bzadmin archívuma

Mátyás király – emlékév 2018.

Erdély - Partium

A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, a bölcs és igazságos Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya a 2018. évre Mátyás király-emlékévet hirdetett. A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatába is belefoglalt tényt hivatalosan december 11-én sajtótájékoztatón jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Mátyás király olyan alakja a magyar történelemnek, aki erőskezű uralkodása alatt megerősítette és európai középhatalommá tette Magyarországot. Felismerte, hogy csak egy erős Magyarország tudja megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését, és ez úgy lehetséges, ha a közép-európai népek összefognak. Tisztában volt azzal is, hogy a terjeszkedés megállítása nemcsak Magyarország védelmét, hanem a keresztény civilizáció, a keresztény Európa megvédését is szolgálja – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

http://www.erdely.ma/matyas-kiraly-emlekevet-hirdetett-2018-ra-a-nemzetpolitikai-allamtitkarsag/

 

Galánta – Kodály emlékmű

Felvidék

Kodály Zoltán, teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949 -ig.
Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), a kecskeméti vasútállomás teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt.
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyertaz Eötvös Kollégiumba, ahol Balázs Béla volt szobatársa. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is.
Zenei tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Erről később megjelent legelső (igen jó) kritikája egy pozsonyi lapban. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyulai egykori zsinagóga – Ma a Kultúra Magyar Városának zeneiskolája.

Gyula városa


Nagyon kár ,hogy elbontva átalakítva látható a mai Erkel Ferenc Zeneiskola kiváló kulturális intézménye. A sikeres zeneiskola évente több 100 diáknak jelenti a zenetanulás, a bemutatkozás lehetőségét. A zenetermek, próbahelyek mellett egy 250 személyes nagyterem a koncertek helyszíne.

Az épület elődje egy zsinagóga épület volt- a jelentős gyulai zsidóság szakrális életének helyszíne. A 2 tornyú, régi szép zsinagóga eklektikus épülete – szecessziós részletekkel látható a régi muzeális képeslapokon. A főhomlokzat emléktábláján olvasható néhány történelmi információ. A tudós pap dr. Adler Ignác munkásságával. Az izraelita temetőben holocauszt emlékmű és sok szép családi síremlék is megtekinthető, érdemes oda is kilátogatni. 1882-és 83 között épült, amelyet Gyula városa megvásárolt és 1963-ban átalakíttatta, városi zenei központ céljára. A régi épület – tornyok nélküli és “ modern “ egyszerű 2 szintes kiegészítést, bővítést kapott.
Magas kéménye a gólyák visszatérő szálláshelyeként is közismert.

Lásd a fotókat: Bagyinszki Zoltán

archív képek : BTP

Füzesgyarmat – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Széchenyi és Simonyi utca sarkán található jellegzetes füzesgyarmati parasztház homlokzatán jól olvasható az építés ideje: 1880. A tájházhoz kamra és kovácsműhely is tartozik. A nádfedeles épület vályogból épült, falvastagsága 50-55 cm.
A konyhába lépve a korhű berendezés régi hangulatot idéz. A sparhelt mellett üstházat alakítottak ki, régen ebben melegítették a vizet. Az üstházat a kemencéből kihúzott parázssal fűtötték. A falusi tiszta szoba mellett a másik szobában időszakos kiállítást tekinthetnek meg az idelátogatók. A tájházban emléket állítottak Hegyesi János füzesgyarmati népi költőnek és Bonyhai Benjamin népi írónak.
A tájházat a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület üzemelteti. Szervezett csoportok részére vállalják népi ételek főzését és kemencés lángos sütését.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/fuzesgyarmati_tajhaz/

Appony – Gróf Apponyi kastély

Felvidék

A művészet és a történelem kedvelőit megragadja a Szlovákia nyugati részén, a Nyitrától (Nitra) nem messze fekvő Appony (Oponice) községben található a 16. században, reneszánsz stílusban épült kastély. Az Apponyi-család birtoka volt, amely azt a 19. század közepén átalakította és kibővítette. Az utolsó építési módosítások következtében neogótikus elemeket kapott.
A kastélyban jelenleg az Apponyi-múzeum kapott helyet, amelyben többek között megcsodálhatjuk a falfestményeket és a vadásztrófeákat. A kiállítás megismerteti a látogatót a jelentős magyar nemesi Apponyi-nemzedék történelmével, amelyből az albán királynő, Apponyi Gerardine is származott. A kastélyban épségben fennmaradt Magyarország hajdani, egyik legnagyobb könyvtárának egy része.

