Kategória Archívum: Horvátország, Szlovénia

Fiume – szecessziós épületek (Horvátország)

Horvátország, Szlovénia

Fiumét mondják a szecesszió városának is, készülve a fotós kereső feladatra végigjártam a belvárost keresve a szép és jellegzetes épületeket, hát…… a korzón és a belső személy- kikötőnél találtam 3 látványosabb ( egy igazán ) szép épületet. Ugye van a halpiaci rész, a vasútállomás környékén még ráakadtam a szerényebbekből 2-re és a kikötő előtt egy lepusztult hatalmas régi bérházat fotózhattam. A hálás részletek jó fotótémát jelentettek optikámnak. Nekem ennyi sikerült az inkább olasz és osztrák szecessziót képviselő műalkotásokból – bérpalotákból hazahoznom és honlapon bemutatni a szecessziót kedvelők táborának. Összességében az eklektikus városkép igazán vegyes benyomást kelt, az épületek sok helyen elhanyagolt állapotban vannak – a korzó az szép, tudjuk van néhány extra palota is Fiumében. A kikötő az mindig élmény a tenger, a magyar feliratú öntöttvas gombákkal, a hajók látványával, számomra város-a kötelező látogatás kissé csalódást jelentett. Lassan megismerem a hatalmas területen található várost. Igazán nem gondolom, hogy az egykori magyar település is az európai szecessziós városok sorába tartozik.

Bagyinszki Zoltán

Fiume – Trsat vára (Horvátország)

Horvátország, Szlovénia

Trsat várát a Frangepánok építették a 13. században. 1449-ig az egységes Frangepán birtok része volt, majd a birtokfelosztáskor Novival, Bribirrel, Kotorral és Bakarral együtt Frangepán Márton kapta meg és a család ún. trsati ágának székhelye lett. 1490-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el, de fia Miksa visszaadta a Frangepánoknak. 1508-ban rövid időre a velenceiek foglalták el, akik ekkor Fiumét is lerombolták. Frangepán Bernát hamarosan visszafoglalta és haláláig 1529-ig meg is tartotta. Tőle Frangepán István örökölte meg. 1544-ben Zrínyi Miklós és Frangepán István egyezséget kötöttek arra vonatkozóan, hogy ha bármelyikük örökös nélkül halna meg a birtokait a másik örökli. Miután 1577-ben Frangepán István örökös nélkül halt meg birtokai a Zrínyieké lettek. A vár azonban mint stratégiai fontosságú erődítmény ténylegesen császári kézben volt a katonai határőrvidék részeként a zenggi kapitányoknak alárendelve. A török veszély elmúltával katonai fontosságát elveszítette és 1826-ban gróf Laval Nugent vásárolta meg, aki 1827-től kezdődően Pavonuzzi olasz építész tervei szerint kényelmes várkastéllyá építtette át. Az átépítés során a vár minden középkori jellegzetességét elveszítette. 1843-ban a várban megnyílt a Nugent múzeum az akkori Horvátország első múzeuma.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fiume – halpiac (Horvátország)

Horvátország, Szlovénia

A Nemzeti Színház és a kikötő között lévő piacon reggelenként nagyon jó a hangulat. Az autentikus, pezsgő piacon friss halat, húst, zöldséget és gyümölcsöt vásárolhatunk. Csodálatos art nouveau épületei miatt is érdekes, melyek közül a legszebb a halpiacé, ami a tengerhez a legközelebb van. A halpiac épülete 1904-1914 között épült, a másik két épület 1880-ban nyílt.

http://utazas-nyaralas.info/horvatorszag/rijeka.html

Fiume – Villa Giuseppe (Horvátország)

