Havi Archívum: 2015 január 29, csütörtök

12►

A fürdő mintegy 20 hektáros, zöld pázsittal borított, fásított területén a fürdőzés, napozás örömein kívül sokféle sportolási, szabadidő eltöltési lehetőség is kínálkozik: röplabdapályák, tollaslabda pályák, minigolfpálya, játszótér, óriás sakk, lábteniszpálya, kosárlabdapálya, éjszakai fürdőzések alkalmával konditerem várja a sportolni, szórakozni vágyókat. 2004-ben több mint 100 m2 alapterületű igényesen kialakított társalgóhelyiséggel bővült a fürdő fedett területe.

A 400 m2 vízfelszínnel, 14 élményelemmel és a kor követelményeinek megfelelő technikai háttérrel rendelkező élménymedence egész évben, a fürdő nyitva tartási rendjének megfelelően (pénteken és szombaton éjszaka is) a szórakozni, felüdülni vágyók rendelkezésére áll, és garantáltan felejthetetlen élmény nyújt akár 3 generáció részére is.

http://www.termalfurdo.net

12►

A belsők és a bejárat diapozitívjei anno – még a restaurálás előtti állapotot tükrözik.
Egyszer talán lesz módom a gyönyörű műemléket, a  teljes épületet kívül belül lefotózni !
A szakemberek,  a művészek a tulajdonos igénye alapján is remek munkát végezetek!

Bagyinszki Zoltán

A tizenöt éve üresen álló büki Szapáry-kastélyt 2007-ben vásárolta meg új tulajdonosa, aki családi otthonként kívánta hasznosítani. A felújítás terveit Rex-Kiss Béla és Hegedűs Viola jegyzi.
A 17. századi épületben kialakított szálloda 1994-ig működött, azt követően a kastély elhagyatva állt, kitéve az “idő vasfogának”. 2007-ben vásárolta meg új tulajdonosa, aki családi otthonként kívánta hasznosítani. A lakatlan épületegyüttes életében szerencsés fordulat állt be azzal, hogy új, az eredeti rendeltetésével azonos funkciót kapott, mivel a funkcionális igények lehetővé tették, hogy minimális beavatkozással és belső átalakítási munkával megőrizzük az épületek külső és belső kialakítását, építészeti és műemléki értékeit. A tervezést és a hatósági egyeztetéseket megelőzően egy igen alapos, minden részletre kiterjedő műemléki értékleltár és vizsgálat készült, a kastély tudományos dokumentációja, mely magában foglalja a felújítás során követendő műemléki szempontokat és javaslatokat is (szerzői G. Lászay Judit művészettörténész és László Csaba régész).

Új építészeti elemként a kastély és a melléképület közé, az épületekhez csatlakozó üvegház készült, mely egyrészt funkcionális kapcsolatot teremt a két épület között, másrészt magában foglalja az úszómedencét és az épületegyüttes gépészeti berendezéseit.
A kastély homlokzatát változtatások nélkül újítottuk fel, restauráltuk a vakolatdíszeket, kőszerkezeteket, szobrokat. A cseréptető a többféle cserépszín alkalmazásával megőrizte eredeti, „cirmos“ színhatását. A „szálloda-korszakból“ származó (a földszinten spalettás kétrétegű, emeleten Teschauer-rendszerű) ablakokat egységesen a mai igényeknek megfelelő szerkezetű, de a régivel azonos osztású, pálcás osztóbordákkal ellátott barokkos ablakok váltották fel, több prototípus után véglegesítve. A helyiségek kőburkolatot kaptak – padlófűtéssel – a szálló-korabeli, nagy elemekből készült halszálkás és táblás parketták helyett.
A belső terekben Pietro Antonio Conti stukkátor és Luca Antonio Colombo freskófestő alkotta meg a 17. század végén azt a dekoráció-együttest, amely mai, jelentős
részben roncsolt, töredékes állapotában is lenyűgöző virtuozitásról tanúskodik. A helyiségek stukkódíszei, falfestései, fal- és mennyezetképei gondosan restaurálva lettek. A főhomlokzat oromzatán lévő három kőszobrot Módy Péter kőszobrász restaurátor művész állította helyre. A stukkók és falképek restaurálását Gyarmati András és Heitler András festőrestaurátor művészek végezték el.

A kastélyt a kivitelezési munkák végeztével, 2009-ben vette használatba tulajdonosa. Megemlítendő, hogy a tulajdonosnak a tervezés kezdetekor már részletes elképzelései voltak az igényei szerinti kialakításról, alaprajzokról, belső terekről, anyaghasználatról és színezésről, melyek megfeleltek a műemléki elvárásoknak és amelyeket a tervezők is magukévá tettek a tervezés során.