http://slovakia.travel/hu/apponyi-kastely

Arad – Református templom-Horthy Miklós esküvője

Erdély - Partium

Az aradi reformátusság 1829-ben szerveződött hivatalosan gyülekezetté Csernátoni Vajda Péter lelkipásztor irányítása alatt. Ekkor mintegy 350 lelket számlált a gyülekezet. Mivel templomuk nem volt, egy bérelt épületben tartották az istentiszteleteket. 1839-ben vásárolták meg azt a telket, ahol a mai templom áll, néhány évig az ott levő épületben működtették a református iskolát, majd ezt az épületet lebontották és 1847-ben Hoffer József építész tervei alapján felépítették a templomot, azonban a közben kitört 1848/49-es szabadságharc miatt a templom belső berendezése csak 1852-re lett kész. 1860-ban szerelték be az orgonát, melyet aztán 1892-ben egy új orgonával cseréltek fel. Először nagyjavítást 1898-ban végeztek a templomon, ekkor egy harmadik harangot is beszereltek a meglévő kettő mellé. Ma is ez a harang hívogatja a gyülekezet tagjait Isten igéjének hallgatására, az első kettőt elvitték az első világháború idején. Közben a gyülekezet lélekszáma megnövekedett, szükségessé vált a templom kibővítése. 1925-ben Szántay Lajos műépítész tervei alapján bővítették ki a templomot imateremmel és karzattal, közben a régi orgona elemeinek felhasználásával a torony alatti karzatról átépítették az orgonát is az imaterem feletti karzatra. Ezzel egyidőben a megnagyobbodott templom arányainak megtartása végett a tornyot is meg kellett magasítani. 1938-ban újabb bővítési munkálatokat végeztek a templomon, az 1842-ben épült lelkészi lakás és a templom közé lelkészi és gondnoki irodát építettek. Így nyerte el a templom mai formáját. Ma a gyülekezet mintegy 1500 lelket számlál.

Ebben a templomban volt az esküvője a Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak!

http://www.reformatus.arad.home.ro

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg, 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is komoly vita tárgya.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Székek-válogatás régi hazai mesterművekből

Határon belül - 93.000 km2

Berekböszörmény – középkori csoda (Ref. templom)

Határon belül - 93.000 km2

Berekböszörmény első temploma a XI. században épült. A XIII. században mellé, kelet-nyugati tájolással, hosszházas templomot építettek, díszes három-oszloptagozatos bélletes főkapuval. Az épület jelenlegi formáját az 1824. évi részleges átépítés után nyerte el, melyhez 1783-84-ben épült torony csatlakozik. A műemlék református templom a bihari térség jelenleg ismert legrégibb használatban lévő temploma.

http://refbboszormeny.hu/

Alátámasztja a település Körös-közi ispánsághoz, mint királyi birtokhoz tartozása épp úgy, mint az 1997-ben végzett régészeti feltárás, mely felszínre hozta a XI. században épült rotunda, (körtemplom) nemcsak alapjait, de felmenő falainak egy részét is, mely faragott kváderkövekből készült. A szakirodalom egyértelműen megállapítja, hogy „nemes építőanyagból” ebben az időben templomok, az esetek túlnyomó többségében, csak királyi alapítással épültek. Írásban először, ahogyan fentebb már utalás történt rá, 1291-1294. között jegyzi fel Benedek váradi püspök Bezermen (Berekböszörmény) nevét. A 100 kéve püspöki tized, gazdaságilag erős egyházra, közösségre utal. A XIII. század első harmadában a körtemplom mellé, annak déli oldala elbontása után egy új templom épült, melynek hossza 25 méter, szélessége 8,7 méter és eredeti magassága legalább 8 méter volt. Nyugati főkapuja, három oszloppal, leveles oszlopfejezetekkel tagolt román stílusban kialakított bejárat. A kapu szintén az 1997-ben végzett feltárások során került elő. Jelenlegi ismeret szerint Hajdú-Bihar megyében hozzá hasonló korú és művészi kivitelű építészeti emlék nem található.

http://refbboszormeny.hu/?page_id=13

Sebes-Körös – Körösnagyharsány határában.

