Fellner és Helmer (németül: Büro Fellner & Helmer) néven szokás említeni azt az építészirodát, amelyet 1873-tól működtetett Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építész. Az építészpáros historizáló stílusa a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt. Különösen sok színházépítési megbízást teljesítettek: 48 általuk tervezett színház épült az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig.
Számos épületük áll ma is Magyarországon, illetve a történelmi Magyarország területén.
Medgyaszay (szül. Benkó) István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.): építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is.
Medgyaszay családi hagyományt követve vált építésszé. Bécsi, budapesti, párizsi tanulmányok és tervezői gyakorlat, a Malonyai Dezső csoporttal végzett székelyföldi népművészeti gyűjtőút tapasztalatai, Hennebique vasbeton-építési praxisának ismeretei álltak ekkor már rendelkezésére ahhoz, hogy a tervezési feladatot új szellemben sajátos szecessziós stílusban teljesítse. Első vázlatait (a Veszprémi Petőfi Színházról) még párizsi tartózkodása alatt (1907) készítette: a színházat úgy kellett megterveznie, hogy az kapcsolódjék az áttervezendő Korona Szállóhoz, az étterem és a nézőtér azonos szintre kerüljön, a terem vetítésekre és bálok rendezésére is alkalmas legyen. Meghatározták azt is, hogy a főbejárat a Megyeház felőli püspökkerti részre kerüljön, sőt az épület másik végén is (mai Óvári u.) megközelíthető legyen. Medgyaszay elismert újítási hajlama mellett a megadott feszes tervezési programnak is komoly szerepe volt abban, hogy a kor legizgalmasabb megoldása született. A programban megadott igényeket kielégítő tervének alapkoncepciója az, hogy a nézőtér alatt alakítja ki az előcsarnokot, a bejáratot pedig a színpad alatt helyezte el, s a főlépcső az épület ellentétes végére került.
Forrás: wikipédia