Szemelvények a z „Erdélyi várak” című könyvből. Csorba Csaba és Bagyinszki Zoltán munkája, Tóth Kiadó – bővebben itt olvasható a történeti leírás.
A Temes folyó partján, annak árteréből kiemelkedő szigetekre épült Temesvár vára és városa. Valószínűleg Szent István koráig vezethető vissza Temesvár fa-föld szerkezetű egykori ispánsági várának léte. A várat azonban csak 1212-ben említi oklevél. Már a 13-14 század fordulóján is jól védhető központi helynek számított a Délvidéken.
Nem lehet véletlen ugyanis, hogy I. Károly király 1315-23 között itt rendezte be udvarát. A régi földvár mellé építtetett kőből rakott erősséget, ami 1307-15 között készülhetett el. A 1386-ban a Luxemburgi Zsigmond ellen lázadó Horváti János támadta meg Temesvárt. A várost fölégette, de a várat nem tudta elfoglalni. Losonczi László és Losonczi István szörényi bánok legyőzték és elűzték a falak alól. 1397-ben a temesvári várban a közelgő török veszedelem elhárításáról tartottak országgyűlést a Rendek.
Fontos, megemlítendő kapcsolódó történelmi nevek: Ozorai Pipó , Hunyadi János, Mátyás király, Szapolyai János ( itt végezte be Dózsa György is ). Később a török elfoglalja- 1716–ig uralja a várat és a Budai mellet a 2. vilajetként, közigazgatási központ volt. A várost Savoyai Jenő tábornok szabadította fel.
Ezután erődvárossá építik a Habsburgok VAUBAN rendszerben. 1723-tól 42 évig építik a képeken is látható erődrendszer falait- ma ennek csak a töredéke látható. A 9 bástyás erődítmény hatalmas falakkal, bástyákkal, kazamatákkal, alagutakkal, előművekkel, sakktáblás mérnöki utcarendszerrel készült – tartva az újabb török támadásoktól.
1891 után a fontos katonai város elveszítette hadászati jelentőségét és 1898-tól hozzáfogtak az évtizedekig tartó hatalmas erődrendszer elbontásához – kár volt… 2 bástya maradt mindössze a Teréz és a Jenő bástyák.