Horvátország, Szlovénia

A kormányzói palota szomszédságában terül el József főherceg gyönyörű kertje; benne nyaralója, a Villa Giuseppe. A főherceg, mint híres és szakavatott botanikus, ebből a kertből valóságos mintatelepet és paradicsomot alkotott. Nagyszerű a pálmaháza. De nemcsak a pálmák remek példányai ragadhatják el a szakértőt és műkedvelőt egyaránt, hanem a tropikus növényzet számtalan fajtája is, melyek némelyikét a főhercegnek nagy áldozattal és gondossággal sikerült meghonosítani fiumei kertjében. A villa, melyhez legújabban toldalékszárnyat építettek, az utcáról nem látható, mert a kert növényzete eltakarja szemünk elől. Hajdan a híres velencei dogaressáé, Capello Biankáé volt, a kinek mellszobra ma is látható a kertben. Idők jártával a Ciotta-család birtokába került s ettől vette meg a főherceg.  A főhercegi park előtt egy kis befásított nyilvános tér terül el, a Stajo vecchio.

KEVÉS AZ INFORMÁCIÓ AZ EGYKORI SZÉP ÚRI LAKRÓL.
SAJNOS JELENLEG AZ ÉPÜLET LAKATLANNAK TŰNIK, JÓ ÁLLAPOTBAN LÁTOGATHATÓ –  FOTÓZHATÓ KÍVÜLRŐL. A HISTORIZÁLÓ NEORENESZÁNSZ FŐÚRI PALOTA.
(NÉHÁNY SZOBOR ÉS TORZÓ DÍSZÍTI A PARK TERÜLETÉT.)

BAGYINSZKI ZOLTÁN

http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0007/4.html

Nekcse – Pejacsevics kastély

Horvátország, Szlovénia

A nagy kastélyt Nekcsében 1811-1812 között építtette fel gróf Pejácsevich Vencel. Az épületet már az 1817. májusi földrengés után is fel kellett újítani. 1865-ben Pejácsevich Ferdinánd Károly Reiner gróf a kastélyt átépíttette: az alaprajzában úgy megnagyobbították, a csatlakozó szárnyak rizalitjait, kupolás tetőszerkezettel, teljesen toronyszerűre alakították át, az erkély helyén egy mélyebb rizalitot alakítottak ki, volutával díszített zárófejezettel, balusztrádos (bábos) korláttal és órával, a tetőzetet manzárdossá változtatták.
Ma a kastélyban a helyismereti múzeum és képtár várja az érdeklődőket.

http://muemlekem.hu/hatareset/Pejacsevich-kastely-(Nagykastely)-Nekcse-1267

Eszék – Szent Péter és Pál Nagytemplom

Horvátország, Szlovénia

Eszék – Régióközpontunk egyik jelképe a vörös téglás neogótikus épület, amelyet egyetlen Eszékre látogató turista sem hagyhat ki. A katedrális építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt.
Eszék már a római időkben is jelentős keresztény központnak számított. I. u. 100 körül itt prédikált I. Kelemen pápa, egyben megalapította a település püspöki székhelyét. Az V. században az avarok feldúlták a várost. Az eszéki kereszténység csak Szent István király idején indul ismét fejlődésnek. 1332-ben már plébánia működött a településen, amely a pécsi püspökséghez tartozott. 1525-ben a várost a törökök foglalták el. Csupán 1687-től, a török kiűzésétől lehet nyomon követni egy folyamatos fejlődést a város egyházi életében. A település ekkor az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozott, majd később a đakovo-szerémségi püspökséghez került. A felsővárosi plébániát az Óvárostól nyugatra alapították meg, itt épült az első plébániatemplom 1732-ben, amely a 19. századra az egyre növekvő gyülekezet miatt túl kicsinek bizonyult.
A terebélyes vörös téglás épületet és a 90 méter magas tornyát Franz Langenberg tervezte. A város fejlődésében jelentős szerepe volt Josip Juraj Strossmayernek, Đakovo, illetve Bosznia-Szerémség püspökének, a székesegyház építtetőjének. Strossmayer püspök 1866-ban kezdeményezte egy új templom építését. Ezt követően megkezdődött a pénzgyűjtés, de a pályázatot csak 1892-ben írták ki, amelynek győztese a német építész, Franz Langenberg lett. Az építkezés 1894-ben kezdődött meg a lebontott régi templom helyén, amit egy váratlan esemény szakított félbe: elhunyt az építész. A munkálatok irányítását Richard Jordan építész vette át, betartva az 1898-as befejezési határidőt. Ezt követően kezdődött meg a belső tér kialakítása. A felszentelést 1900. május 20-án Strossmayer püspök végezte. A templom falai 3 millió vörös dísztéglából és kőből állnak. A piros téglák miatt a környékbeli magyar lakosság egyszerűen csak „vörös templomként” emlegeti a katedrálist. Az alaprajz egy keresztet formál, belülről pedig három szárnyra tagolódik. A harangtorony 90 méter magas, négy harang található benne. Az ötödik, legkisebb harang a torony legtetején van. A templom főoltára Strossmayer püspök ajándéka. A keleti oldalon három bejárat található, felettük díszes domborművek vannak, ezek Ivan Novotny alkotásai. A templomnak összesen 33 színes üvegablaka van. A gótikus stílusú templomok belső tereit általában nem díszítik festmények, az eszéki templomban azonban mégis vannak. A festőnek, Mirko Račkinak az volt a feladata, hogy olyan képeket készítsen, amelyek nem csak összhangban vannak az építészeti stílusjegyekkel, de ki is emelik azokat.
Az 1991-92-es szerb ostrom idején a templom jelentős károkat szenvedett. Felújítása még ma sem fejeződött be. A katedrális különleges szépsége miatt a mai napig az egyik legkedveltebb helyszíne a házasulandó pároknak.

