Az 1892-ben alapított Belvárosi Takarékpénztár Rt. 1906-ban már a főváros akkori áron legdrágábban gazdát cserélt telkével büszkélkekedett. Két klasszicista épület, a Brudern-bazár (sok helyen tévesen máig ilyen néven szerepel a Párizsi-udvar) és a Pyrker-ház helyére – egyiket Pollack, másikat Hild tervezte – kívánták felhúzni a pénzintézet palotáját. 1907-ben le is bontották őket, majd kiírták a tervpályázatot. Az Alpár Ignácot is magában foglaló zsűri véleménye végül semmit sem számított, a bank igazgatótanácsának ugyanis Schmahl Henrik terve nyerte meg a tetszését, így neki adták a megbízást. A hamburgi születésű építész korábban Ybl mellett az Opera építésvezetője volt, de ő tervezte a Nagykörút, az Andrássy út és a Rákóczi út több házát is – ezek közül legismertebb épülete a mór stílusban megépült Uránia Mozi. 1912-ben még zajlott az építkezés, amikor az építészt egy drezdai bélműtét után magával ragadta a halál. Végül az építésvezető Lipták Pál vezetésével készült el az épület, amelyet egyes források az I. vh. előtti időszak utolsó nagy budapesti építkezésnek neveznek.
Az 1909 – 1913-ban épült Takarékpénztár keleties( indiai , iszlám, mór elemek) hangulatú, Zsolnay kerámiával zsúfolt csodálatos palotájának nemcsak a homlokzata különleges, hanem az épület belső is meglepetéssel szolgál, érdemes felfedezni…
Két jelentősebb fedett passzázs (sétáló – járda) – üzletekkel és kávéházzal készült a történelmi Magyarországon: Nagyváradon a Sas- palotában és itt a belvárosban Budapesten.
Az épület közepén végigfutó – Párizsi udvar – passzázs lefedést, a burkolást, az iparművészeti munkát remek mestermunka eredményezte, kiváló anyagokkal dolgoztak, amely máig megőrizte szépségét: mozaikok, fafaragás, a járdán drága kövek, kovácsoltvas, kristályüveg – kupola és burkolat a mennyezeten.
A Schmahl Henrik tervezte egyedi épület passzázsa sajnos ma elhanyagolt, élettelen – zárva van a terület, a szükségszerű rekonstrukció elengedhetetlen. Bagyinszki Zoltán
Forrás: varoskepp.blog.hu