A fehér homlokzatú, népi ihletettségű, szecessziós stílusú Luther-palotát Mende Valér tervei szerint építették az 1910-12 években. A falsíkot tornyok, erkélyek, boltozatok tagolják, az erdélyi építészeti hagyományokat feldolgozva. Hangsúlyos a népi díszítőelemek felhasználása. A vele szemben lévő Beretvás étteremmel meghatározta a Nagykörösi utca becsatlakozását a főtérbe.
A Városházát I. Ferenc József apostoli magyar király uralkodása, Dr. Wekerle Sándor miniszterelnöksége, Beniczky Ferenc főispánsága, Lestár Péter polgármestersége idejében, Pártos Gyula és Lechner Ödön műépítészek tervei szerint 1893 és 94.-ik években építették, mint hirdeti az épületben elhelyezett tábla.
Ez Kecskemét első szecessziós épülete, amely máig meghatározta a belváros építészeti stílusjegyét. Ebben az időben, közvetlenül a világháború kitörése előtt, jelentős gazdasági fellendülést mutat a Városháza és a főteret körülölelő új, szecessziós épületek sora.
A közvetlenül az első világháború előtt épült a Népbank palota és a zsidó bérház. A bank épülete – Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei nyomán, 1912. január 21-én adták át – az eklektikus stílusirányzatot követi.
A vasútállomás előtti sétakertben 1873-1875 között épült László Károly tervei alapján a Nyári Casino. 1923-1924-ben Szappanos Jenő műépítész tervei szerint kibővítették és múzeummá alakították. A Katona József Múzeum régészeti, néprajzi és képzőművészeti anyaga a vidéki közgyűjtemények között a legjelentősebbek közé tartozik.
A Cifrapalota Márkus Géza terve szerint 1902-ben épült. Különleges szecessziós stílusa miatt kapta ezt az elnevezést. Eredetileg városi bérháznak épült, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes tetőcserepei és mázas majolika homlokzati díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. Az épület ma a város képtára. Itt a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye látható.
Az 1970-es években üveg homlokzatú irodaházak épültek mellé.
Szemben az 1911-13 között épült Újkollégium van.
Az egykori Református Főgimnázium és Jogakadémia épülete, az Újkollégium. Mende Valér és Dombi Lajos tervei alapján 1911 és 1913 között épült. A homlokzati kerámiákat a világhírű pécsi Zsolnay-gyár készítette. Itt található a Református Egyházközség, valamint annak múzeuma és könyvtára. Sokáig a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános és Szakközépiskola, Zenei Gimnázium, és az Állami Zeneiskola működött itt, ma ismét a református egyház tanít falai között.
A századfordulón sorra építették székházaikat a megerősödő polgári egyesületek. A volt kecskeméti Iparos Otthon 1909-ben készült, a szecessziós építészeti stílus remeke. Hasonló népi ihletésű díszítőelemek láthatók ezen az épületen is, mint a Városháza, vagy a Cifrapalota homlokzatán.
A szovjet katonaság szénraktárnak használta ezt az épületet. Kivonulásuk után az elsők között újította fel a város. Ma Ifjúsági Otthon.
Forrás: sitkei.eu