Kategória Archívum: Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Tolcsva – Tokaj Oremus Pincészet

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A BORÁSZOK BORÁSZA 2016. ÉVBEN AZ OREMUS PINCÉSZETTŐL BACSÓ ANDRÁS LETT- GRATULÁLOK !!!

Bagyinszki Zoltán

Az Oremus szőlőbirtok 1993-ban alakult meg a spanyol Vega Sicilia testvérbirtokaként. A birtok szőlőterületei a borvidék tizenhárom dűlőjében találhatóak, hat település határában. A különböző dűlők más-más talaj- és mikroklimatikus adottságokkal rendelkeznek. A vulkanikus riolit és andezit alapkőzeteken kialakult talajokban gyakran találkozhatunk olyan féldrágakövekkel, mint a jáspis vagy az obszidián. (tovább…)

Budapest – Országházunk kivilágítva

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében, Budapest

A Parlament tér felőli oldalát összesen 764 fényforrás világítja meg. Ezek egy részét a térkövezetbe süllyesztették, más részüket a növényzetbe rejtették vagy az Országház homlokzatára szerelték. A világítótestek színszűrővel ellátott nátrium, fémhalogén és LED fényforrások, összteljesítményük 75,5 kW.

Lőcse 4. – gótikus emlékek, St. Jakab templom – külső képek

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A 14. sz. első felében kezdték építeni, de csak a század végére fejezték be. Az álbazilikális, háromhajós, sokszög záródású szentélyű csarnoktp. a Szepesség legnagyobb gótikus tp-a. Hossza 49,5, szélessége 20,4 m. É-i oldalához épült az 1392: felszentelt Szt György-kpna, benne a lőcsei Szent György-szobor. A tp. tornyát a tűzvészek miatt le kellett bontani, a mai torony 1858: épült. – A főoltár fából készült, festett és dúsan aranyozott, 18,62 m magas és 6,27 m széles szárnyasoltár, 1508-17: →Lőcsei Pál műve. A szentély egész terét betöltő oltár szekrényében középen Szűz Mária a gyermek Jézussal, jobbja felől Szt Jakab, balján Szt János ap. A szárnyak belső mezejében 2-2 dombormű Szt Jakab, ill. Szt János ap. életéből. A szárnyak becsukásakor adódó 8 képmezőn Jézus szenvedéstörténetének képei. – A szőlőindákkal, szőlőfürtökkel és madarakkal díszített predella belső terében Utolsó vacsora-dombormű. – A főoltár oromzatában álló apostolfigurák régebbiek, vsz. a retabulum felállításakor kerültek mai helyükre. Egy korábbi főoltárt díszíthettek, s az építmény lebontása után a kegyelet helyezhette őket az újabb alkotmány oromzatába. Sőt, az új oltár architektonikus formájára talán maguk is alakítóan hatottak, s okai v. ösztönzői lehettek a pártázat-kompozíció gótikus karakterének. A szekrény és az oromzat gótikus faragványokkal ékesített; a szekrény hátfalát késő gótikus, poncolt aranymustra fedi. Más jellegűek azonban a további díszek: a predellafülke felső részét 2 szimmetrikus szerkezetű, reneszánsz ízű, leveles-szőlőfürtös ág koronázza, a szőlőlomb egy-egy hajtásán álldogáló 6 madárkával; reneszánsz formájúak a belső szárnymezők háromszögűen fogazott keretlécei és e domborműves táblák felső részeit ékesítő, stilizált növényi ágak. – Gótikus mellékoltárok: 1420/30: lőcsei Szent Katalin-oltár, 1476-90: a Vir dolorum-oltár Mátyás király és Beatrix címerével, 1507: lőcsei Szent Miklós-oltár, 1520: lőcsei Szent János-oltár, 1520/30: lőcsei Szent Anna-oltár. – 1500 k. készült a lőcsei Jézus születése-csoport. A maga nemében páratlan az 1510/20: készült lőcsei Szent György kompozíció. – A szószék reneszánsz-barokk szószékeink legkorábbi példája. A tp-hajóban 1380 k. készült freskóciklust (irgalmasság cselekedetei, 7 főbűn, Szt Dorottya legendája, bolsenai mise, üdvtörténet) a reformáció idején lemeszelték, a 19. sz. restaurálás során tárták föl.

