgatója szerint a projektnek köszönhetően Gödöllő Magyarország egyik kiemelkedő turisztikai helyszíne lett. A projekt átfogó célja a Gödöllői Királyi Kastély regionális kulturális kiszolgáló egységének revitalizációja, amelynek keretében állandó és időszakos kiállítások számára új kiállítótereket hoznak létre, amelyekben modern továbbfejlesztett kiállításokat tárnak a látogatók szeme elé.
A siker titka
Dr. Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója úgy fogalmazott, hogy Gödöllőn csoda történt, mert a munka időben kezdődött el, határidőre fejeződött be, és még költségtúllépés sem volt a végrehajtás során. „Egy ilyen sikerhez kell egy kedvező, valóban alkotó légkör, és Gödöllő városa, a maga egyedi szellemiségével.” – mondta az igazgató, köszönetet mondva mindazoknak, akik lehetővé tették a projekt megvalósulását. A projekt sikerének hátteréről Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy jó projekt előkészítés, megfelelő menedzsmenti háttér, és hozzáértő lebonyolító szervezetek kellettek ahhoz, hogy Gödöllőn „európai rangú kulturális központ születhessen.”
Gödöllő polgármestere, Dr. Gémesi György arra is felhívta a figyelmet, hogy a város számára is kiemelt jelentősége volt a projektnek, ezért komoly együttműködés alakult ki a Kastély és a város között. Ennek egyik bizonyítékaként Gémesi kiemelte a város felajánlását: Gödöllő a jövőben ingyen vállalja, hogy rendben tartja a nemrég átadott barokk kert gyepét.
Kibővített muzeális tér
Révész elmondta, hogy a Kastély felújítása majd 20 éve kezdődött, eddig három szakasz valósult meg belőle, és 2009. július 1-jén kezdték el a negyedik szakasz munkálatait. Ennek eredményeképpen az év végére várhatóan megnyitja kapuit a látogatók előtt a kibővített muzeális tér. A nyár folyamán folyt a kert rehabilitációja, ami a tervek szerint haladt, és már átadták a látogatóknak. A téli időszakban a belső terek felújításával foglalkoztak. A Kastély épületállományának jelenleg a negyede látogatható, a fejlesztés negyedik szakaszának befejezésével ez 10 százalékkal növekedett. A felújítás során törekedtek arra, hogy a különböző korokból előkerülő falfestéseket helyrehozzák, és ahol lehet, korhű formában mutassák meg a látogatóknak.
A Gizella és a Rudolf szárny (a királyi gyermekek lakosztálya) területén, időszakos és állandó kiállításokat hoznak létre. A tervek szerint lesz egy szórakoztató-foglalkoztató szoba számítógépekkel felszerelve. Ezen kívül az égszínkék tapétával díszített Mária Valéria lakosztályban, egy korabeli szalon berendezéseit és használati tárgyait tekinthetik meg a látogatók. Az egyik emeleti szobában a Horthy időszakot mutatják majd be, ahol a megfelelő színvonalú tájékoztatás érdekében lesz egy interaktív információs pont is.
A Kastély történetének kevésbé fényes időszakáról, a második világháborút követő korszakról is szerveznek kiállítás, amelynek keretében a szovjet laktanya időszakát és a szociális otthon éveit mutatják be. Ebben a teremben a szociális otthon igazgatójának dolgozó szobáját jelenítik meg, valamint szovjet katonai ruházatokat és egy öltözőszekrényt tekinthetnek meg a látogatók. Ezen kívül vetítőtermet is kialakítanak, ahol plazmatévén folyamatosan korabeli, a kastélyról és a kastélyban élőkről szóló filmeket játszanak.
A Rudolf szárny ad majd otthont az időszakos kiállításoknak, melyek közül az első a Herendy porcelán manufaktúra közreműködésével szervezett porcelán kiállítás lesz. Ezt az együttműködést különösen nagy örömmel szervezték a Kastély munkatársai, hiszen a képek felakasztását szolgáló képszögekkel ellentétben a porcelánokat tartalmazó szekrénnyel elhelyezésével nem kell kárt tenni a frissen felújított és restaurált falakban.
Elsősorban a csoportos látogatók számára egy „valóságos szalont” is kiépítenek, amelynek múzeumpedagógiai foglalkoztató funkciója lesz. Nem rendhagyó módon a berendezés a Kastélyban megszokott garnitúrák közül kerül ki, amelyet a látogatók is kipróbálhatnak. Tervezik továbbá, hogy kézimunka tanfolyamot is indítanak, amelyeken korabeli kézimunkák technikáit sajátíthatják el az érdeklődők. Továbbá ebben a teremben korabeli társasjátékokat is lehet majd tanulni.
A Kastély alatt, a legvédettebb részen, Horthy Miklós által építtetett Horthy-bunkerben pedig a hadtörténeti múzeum kiállítását tekinthetik meg a látogatók.
Forrás: index.hu, origo.hu, kitekinto.hu