http://www.huncro.hr

[google-map-v3 shortcodeid=”2c657eac” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Horvátország, Eszék{}moderntower.png{}Horvátország, Eszék” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Zára – Madárlátta a toronyból

Horvátország, Szlovénia

A dalmáciai régió székhelyeként szolgáló háromezer éves Zára városa, amely olyan kulturális-építészeti örökséggel dicsekedhet, mint az Adria ezen oldalának legnagyobb feltárt római fóruma, a lenyűgöző román kori Szent Donát és Szent Anasztázia templomok bármely könyvnél élvezetesebben mesél a horvát kulturális örökség forrásairól.
Pontos feljegyzések nincsenek az építéséről, de valamikor a IX. században foghattak hozzá az akkori építőmesterek. Ezt onnan feltételezik a történészek, hogy az első írásos említése a X. századból való. Az 1400-as évekig Szentháromság temploma nevet viselte, ezután kapta a Szent Donát temploma nevet. Mára már a város szimbóluma lett, a legtöbb zárai szuveníren megjelenik valamilyen formában, és természetesen a képeslapokról sem hiányozhat.

A Szent Donát templom Zára történelmi óvárosában szinte majdnem a tengerparton a Római Fórum északkeleti részén helyezkedik el. Az elmúlt 10 évben a templomot és a mellette lévő harangtornyot teljesen felújították. Dalmáciában ez a legrégebbi templom, ami fennmaradt és ezért is lett a város egyik szimbóluma.

A Fórum

A Szent Donát körtemplom előtt tárták fel az Adria keleti oldalának legnagyobb római kori fórumát. Ez a tér Kr.e. 1. században épült Augustus császár idejében. Nagyon szépen feltárt építmény, teljesen kivehetőek a korabeli épületek alapjai. Oldalait egykor márványból készült oszlopok szegélyezték, valamint kis szobrok is álltak a téren. Az egyik oszlopot nevezik a Szégyen oszlopának, mert a középkorban ehhez láncolták a bűnözőket és alázták meg az egész város szeme láttára.

http://viriinfo.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”4e6893e7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Zadar, Horvátország{}bigcity.png{}Zadar, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Brest falu öreg faházai

Horvátország, Szlovénia

Dél-Kelet Szlavónia részén több település jellegzetes régi fa lakóházai Petrinja és Sziszek közelében.

Eszék a szecesszió fényében

Horvátország, Szlovénia

Közép-Európa városainak nagy része a 19-20. század fordulóján élte fénykorát. A gazdag iparosok, jómódú polgárok egyre inkább igyekeztek az arisztokratákéhoz hasonló életet élni. Színházba, moziba jártak, valamint pompás, palotaszerű házakat építettek maguknak. Nem volt ez másként régióközpontunkban, Eszéken sem.

