bzadmin archívuma

Gyula – ÁTVÁLTOZOTT a Bene villa

Gyula városa


Ismét megszépült egy gyulai épület, ismét gazdagodott a város egy értékes látnivalóval-megszépült,átváltozott (átváltoztatta a várost szerető, tisztelő művészbarát vállalkozó.) A helyi kultúra, az egykori városi képtár vonzó szecessziós ízlésű helyszínét.
Köszönöm, “köszönjük és gratulálunk” a szép kis gyulai szálloda üzemeltetőinek.
Információm szerint a kultúra magyar városában – a legismertebb gyulai szecessziós középület szomszédságában-kiállítások formájában a művészet is visszaköltözik majd a belső terekbe….

Bagyinszki Zoltán fotográfus, néhány képpel érzékeltetném a múltat, az előzményeket is…

Ógács – gótikus temploma és harangtornya

Felvidék

Losonctól kilenc kilométerre északra, a Szlovákiához csatolt észak-nógrádi hegyvidéken található Gács. Az 1700, majdnem tisztán szlovák lakosú településen – hivatalos neve: Halic – a XIX. század végén alig kevesebben éltek, igaz, akkor még fele-fele arányban magyarok és tótok. Az egykori járási székhely nevét posztógyára tette országos hírűvé: a manufaktúrából évente kikerült félmillió méternyi gyapjúszövetből készült egyebek mellett a Monarchia közös hadseregének uniformisa. Ugyancsak a XVIII. században alapították a neves gácsi majolikaműhelyt, amelynek utódjaként máig működik a községben kerámiaüzem.
Gács fő látványossága az erdős hegytetőn lévő tornyos várkastély. Középkori vár helyére építtette, óriási költséggel, gróf Forgách Zsigmond 1598 és 1612 között. A reneszánsz kastélyt a Rákóczi-szabadságharc után barokk stílusban átalakították, elegáns megjelenése az osztrák udvari építész, Mayerhoffer András (1690–1771) ízlését dicséri. A főúri rezidenciát 1945-ben kifosztották, később az államosított kastélyban elmegyógyintézetet rendeztek be – az épület emiatt nem látogatható.
A Kosztka családnak Gácson volt patikája, ennek tízévi jövedelme tette lehetővé, hogy a gyógyszerész végzettségű Csontváry Kosztka Tivadar 1894-től csak a festészetnek élhessen. A patika ma is áll, jeltelenül. 1920 utáni utolsó bérlője a padlásán találta meg s vitte Kecskemétre – szerencsénkre – a zseniális festő összetekert vásznait, rajtuk a világhírűvé lett képekkel.
Pár száz méterre innen fekszik Gácsfalu, régi nevén Ógács (Stary Halic). A 600 lakosú település plébániája szerepel az 1332–37 közötti pápai tizedjegyzékben. Az országút mellett látható, alacsony kőfallal kerített templom 1330 és 1350 között épült tiszta gótikus stílusban Szent György tiszteletére. A tekintélyes nagyságú – 37 méter hosszú, 15 méter széles – épület tágas hajóból és rövid, keskeny, sokszögzáródású szentélyből áll. Alaprajza és méretarányai erősen emlékeztetnek a dél-nógrádi mátraverebélyi – szintén a XIV. század negyvenes éveiben épült – temploméra. A verebélyi gótikus egyház ugyan háromhajós, mégis közeli rokonokká avatják a két épületet a magas, keskeny, kőbélletű gótikus ablaknyílások, a boltozat rajza, a bordaprofilok és zárókövek. Lehet, hogy Károly Róbert (1309–1342) kegyelt nógrádi uraságai, a Forgáchok és a Verebiek ugyanannak az építőműhelynek a mestereit bízták meg az építéssel.
Mindkét templom torony nélküli, az ógácsi szentélye közelében azonban ott áll a történelmi Magyarország egyik legrégibb fa harangtornya. 1673-ban készíttette a török által elhurcolt Makfalvy János várgondnok hálából, hogy hét évvel azelőtt megszabadult a rabságból. Árkádos-mellvédes, reneszánsz jellegű, ácsolt erkélye fölött zsindelyfedésű toronysisak díszeleg, ennek fémgombjában lelték meg az alapítólevelet az 1800-as évek végén.

https://mno.hu/migr_1834/ogacs-oreg-temploma-573741

Művészek – színművészek – a farkasréti örök nyugalomban

Határon belül - 93.000 km2

Divény Zichy várkastély

Felvidék

A mai Divény Várhegy területén már a 9. században erődített avar-szláv település állt, mely a 11. századig állt fenn.

Divény várát a Losonciak ősei építették a 13. század végén, 1329-ben említik először. 1559-ben megerősítették, de 1575-ben mégis elfoglalta a török. 1593-ban Fülek visszafoglalása után a Balassáké lett. 1602-ben ismét erősítését határozták el. 1605-ben Bocskai foglalta el. 1666-ban a Wesselényi Ferenc nádor serege bevette és urát Balassa Imrét börtönbe vetette. Balassát 1667 júniusában kiengedték rabságából, azonban divényi várába nem költözhetett vissza, mert oda császári őrséget helyeztek. Viszont engedélyezték neki, hogy a várhegy alatt építsen magának egy új várkastélyt. A várkastély 1670-re el is készült. Mivel Balassa Imre továbbra is folytatta garázda, fosztogató életvitelét, sőt a hegy tetején épült várát is visszafoglalta csellel, 1679- ben a Strassaldo és Leslie hadvezérek által vezetett császári sereg ismét megostromolta, elfoglalta, majd felrobbantotta, azóta rom.