(forrás: http://lexikon.katolikus.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}photo.png{}Lőcse, Szlovákia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Lőcse 3. – gótikus emlékek, St. Jakab templom – belső képek

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

vilagorokseg_hun_logo

A lőcsei Szent Jakab-templom Szlovákia egyik legnagyobb gótikus temploma. Működő templom, napi misékkel, több mint 700 éve Lőcse, a hajdani szabad királyi város plébániatemploma.
Gazdag a történelme, egyben több művészeti emlék kincsestára. Ezt tükrözi az is, hogy háromszoros nemzeti emlékhely: a templom önmagában az, de a híres Lőcsei Pál mester fafaragványa és Szilassy János barokk stílusú aranyműve is a nemzeti kultúrörökség része.
A templom a középkorban nagyon tisztelt id. Szent Jakab apostolról, a harcosok, vándorok és munkások védőszentjéről kapta nevét. Ünnepnapja július 25. Ezen a napon tartották régen a lőcsei nagy évi vásárt.
A római-katolikus Szent Jakab-templom Szlovákia egyik legjelentősebb vallási épülete. A templom önmagában és belső kiépítése 1965-től nemzeti emlékhely. Legcsodálatosabb a főoltára, amely egyben a világ legmagasabb gótikus stílusú oltára, a későgótikus stílusban munkálkodó híres Lőcsei Pál mester műve. Az oltár 18 m 62 cm magas.
A gótikus oltáron kívül Szilassy János művei – a 18. század második felében készült szentségtartók, kelyhek és egyéb vert arany- és égetett, cseh gránátokkal díszített zománcművek – is 1992-től a nemzeti kulturális örökség részei.

(forrás: http://www.chramsvjakuba.sk/hu.html )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}photo.png{}Lőcse, Szlovákia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Lőcse – St. Jakab templom Thurzó kápolnája

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeleteket húztak. A 19. század első felében teteje égett le, 1849-ben fedték be, tornyát a 19. század végén kijavították. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára (Szt. Jakab oltár) Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A főoltáron kívül még további 10 késő-gótikus (Szt. Miklós, Szt. Katalin, Háromkirályok, Szt. Anna, Vir Dolorum, Szt. János, Szt. Péter és Pál, Havas Boldogasszony, Szt. Miklós, Szt. Erzsébet) és 3 barokk (14 szent, Jó pásztor, A kisded születése) oltár díszíti a teret.
Eredeti freskóit (a 7 könyörületesség, a 7 főbűn, Szt. Dorottya legendája) a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta. A berendezés további elemei (keresztelőmedence, szószék, középkori lócák) is méltó színvonalon készültek, teszik teljessé az élményt.
A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.

(forrás: http://www.muemlekem.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}chapel-2.png{}Lőcse, Szlovákia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Lőcse 1. – Evangélikus műemlék temető

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

“De emlékezzetek a korábbi napokra,
amelyekben miután megvilágo-
sodtatok, sok szenvedéssel teljes
küzdelmet állottatok ki.”
Zsidók 10,32

… A lőcsei evangélikus temető az egyik legszebb temető Szlovákiában. 1934-ben a legszebb temetővé nyilvánították a legszebb csehszlovák temetők versenyén és így az I. helyezést kapta. Ez az elsőség 1944-ig tartott. Egységben mutatja be az egyes művészi sírköveket, főleg a 18. és 19. századból, melyek a város lakosainak végső nyughelyét jelölik, azokét, akik életükben az evangélikus vallást gyakorolták.

Közülük nagyon sokan a társadalmi élet vezető személyiségei voltak. Sajátos területen sétálva: a temetőben emlékezünk rájuk, utódaikra és rokonaikra.
A középkorban a sírokat legnagyobbrészt fakeresztekkel jelölték, később kőkeresztekkel, vagy más szimbólumokkal. Általában a templomok köré temetkeztek. Jelentős személyiségeket a templom alatti kriptákban helyezték el, a legjelentősebb személyeket szarkofágokba helyezték. Így volt ez Lőcsén is. Változtatást hozott II. József rendelete, aki higiéniai meggondolásokból elrendelte, hogy a halottakat a lakott területeken kivül temessék el.
A legrégebbi sírok már nincsenek meg, maradványaik nem azonosíthatók. Az értékesebb sírtáblákat beépítették a temető kerítésfalaiba. A temetőben főleg klasszicista és empire sírkövek vannak a 19. századból. Némelyeket közülük a szepességi szobrász Faragó József (1820-1895) készített. Ő 1853-ban telepedett le Lőcsén. Később márvány síremlékeket készítettek, mint a jelentősebb városokban: Ostrava, Budapest, Igló, Késmárk és Lőcse. De nagyon sokszor csak egy kis domb jelzi a régi sírt.

