Havi Archívum: 2012 július 27, péntek

Kiállítás Gyulán – Várak

Kiállítások

A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft.  (Gyula, Béke sgt. 35., telefon: 66/463-544, e-mail: erkelmuvhazgyula@t-online.hu)
tisztelettel meghívja Önt és kedves ismerőseit a
2012. július 27-én 17 órakor kezdődő

Bagyinszki Zoltán – Várak  Magyarországon
című kiállítás megnyitójára.

A kiállítást megnyitja: Csikány Tamás hadtörténész
Közreműködik: Németh Imre – ének, blockflöte, Homoki Zsolt – lant

A kiállítás megtekinthető: 2012. július 27–augusztus 21.
Helyszín: Gyulai vár – várborozó, Várkert u. 1.

plakat

Velence – a vízen a tenger felől (Olaszország)

A nagyvilágról

Velence (olaszul Venezia, velencei nyelvjárásban Venezsia) a lagúnák városa, az észak-olaszországi Veneto régió székhelye. Az Adriai-tenger északi részén fekvő mocsaras Velencei lagúnában fekszik, amely két jelentős folyó, a Pó és a Piave torkolata között húzódik.

A szigetvilág valamivel több mint 7 km²-re terjed ki. A „comune” területe azonban ennél sokkal nagyobb, magába foglalja Burano, Murano, Torcello szigeteit a lagúna belsejében – sok apróbb szigettel együtt -, illetve Lidót és Pellestrinát a nyílt tenger felé.

A várost sokszor illetik az „Adria királynője”, a „víz városa” és a „fény városa” jelzőkkel.

(tovább…)

Gyula – Az Egy Hajóban Evezünk vízitúra

Gyula városa

Immár hatodik alkalommal rendezik meg az Egy hajóban evezünk vízitúrát, június 30-án és július 1-én. A túra kezdő állomása a gyulai Kisökör-járási információs- és fogadóbázis, ahonnan 10 órakor indulnak az evezősök. Az első pihenő a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásánál lévő csodálatos környezetben elhelyezkedő Szanazug. A csapat délután érkezik a Békés-Dánfoki Kishajókikötőbe, ahol megpihenhet a túrázó társaság. Másnap folytatódik az evezés Köröstarcsára, a program a helyi Tájház és Népi Kulturális Ökocentrum megtekintése.

Forrás: gyulaihirlap.hu

Zsár völgyi túra – a Liptói Tátrában

Felvidék

Tátrai csúcsok

Felvidék

Liptói – Tátra és a Lengyel – Tátra csúcsai.

Eger – Minaret

Határon belül - 93.000 km2

A Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor 1596 (Eger elfoglalása) és 1664 (első ismert említése) között építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz. A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.

A dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.

A minaret eredeti kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, az épület állaga folyamatosan romlott. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonta be a tornyot, megóvva azt a teljes lepusztulástól. A jelenlegi, az épület arculatához jól illeszkedő kőkúpot a műemlék védelme érdekében 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból építették rá — ekkor készülhetett az erkély korlátja is. A torony külsejét legutóbb az 1960-as, belső részeit az 1970-es években újították fel.

A négy utca találkozásánál kialakult téren álló tornyot kovácsoltvas kerítés veszi körül.

Alapja 14-szögletű, csúcsa 40 m magas. A szélesebb lábazat plasztikusan kialakított, kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. A toronytörzs felső harmadában gazdagon tagolt konzolsor fölött kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe. A torony belsejében csigalépcső vezet fel, 97 keskeny, magas lépcsőfokkal.

Forrás: wikipédia