Altorja Torja nagyközség alsó része a mai Romániában Kovászna megyében. 1899-ben egyesült Feltorjával. Régen temploma védőszentjéről Szentmiklóstorjának is nevezték.
Többször jártam Torján, ez a látogatás kb. 5 éve történt, barátaimmal felkerestük és átadtam Apor Csaba számára azt a könyvet amelyben a korábban fotózott altorjai Apor reneszánsz kúria is megtalálható.
Kézdivásárhely mellett található. A világ egyik legnagyobb Székelykapuján át vezet oda az út, amely 15 m széles és 9,5 m magas építmény.
Egy különleges, fontos kis település Székelyföldön az Aporok fellegvára, ma Apor Csaba rezidenciája.
A falu elején található a szép kis családi kápolna. A házigazda egy nagyon szimpatikus, egykori arisztokrata- leszármazott, gazdálkodó, aki visszaszerezte a családi birtokot. (nagy küzdelem árán, mert magyar volt…)
Sajnos egyedül (pár emberrel a faluból ) gazdálkodik, túl van a 80 éves koron. A család, a gyerekek külföldön élnek, hazatérni nem kívánnak – informált az egykori Báró.
A szebb korokat is látott, formás udvarház talán a jövőben megszépül, még tervezik a jövőt! Végigjártuk az épületet a pincétől a padlásig, remek idegenvezetőt kaptunk. Csaba bácsi fürgén lépegetett előttünk, alig tudtuk követni a tetőgerendák között. Szépen bemutathatóvá váltak a közlépkori falfestmények. Lehet egykor szállodaként működik majd az úri lak.
Biztosan lenne érdeklődés a család, az épület, a falu iránt, hiszen a legismertebb Aporok közé tartozik: Apor Péter író-költő és Boldog Apor Vilmos vértanú püspök, aki sokáig Gyulán szolgált a németvárosi templomban.
Bagyinszki Zoltán