Az első artikuláris fatemplom 1709-ben leégett, amikor a császári hadsereg elfoglalta Lőcsét…

(forrás: http://www.locseitemeto.eoldal.hu )
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}catholicgrave.png{}Lőcse” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Lőcse 2. – Evangélikus műemlék temető

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

“A bölcső és a koporsó azok a helyek, amelyek az embereket gyengéden és nyugalomban tartják, és a kettő között van egy szűk tér, egy mozgalmas, rövid életálom.”

(Fabriczy Gyula (1824-1854) sírkőfelirata németből szabadon)
[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Lőcse, Szlovákia{}catholicgrave.png{}Lőcse, Szlovákia” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Szaploncai Vidám Temető

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

 “Itt nyugszom én idelenn
   Braic Ileana a nevem
   Volt öt legénygyermekem
   Isten tartsa valahányat
   Neked Griga megbocsátok
   Bár a késed belémvágtad
   Mikor leszúrtál részegen,
   De eltemettél tisztesen
   Itt a nagy templom tövében
   Te is megtérsz majd mellém.”

Szaploncai településen található Máramaros megyében, a román-ukrán határon, 80 km-re a magyar határtól a Vidám Temető.
Stan Ioan Patras volt az a személy, akinek a létrejöttét köszönheti a temető, amely kihagyhatatlan és Európában egyedülálló látványosságnak számít.
1935-ben kezdtek megjelenni a fából faragott és olajfestékkel díszített verses fejfák.
Patras népművész 1997-ben hunyt el, de munkáját egy tanítványa folytatta.
Mára már több, mint 800 fejfa van, amiről leolvasható az elhunyt egyénisége, mestersége, életének és halálának a körülményei tréfásan megfogalmazva.
A fejfák nagyon látványosak, tölgyfából készültek Patras mester vésővel faragta ki az egyedi életképeket, majd a helyesírási szabályokat figyelmen kívűl hagyva vicces versikéket írt az elhunytakról.
Ezt követően olajfestékkel, élénk színekkel emelte ki a naív művészi látás jegyeivel készült domborműveket.
A szaploncai kék szín a legjellegzetesebb az emlékműveken.
A Vidám Temető fejfáiról leolvasható a falu egész története, rétegződése, foglalkoztatottsága.

(forrás: http://www.szekelyfoldiinfo.ro )

[google-map-v3 width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Szaplonca, Maramureș, Románia{}catholicgrave.png{}Erdély – Szaploncai Vidám Temető” bubbleautopan=”true” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Jód egykori görög katolikus fatemploma

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Jód falu a történelmi Máramarosban, Máramaros megyében található.

Nevét, amely a ‘folyóvíz’ jelentésű ómagyar jó szó -d képzős alakja, a patak nevéről kapta, amely mellett létrejött. Első említése 1365-ből való (Jood).

Az ún. felső fatemplom egy korábbi, 1364-ból származó templom helyén az 1620-as években épült. A Világörökség része. Freskói 1782-ben készültek.

Jód  fatemploma egy kis dombon, a település román temetőjének közepén található – “érdekesség” a stációk jelenléte félkörben a temető szélén.

A Világörökség címet büszkén viselő templom nem a legnagyobb Máramarosban, de talán a leghíresebb – szép arányos épület.
Főleg a belső értékeit – a középkori kifestést emelik ki a szakemberek.

Sajnos bejutni nem volt mód, ráadásul fényképezni tilos!!!! (nem értem mit féltenek…)
Az épület magyar és román ácsok kézimunkáját dicséri egy darab vasszeg felhasználása nélkül.

A faluban 1 km-el feljebb – jó úton megközelíthetően, egy sokkal fiatalabb, hatalmas, arányos, szép fatemplom látható.
A szakrális építmény körbejárható – jól fotózható, most építenek egy impozáns bejárati épületet (?!) mellé.

Forrás: wikipédia, Bagyinszki Zoltán

Fertőszéplak – Fűrészes utcaképe (Tájházak)

Világörökségeink (részletek és az egész) a Kárpát-medencében

Község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben. A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő-tótól délre található.Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el.

Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát.

Római katolikus templom Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel.

A Porpáczy Aladár Általános Művelődési központ kezelésében lévő Falumúzeum a falu néprajzi hagyományait, berendezési tárgyait, lakóinak életmódját a mutatja be. Az öt házból álló, szép, egységes, fűrészfogas beépítésű utcasor a Kisalföld népi építészetének remeke.

Forrás: wikipédia