Szegeden a városháza eredeti formáját Vedres István tervezte, majd 1799 és 1805 között építették fel. A szegedi nagy árvizet követően a belvárost fel kellett tölteni, így 1883-ban egy új emeletet húztak az épületre.
A városháza építészeti szépségei
Ezt az épületet eklektikus-neobarokk stílusban Lechner Ödön tervei alapján alakították át. Az épület lépcsőházba három színes üvegablakon keresztül szűrődik be kellemes fény. A középső ablakon Szeged címere látható, alatta az alábbi királyi jelmondattal: „Szeged szebb lesz, mint volt”, az üvegablak Kratzmann Ede munkája.
A Városháza közgyűlés terme is gazdag a látnivalókban, amelyeket sajnos csak a képviselők csodálhatnak. A ragyogóan pompás terem falairól Erzsébet királyné, Ferenc József, Tisza Kálmán és Tisza Lajos arcmásai néznek le a szemlélődökre. A terem mennyezeti freskójának a közepén angyalokat láthatunk, amint a Szeged városának a címerét reptetik az egekbe. A freskó sarkain, pedig olyan vezérlő eszmék jelennek meg, melyeket a városi vezetők fontosnak tartottak.
A szegedi városháza tornya
A város egyik szép jelképe a városháza körerkélyes tornya, melyet Babits Mihály költőnk találóan a “csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlította.
1849. augusztus 5-én Haynau hadvezér az épület régi tornyából a maga feszes testtartásával figyelemmel kísérte végig a szőregi csata eseményeit, mígnem egy a magyar tábor irányából kilőtt ágyúlövedék csaknem eltrafálta. Ezt a torony falába fúródott ágyúgolyót igen sokáig úgy őrizték, mint a szabadságharc egyik szegedi emlékét.
Forrás: szeged.varosom.hu