Ditzingen, Baden-Württemberg tartomány középső részén elterülő város, mintegy 11 km-re észak-nyugatra Stuttgart belvárosától. A tartomány fővároshoz való közelsége miatt gyakran hiszik tévesen Stuttgart elővárosának. Ludwigsburg járásban Ludwigsburg, Bietigheim-Bissingen, Kornwestheim és Vaihingen Enz mellett az ötödik legnagyobb város.
Ditzingen 1966. április 26. óta rendelkezik városi jogokkal és 1976. október 1.-től járási székhely.
Földrajzi fekvése Ditzingen a Neckar medence dél-nyugati részén, nyugaton a Strudelbach és keleten a Glems között fekszik Strohgäu és Langen Feld között.
Ditzingen partnerkapcsolta
1991-től Gyulával van testvérvárosi kapcsolata.
A város szerkezete
Ditzingenhez tartoznak az egykor önálló és az 1970-es években Ditzingenhez sorolt ill. Ditzingennel egyesített települések Heimerdingen, Hirschlanden és Schöckingen. Az egykori települések városrészeket alkotnak, ugyanakkor helységeket is, amely a baden-württembergi községi szabályozás értelmében azt jelenti, hogy rendelkeznek egy helyi tanáccsal, melynek élén egy elöljáró áll.
A helyi tanácsot a mindenkori helyi választásokkor a település (hely) szavazóképes lakossága választja. Minden településhez tartozik egy közigazgatási hivatal, amely a település (helység) városházájaként is funkcionál. Ditzingen város határához tartozik1970. június 30-tól Ditzingen, Grüner Baum , a pacsirta udvar, a Ferber malom házai, Maurenerberg, Felső Glem-völgy, Ölberg, Steinröhre, Tonmühle, és a Zechlesmühle. Az egykori Heimerdingen községhez tartozik Heimerdingen falu is, valamint a leszakadt Stetten.
Az egykori Hirschlanden községhez tartozik Hirschlanden falu, úgy mint a leszakadt helyek Holzheim és Rotweil. Az egykori Schöckingen községhez tartozik Schöckingen falu és a Talmühle település.
Története
Ditzingen nyugati részén a szabad földön, Hirschlanden városrész határában található a „ Hirschlandeni harcos”, amit „Hirschlandeni férfi”-nek is neveznek. Ez a legrégibb életnagyságú plasztikával ábrázolt közép-európai ember a Krisztus előtti 500-as évekből, a hallstatti korból.A szobrot 1963-ban egy majdnem teljesen betemetett kelta sírhalom szélén találták.
2001-ben a sírhalmot magántámogatás segítségével rekonstruálták és szobor másolatát mellette állították fel.
Az eredeti szobor a stuttgarti Nemzeti Múzeumban található.
Középkortól az újkorig
Ditzingent egy a Rajna parti Lorsch kolostor 769-ből való adománylevelében Tizingen néven említik először hivatalosan.
A helység évszázadokon keresztül egy kis falu maradt, amely már a 14. században Württemberghez tartozott.
A vasúthálózathoz való csatlakozással (Fekete-erdő vasút) 1868-ban elkezdődött az iparosodás és a hely olyan komoly fejlődésnek indult, hogy 1966-ban várossá emelték.
1971-ben a két szomszédos települést Schöckingent és Heimerdingent Ditzingenhez csatolták. 1973. január1-én a kerületi reformok következtében Ditzingent a Ludwigsburg járáshoz rendelték. 1975 január 1-én Ditzingen egybeolvadt Hirschlandennel, így jött létre Ditzingen új városként, amely ezáltal túllépte a 20.000 lakossághatárt. Ezért a városvezetőség nagy járási székhelynek terjesztette elő, amelyet a baden-württembergi kormányzat 1976. október 1-én határozatban elfogadott
Gazdaság és infrastruktúra
Ditzingen egy modern iparváros. Különösen a gépipar, a kiadványkészítés (Reclam-Kiadó) és a nyomtatási technológia jellemző. A legnagyobb ditzingeni cég a Trumpf gépgyártó cég. 2005-ben 6100 főt foglalkoztatott és1, 4 milliárdos forgalommal zárt. Nagy jelentősséggel bír a kereskedelemmel foglalkozó Eoronics cég, amely több mint 9000 céggel rendelkezik egész Európában. Ditzingen több középvállalkozás és autóalkatrész nagykereskedelem (Autoteile Ditzingen GmbH) székhelye is. Éppúgy, mint a Német Papír Forgalmazó KFT, amely egy leányvállalata az ausztrál PaperlinX csoportnak. Évek óta eredményes a papír nagykereskedelemben Baden-Württemberg tartományban. Ditzingen a székhelye a Bürger tésztagyárnak is.