Ha, miután átérünk a Dráva-hídon, jobbra kanyarodunk, a központ felé vezető Európa sugárúton haladva csakhamar elérünk a város egyik legszebb részéhez. Ez az eszéki szecessziós utca. Annak idején ebben az utcában éltek a város legtekintélyesebb polgárai, családjai. Az egykori lakók társadalmi helyzetét jól tükrözik a mind a mai napig álló, nemritkán impozáns, dúsan díszített épületek is. Az említett házak szinte mind az akkor hódító bécsi szecesszió mintájára épültek. Falaik színesek, általában növényminták díszítik őket, falaikon nem ritkák a mitológiai alakokról mintázott domborművek, freskók sem.
Ebben az utcában áll az eszéki postapalota, az Uránia mozi, a megyei bíróság, valamint számos más hivatal és közcélt szolgáló épület. Sajnos napjainkban csupán elenyésző azon épületek száma, amelyek még mindig lakóházként szolgálnak. Ennek oka, hogy eredeti tulajdonosaik vagy zsidók, vagy németek voltak, akiknek annak idején el kellett hagyniuk az országot, és ingatlanjaik állami kézre kerültek. Az állam azonban nem fordít kellő figyelmet az épületek karbantartására, ezért a legtöbb, szebb napokat is megélt épület még mindig akkori állapotában vár a felújításra.
Az Európa sugárúton kívül számos, ugyanebben a stílusban épített épületet találhatunk még a sugárútról a vasútállomás felé vezető utcában. Ilyen például a volt vendéglátó-ipari iskola épülete.
Az eszéki szecesszió legnagyobb alakja a zsidó származású Axman Viktor építész volt. Az ő nevéhez fűződik az utca épületeinek nagy része. Legjelentősebb alkotásának az Uránia mozi épületét tartják, aminek megépítésért (1912) akkoriban több nemzetközi elismerést is kapott. Sajnos Axman a világháború után felhagyott a szecessziós stílusú építészettel, és inkább kevésbé díszes épületeket alkotott, mint például a városi gyufagyár épülete vagy a kórház némelyik pavilonja.

(forrás: www.huncro.hr )
[google-map-v3 shortcodeid=”4b8e19f7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Eszék, Horvátország{}5-default.png{}Eszék, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Sziszek vára

Horvátország, Szlovénia

A Kárpát-medencében szokatlan, háromszögletű alaprajzú, sarkain egy-egy kerek, háromszintes toronnyal erődített vár 1545 és 1550 között épült olasz mesterek vezetésével a Száva és a Kulpa (Kupa) összefolyásánál. Északról később egy külső várral bővítették, így négyzet alaprajzú lett – az utóbbi bővítés része az ötszögletű kaputorony. 1591-ben, majd 1593-ban ostromolták a törökök. A vár viszonylagos épségben érte meg az újkort, nagyobb helyreállítására az 1960-as években került sor. Jelenleg is csaknem középkori állapotában látható, rekonstruálták a kerek tornyok közötti kötőgátakon ülő fa gyilokjárókat is.
A háromszögletű alaprajzú várak viszonylag ritkák, de míg kezdetben a terepi adottságok, később a tűzfegyverek (ágyúk) megjelenése miatt alkalmazták ezt a megoldást. Az olaszországi Sarzanello és Ostia vára a 14., illetve a 15-16. századból is ezt a mintát követték, s alacsony kötőgátjaikkal (amely kisebb felületet adott a tüzérek számára) bizonyos szempontból már átmenetet jelentenek a modernebb erődök felé. Nem kizárható, hogy Sziszek olasz tervezői is a várható ágyútűz miatt választották ezt a megoldást, hiszen a török tüzérség a 16. században rendkívül korszerű volt.

(forrás: http://www.muemlekem.hu )
[google-map-v3 shortcodeid=”ca468cf9″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Sziszek, Horvátország{}castle-2.png{}Sziszek, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]