A királyfej a kalocsai érseki székesegyház egyik, bejáratot díszítő szobrához tartozhatott, a kapu ugyancsak vörösmárvány oszloptöredékei a múlt századi ásatások során kerültek elő. A kalocsai kapu a kő és vörösmárvány váltakozásával az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház 1196 előtt készült nyugati kapuzatához lehetett hasonló.
A sommásan megformált királyfej a hazai román kori kőfaragás egyik legszebb darabja. A hátul is gondosan megmunkált férfifejen három görögkereszttel díszített nyitott abroncskoronát látunk, amelynek formája azonos a III. Béla király sírjában talált halotti koronával. A leegyszerűsített és nyugodt formák, a szakáll, a bajusz és a haj párhuzamos, egyenes vonalakkal történt kidolgozása, a tágra nyitott szemek méltóságteljes kifejezést és monumentális jelleget adnak a fejnek. Az ábrázolt kilétére vonatkozóan nincsen biztos adatunk, korábban a székesegyházat alapító Szent István királyra gondoltak, de az is lehetséges, hogy a faragvány a bejáratot díszítő valamelyik bibliai király feje volt.
A középkori és reneszánsz lapidárium szobortöredékeket, szobrászi értékű épület-faragványokat, valamint sírkőtöredékeket tartalmaz a 11-16. századból. A jáki apátsági templomból, a középkori kalocsai székesegyházból, a pilisszentkereszti ciszterci apátságból származó nagyobb emlékegyüttesek mellett a magyar művészettörténet korai szakaszának olyan emblematikus darabjai találhatók itt, mint az aracsi emlékkő, a kalocsai királyfej, a pécsi Jákob-kő, vagy Gertrudis királyné pilisi síremlékének töredékei. A jelentős reneszánsz töredékek sorában szerepel a Giovanni Dalmatának tulajdonított diósgyőri oltár, illetve egy Nyitráról származó dombormű Krisztus búcsújának ábrázolásával.
Forrás: hung-art.hu, mng.hu