Épületek. látnivalók
A város központjában áll az 1477-ben felszentelt Konstanzi-templom, a város fő evangélikus temploma. Mellette található a Polgármesteri Hivatal a díszteremmel. A Drei-Giebel Házban, amely a város legjellegzetesebb épülete, található a városi könyvtár és a városi galéria, melynek szomszédságában az egykori polgármesteri hivatalban működik a városi múzeum.
A város központjában látható még a ditzingeni kastély. Eredetileg egy középkori várépület volt, amelyet a 15-16. században építettek és amely a helyi nemesség székhelyeként is szolgált.
A város központjától egy kicsit távolabb található a korabeli Speyer templom, amely a 16. századból származik. Napjainkban temetőkápolnaként működik.
A heimerdingeni evangélikus templomot eredetileg Szent Péter-nek szentelték .
1776-ban egy tűzvész után klasszicista egyhajós templomot építettek. A katolikus Szentlélek templom 1964-ben épült. Hirschlandenben található egy román stílusú templom, amelyet 1748-ban bővítettek. A katolikus Szentháromság templom 1974-ben épült. A késő román és gótikus evangélikus templomban Schöckingenben vannak a Nippenburg és Gaisberg nemesek síremlékei.
Színház
A ditzingeni városi csarnok a város rendezvényeinek központja, amely más rendezvények mellett színházi előadásoknak is otthont ad.
Vallás
Ditzingen község (város) eredetileg a két püspökség, Konstanz és Speyer határán fekszik, amit a Glems folyó alakított ki. Ezért van Ditzingennek eredetileg két plébánia temploma, a konstanzi és a speyer-i templom. Annak alapján, hogy Ditzingen már korán Württemberghez tartozott, bevezették a reformációt, ennek következtében a hely több mint négy évszázadon át túlnyomórészt protestáns volt. A konstanzi templom maradt máig a hely evangélikus főtemploma.A speyeri templomot 1347-ben a domonkos rendi püspök átadta Pforzheimnak és 1565-ben Württemberg szerezte meg, amely temetői kápolnaként működik napjainkban is. A jelenlegi ditzingeni városrészekbe is korán bevezették a reformációt. Mind a négy egyházközösség az egyházi dekanatushoz ill. a leonbergi kerülethez, ezen belül is a württembergi evangélikus egyházhoz tartozik.
1978-ban a ludwigsburgi és a leonbergi egyházterületből jött létre az új ditzingeni egyházkerület, amely a stuttgarti prelatushoz tartozik, később a ludwigsburgihoz és 2003. május 1-től óta ismét a stuttgartihoz. Ma Ditzingen egyház kerülete 14 egyházközösséget foglal magába, ebben a ditzingeni terület négy egyházközössége is benne van (Ditzingen, Hirschlanden, Heimerdingen, Schöckingen).
A II. Világháború után katolikusok is költöztek Ditzingenbe. 1946-tól a Speyer templomban tarthatták meg az istentiszteleteiket. 1961-64 között a saját Szent Rózsafűzér Szent Mária templom épült. 1965-től saját plébániája van Ditzingennek. A közösség kezdetektől fogva a Rottenburg-Stuttgart püspökséghez tartozik. 1976-ban Hirschlandenben is létrehoztak egy katolikus egyházközösséget.
A város nevezetes személyiségei
Johann Ulrich Wirth (1810-1879) – protestáns teológus, filozófus
Theodor von Heuglin (1824-1876) -német ornitológus és Afrika kutató
Jakob Wilhelm Hauer(1881-1962) -német indiakutató és vallástudós
Thomas Dürr 1968)- a „Fantastische Vier” hiphop ill. rapzenekar tagja-
Günther Oettinger(1953) – Baden-Württemberg miniszterelnöke, Ditzingenben nőtt fel, a ditzingeni CDU elnöke és a ditzingeni Junge Union alapítója
Forrás: www. de wikipedia. org