írta: Rex-Kiss Béla, Hegedűs Viola (részletek)

építész tervezők: Rex-Kiss Béla, Hegedűs Viola – Technoart Kft.
építész munkatársak: Szendrei Zsolt, Pintér Magdolna, Túróczi Zita – Omega Design Kft.
művészettörténész munkatárs: G. Lászay Judit
történész munkatárs: László Csaba
statika: Karácsony Imre – Karácsony és Társa Kft.
üvegház statika és szerkezetterv: Kovács László – Alukonstrukt Kft.
gépészet: Kiss István – Épgép Kft.
szigeteléstechnológia: Szabó Kálmán – Szabó és Társa Kft.
épületvillamosság: Füle Ernő – Produkt Kft.
kertterv: Bánó Mátyás, Varga Dániel – Mohány és Páfra Bt.

http://epiteszforum.hu

123►

Az 1700-as évek közepén Röjtökön 25 jobbágyház és 5 zsellérház állt. Ezek birtokosa a Felsőbüki Nagy család volt. Egy 1799-ben íródott idézet szerint a birtok „egy emeletre épült kastélyával ékeskedik.” A kastély a XVI. században csak földszintes udvarház, a 3414 holdas Nagyerdő vadászháza volt. Romantikus, klasszicista stílusban építették kastéllyá 1750-ben. Főépülete kétszárnyú, ami nagy U alakú udvar kiépítését tette lehetővé. Az egyhangúságot oszlopos árkádok törik meg. Parkja eredetileg 8 hektár volt.
A kastélyparkban látható a Verseghi család kriptája. Verseghi Nagy Elek apját, Ferencet 1928-ban temették itt el. Verseghi Nagy Elek felesége 1934-ben 34 éves korában halt meg hét kiskorú gyermeket hagyva maga után. Ő is a kriptában nyugszik.

A kastélyt az államosítás után gyermeküdülőnek használták. Az új funkció átalakításokkal is járt, de elmondhatjuk, hogy a mobiliák elszállításán kívül komoly, visszafordíthatatlan kárt nem szenvedett az épület. A 90-es évekre a kastélyt kiürítették és az éveken át várt új gazdájára. Az eltelt idő nem használt az épületnek: műszaki állapota fokozatosan romlott, a park elvadult.

Derry Márta asszony 1997-ben vásárolta meg a kastélyt és teljes felújításával bebizonyította, hogy történelmi értékeink megőrzéséről nemcsak beszél, hanem tesz is érte. Azzal, hogy az elfeledett, rossz állapotban lévő kastélyt helyreállította, látogathatóvá tette, gondolt múltunkra, értékeink megbecsülésére, jövőnkre, gyermekeinkre. A számos hitetlenkedő meglepetésére a felújítás rekordidő alatt készült el.
Az előkészítő munkák, a felmérés, tervezés 1998 februárjától augusztusig, a kivitelezési munkák 1998 szeptemberétől 1999. decemberig, a belső berendezés 1999 szeptemberétől december végéig zajlott.

A felújítási munkák tervezésénél szempont volt, hogy minél többet tartsák meg a régi kastélyépületből és az új hozzáépítés igazodjon a meglévő épülethez.
A szállodai szobaszám növelése miatt a két oldalszárny tetőzetét megemelték és tetőtér beépítéssel, új lépcső kialakításával új szállodai szobákat alakítottak ki.
A földszinten az egykori üvegezett verandán megnövelték a télikertet és itt alakították ki az éttermet.
A legnagyobb méretű beavatkozást az uszodaszárny megépítése jelentette, de igyekeztek nem megzavarni a kastély harmóniáját. A hátsó udvar kedves, változatos tetőtömegeit is megtartották és ezalatt alakították ki a jelenlegi szaunát és helyiségeit. Az uszoda üvegezett, sokszögű formája nemcsak a parkkal igyekszik szoros kapcsolatot teremteni, hanem a főbejárati homlokzat üvegezett télikertjének kialakítására is utal.

2000 szilveszterén megnyitott a négycsillagos Szidónia Kastélyszálloda. Egy álom vált valóra ezzel.

http://szidonia.hu

Kőszeg különleges helyet foglal el a gyógyszerészet-történet múltjában; az országban egyedülálló módon többféle patikatípust tudhat magáénak, ezek egyike a szerzetesi és polgári patika emlékeit egyaránt bemutató Arany Egyszarvú Patikamúzeum.

A patika alapítása Sztankay Pál, a jezsuita kollégium rektora nevéhez fűződik. Sztankay a kőszegi városi magisztrátushoz folyamodva kért engedélyt patika alapítására. A patika a Jurisics téri jezsuita rendházban jött létre és működött ezt követően, és a szegények ingyenes ellátása fejében adómentességet élvezett.

Az 1743-ban megnyílt patika 30 évig a jezsuita rend gondozásában állt, ám 1773-ban a jezsuita rend feloszlatását követően kamarai kezelésben működött. 1775-ben Svalla Mátyás vette meg – a jezsuita fráterek által faragott méltán Európa-szerte híres officinabútorral együtt -, melyet 1777-től mai helyén, a Jurisics tér 11. számú épületben működtetett.

Svalla halálát követően sűrűn váltották egymást a patika tulajdonosai. Eközben több nevet is viselt a patika, mint “első Szent István vértanú”, “Arany Egyszarvú” vagy a reformkorban a “Magyar Király”. Az utolsó tulajdonos, Tersánszky Károly 1910-ben 18 000 koronáért adta el a patikát az Iparművészeti Múzeumnak.

A patika megszűnt – az officinabútor elkerült az épületből -, az épületet a Pontyos család vásárolta meg, és hentesüzletet nyitott benne. A II. világháború után kapott helyet ugyanebben az épületben a Vas Megyei Gyógyszertári Központ kihelyezett Gyógyszerészet-történeti Kiállítása. Végül 1982-ben nyílt meg az Arany Egyszarvú Patikamúzeum a Semmelweis Múzeum, Vas Megye Tanácsa és az Iparművészeti Múzeum megegyezését követően. Ekkor hozták vissza eredeti helyére a restaurált patikabútort is.

http://www.museum.hu