A váradi szecesszió legreprezentatívabb és egyszersmind legismertebb épülete a belváros Körös-part melléki szakaszát is uraló, főtéri Fekete Sas palota. Tervezői az akkori Magyarország legnevesebb, a szecesszió lechneri irányzatát képviselő építészei közül való Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Komor és Jakab a Lechner Ödön által meghonosított formanyelv leghívebb alkalmazói közé tartoztak. Románia területén a következő épületeik állnak illetve álltak: a marosvásárhelyi Városháza (terv: 1905, kivitelezés: 1907-1909) és Kultúrpalota (1911-1913); a temesvári egykori Kereskedelmi Bank (1906-1908) és a dévai Színház (1910). A Fekete Sas szállodán kívül a tervezőpárosnak további munkáit is láthatjuk Váradon: az 1903-ben épült Adorján I. és az 1904-1905 között épült Adorján II-palotát (Patrioţilor utca 4. és 6.), az 1904-1905 közt épült Fő-utcai (str. Republicii 10-10a) Stern palotát és a Kereskedelmi és Iparkamara 1906-1907 között felépült épületét.
A Fekete Sas épületegyüttesének megrendelője két váradi ügyvéd, dr. Kurländer Ede és dr. Adorján Emil, a város elismert személyiségei voltak. 1907-ben jegyezték be a váradi Kereskedelmi Kamaránál a Fekete Sas és Zöldfa szálloda és Vigadó részvénytársaságot, melynek adminisztrátorai és főrészvényesei lettek, 50 részvényre osztott 50.000 koronányi alaptőkével.
A főtéri épületegyüttes helyén 1714 óta állt a földszintes Sas fogadó, mely egykor magába foglalta az újvárosi városházát is. A XVIII-XIX. századokban emeletet húztak rá és bővítették, majd 1861-től a Városháza Olasziba költözött, így az épületben csak a fogadó maradt.
1903-ban a Városháza tervpályázatot hirdetett a Sas szálló átépítésére. A pályázatokat 1905. szeptember 30-ig kellett benyújtani, majd 14 nap állt rendelkezésre az értékelésre. Tizenhárom pályázat érkezett be, közülük hármat díjaztak: az 1600 koronás fődíjat Komor Marcell és Jakab Dezső „Pezsgő” jeligéjű terve nyerte.
Forrás: lexikon.adatbank.ro