Határon belül - 93.000 km2

Rövid látogatásom a Magyar és a Román határ menti Sebes – Körösnél Csíksomlyóból hazafelé jövet történt. Teleobjektív segítségével egy pár kép a harsányi Reformárus templomról szép felhőkkel.
A bihari táj- a falu ahol biztosan jó élni és gazdálkodni – egészséges csend és nyugalom- h a nyüzsögni szeretnél –egy kis XXI. századi kultúrát rendezvényt élvezni akár Gyula, akár Nagyvárad egy óra maximum…..gépkocsival.
A “ semmi fotótéma “ határ menti izgalma a szép csendesség, a határ a zöld kukorica és a Körös menti ártér. A nyugodt vizet néha egy egy rablás megzavarja. A csendesedő lassuló Sebes- Körös. Itt biztosan jó fogás-pecázás is lehetséges.
A közeljövő feladataként járom a Körös- vidék vizeit településeit rendezvényeit majd , szép faladat lesz számomra. / sebes- fehér- fekete- kettős- hármas.ja és a Köves- Körös.
Idő hiányában elmaradt a helyi kanyargós holtág megtekintése, fotóinak elkészítése- majd legközelebb pótolom.

Azonban azt még nem tudom hogyan dolgozom fel , hogyan mutatom be a Tiranoni határvágás szörnyű tragédiáját, máig feldolgozatlan szomorú tényeit, látványát- lásd a használaton kívüli vasúti síneket a határ menti falu szántóföldjei mellett.
Mindjárt jubilál 1920, a felfoghatatlan dátum , amely a település lakóinak majdnem reménytelen helyzetét eredményezte. Vajon a falu lakóit foglalkoztatja a nap mint látott tárgyi bizonyíték…..? Netán valamiért otthagyták ?
Így került Körösnagyharsány a végtelen végekre a peremvidékre. Jó hír viszont. Elkészült a remek széles közút jó minőséggel, amely mielőbb várja-biztosítja a normális közlekedési lehetőséget Nagyvárad felé is.

Bagyinszki Zoltán

Veszprém Megyei Könyvtár

Határon belül - 93.000 km2

A volt püspöki jószágkormányzóság neogótikus palotája 1901-1902-ben épült Schmahl Henrik tervei szerint. Az ennek felhasználásával készült épületegyüttesben kapott helyet az Eötvös Károly Megyei Könyvtár. Tervezője az egykori püspökkert sarkára, a meglévő épületek felhasználásával és a kert egyik saroktornyának megtartásával álmodta a hajdani gazdasági központot.
Az utcai homlokzaton Csikász Imre Madonna domborműve és az építtető, Hornig Károly bíboros címere, a keleti kis saroktornyon Veszprém korabeli kiemelkedő személyiségeinek mellszobrai láthatók.
1995 után jelentős átalakulás történt: a mellékutca vonalában lévő egykori gazdasági szárny emeletráépítéssel, modern üvegfelületű új épületszárnnyal bővült.
A könyvtár épülete jó állapotban van, elég különleges formájú. Nélkülözhetetlen színfoltja a színház környékének.

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=10635

1998 augusztusa óta működik az átépített és felújított Nívó-díjjal elismert épületegyüttesben az intézmény. Közel ötezer négyzetméteren számtalan információs szolgáltatással várjuk és szolgáljuk a hozzánk betérő olvasóinkat, könyvtárlátogatóinkat. Az épület akadálymentesített. Fogyatékossággal élő embertársaink ingyenesen iratkozhatnak be és térítésmentesen vehetik igénybe egyes szolgáltatásainkat. Intézményünk a megyeszékhely egyik kulturális központja, gondoskodik Veszprém megye és Veszprém város lakosainak könyvtári ellátásáról. Közel 370 ezres dokumentumállomány áll az olvasók rendelkezésére: 250 ezer kötet könyv,400 féle kurrens napi- és hetilap, folyóirat,több ezer hanglemez, kazetta, dia, CD-lemez, video, DVD,számítógépes adatbázisok.

https://veszpreminfo.hu/record/eotvos-karoly-megyei-konyvtar