Balatonfüreden, a Kossuth forrás kútnál lévő táblák egyikéről jegyeztem le:
“Forr e savanyú víz Balaton partjábul, Szerentsés ki issza minden nap kúttyábul.
Nem gazdagul orvoss annak aranyábul, sem harangozó pénz nem néz ki orrábul.
Az itt való népnek ez a Patikája, ha ebbül ihatik, szűnik nyavalyája.
Ujjul belső része, vidul szeme, szája
Mint jó bortúl táncra kész lába, bokája.
1777. Fejér Antal, táblabíró”
A balatonfüredi Állami Szívkórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráskor beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, melyhez fürdõházat építtetett és 10 fürdõkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdõt Schuster József orvosnak, aki azt haláláig, 1748-ig üzemeltette.
1749-ben örököseitõl bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát, aki a szerzõdésben közölt leltár szerint ” … fürdõházakat, azokban lévõ üstöt vagy vízmelegítõ rézfazekakat, fürdõkádakat…” vett át.
1759. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytõl az ingatlant és 7 kisebb fürdõházzal, 23 fürdõkáddal megvetette az alapját a savanyúvízi gyógyhelynek. Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az elsõ épület, az ún. Ófürdõház a mai kórház keleti szárnyán. A Gyógy teret érintõ 1826. és 1834. évi tûzvészek jelentõsen megrongálták az épületet és a fürdõberendezéseket is. 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdõházat, melyet fedett folyosó kötött össze az Ófürdõházzal. 1842-ben emeletes, ún. keresztházat építettek az Ófürdõházhoz.
1869-1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra nézõ, gyönyörû, új szárny, az ún. Erzsébet-udvar. Késöbb az egész épület együttest Erzsébet Szanatóriumnak nevezték.
1912-1913-ban az ún. Tibor fürdõ épületszárnyával kialakult az egységes épület és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, és nem véletlen, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költõ is itt, Balatonfüreden keresett gyógyulást.
1949-ben állami kezelésbe került az intézet, és évtizedeken keresztül Állami Kórház néven muködött. 1962-1968 között korszerûsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedok számára. A régi épületegyüttes 1979-ben újabb modern épületszárnyakkal bõvült, ezzel az ágyak száma 600 fölé emelkedett.
A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért eredmények alapján Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülõ várossá nyilvánították.
A balatonfüredi Állami Szívkórház 1970 óta végzi az országos- és regionális ellátás keretében a szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését. A betegek biztonságos ellátása érdekében létrehozott koronária örzõ egységben 1972 óta folyik a heveny kardiológiai kórképek sürgõsségi ellátása ( 600 eset/év). 1981 óta rendszeresen végzünk klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálatokat. 1982-ben indult a definitív pacemaker-terápia, majd 1999-ben az ICD- beültetésekre is sor került.
Intervenciós kardiológiai tevékenységünk 1999-ben a koronarográfiával, majd 2003. augusztus 1-tol a perkután koronária- intervenciókkal (PTCA, stentbeültetések) teljesedett ki.
A szívkatéteres laboratórium (hemodinamikai egység) és pacemakermutõ az Állami Szívkórház 34 ágyas aktív kardiológiai osztály szerves részeként mûködik.
A balatonfüredi Állami Szívkórház fejlõdése és törekvései a progresszivitást figyelembevevõ struktúraépítéssel jól szolgálják azokat a célokat, amelyek a régióban az országos szinthez méltányosan egyenlõ betegellátást (equity), a minõségi és magas színvonalú betegellátást (quality) és a rendelkezésre álló források legtöbb eredményt adó felhasználását (efficiency) eredményezik.
E törekvések szoros összhangban vannak azokkal az országos célkitûzésekkel, miszerint az egészségügyi ellátás területén cél az egyenlõtlenségek csökkentése, a várható élettartam növelése, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a fenntartható finanszírozás feltételeinek megteremtése, a tervezési, fejlesztési döntések decentralizálása és a minõségi betegellátás fejlesztése.
Európában már számos helyen jól muködõ kardiológiai rehabilitációs centrumokhoz hasonlóan a területi kardiológiai ellátás mellett Intézetünk kihasználhatja azt az egyedülálló és nagyszerû lehetõséget, miszerint az aktív intervencionális vagy sürgõsségi ellátás után azonnali lehetõséget adjon a helyben történõ komprehenzív kardiológiai rehabilitációra.
Forrás: bfkor.hu