A várrom megközelíthető Divény községéből, ahonnan egy ösvény vezet a nevezetességig.

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/hrad-divin_292_1.html

Zalaszentgróti kastély- park, platánok

Határon belül - 93.000 km2

A mintegy kétszáz éves, 4,28 hektáros védett parkot a hatalmas platánok uralják. Különlegességei közé tartoznak még a sárga levelű hegyi juhar változatok, valamint a kocsányos tölgy egy sárga levelű változata is. A lombhullató fák közül megtalálható még itt a magas kőris, a kislevelű hárs, a mezei szil, a közönséges és a hússzínű vadgesztenye, a szivarfa, a közönséges pagodafa, a lepényfa, a dió, a mezei juhar, a zöld juhar, az ezüst juhar, a nyír, a gyertyán és a mézgás éger. Téli időszakban is zöldell a luc-, erdei-, fekete-, sima- és ezüstfenyő. Előfordul még oregoni hamis ciprus, tuja, tiszafa és lombját lehullató páfrányfenyő. Cserjék közül pedig vérmogyoró, cseresznyeszilva, áljázmin, aranyfa, nagyvirágú liliom és puszpáng.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Herendi porcelánokból nyílt kiállítás az Almásy-kastélyban

Határon belül - 93.000 km2

„HEREND I DNEREH” címmel nyílt időszaki kiállítás az Almásy-kastély Látogatóközpontban május 5-én, amelyen a Herendi Porcelánmanufaktúra alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A megnyitó elején Benedekfi Zoltán hegedűművész játszotta el a közönségnek két saját szerzeményét, majd dr. Görgényi Ernő polgármester, dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója, és dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos köszöntötték az egybegyűlteket.

https://www.gyulaihirlap.hu/113656-herendi-porcelanokbol-nyilt-kiallitas-az-almasy-ka

 

Herendi Gyulán

800 tárgy – különleges és értékes porcelán KOLLEKCIÓ látható a kastély kiállító termében. Még mindig a legjobbak között van a világon a HERENDI, nagyon kevés cég maradt fenn – a ma még működő, fejlődő és keresett terméket ( szép és hasznos, ja és értékes) készítő dunántúli manufaktúra alkotásai tekinthető meg a kastély első emeleti termeiben. Ide érdemes ellátogatni – azonban jelezzük ezt több óra időtartamban tegyék – a részletek a szépség lenyűgöző. Közben egy kávét is elfogyaszthatunk – pihenjenek élvezzék a szépet a HERENDI társaságában .

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

 

Kenderes – Vitéz Nagybányai Horthy Miklós – tengerészeti kiállítás

Határon belül - 93.000 km2


Június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja.

“Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európa nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX. század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Horthy Miklós kormányzó tengerész emlékei, valamint a hajózással kapcsolatos emlékek.A Horthy Miklós idején épült kultúrház jelenleg a tengerészettel és a Horthy családdal kapcsolatos emléktárgyak bemutatásának ad helyet. A kiállítást nyugalmazott tengerészek álmodták meg és hozták létre az Alföld szívében, Kenderesen. A Tengerészeti Kiállítóterem melletti épület felújításával három néprajzi kiállító teremmel bővült a

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/kenderes/vitez-nagybanyai-horthy-miklos-tengereszeti-kiallitoterem-20267

Pétervására – Keglevich kastély

Határon belül - 93.000 km2

Az 1760-ban elkészült U-alakú, kétszintes, manzárdtetős barokk kastélyt Keglevich I. Gábor építtette. Kivitelezője Quadri Kristóf olasz származású gyöngyösi építőmester volt. A 19. század elején oldalszárnyakkal bővítették. A lépcsőház míves kapuja az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került. A pinceajtó a hozzá tartozó ötnyelves zárral, valamint a lépcsőkorlát Fassola Henrik lakatosmester munkája. Beller Jakab gyöngyösi festő készítette 1762-ben az emeleti díszterem nagyszerű rokokó freskóit, melyeken a kastély építésének jelenetei, a négy évszak és görög mitológiai alakok láthatók; a falakon a gyanakvás, kétségbeesés, bujaság és előkelőség témáit is megfestette a művész. A kastély a II. világháború után sokáig elhagyatottan állt. Felújítására 1964-től került sor. Ma szakiskola (Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet) és kollégium működik az épületben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Eperjesi Templomok – fél évszázad időutazás

Felvidék

Néhány éve Eperjesen jártunk és akkor a fő attrakció – a keresett fotótéma a pártázatos házak sora és a Rákóczi ház volt.
Sétánk közben készült pár felvétel a belváros jelentősebb templomairól- sajnos ma a Felvidéken a legtöbbbbb templom belső hangulatát nehéz rögzíteni – mert zárva tartják vagy éppen “szlovák barátaink”
kegyetlen erőszakossággal tiltják a fotózást főleg, a magyarok számára.

Eperjesi templomok: talán a leghíresebb legismertebb legértékesebb építészeti emlék a középkori Szent Miklós templom.
( A rossssz fényviszonyok, a szürke- párás időjárás…. és a fotós figyelmetlensége – az első képsorozat részleteinek homályossága- nagy hiba – elnézést érte.)

Bagyinszki Zoltán

Hétszőlő – Tokaj Szőlőbirtok 1571-től

Határon belül - 93.000 km2

A Tokaj Hétszőlő birtok a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a tokaji Kopasz hegy déli lankáin terül el: 45 hektárát két elsőosztályú dűlő, a Hétszőlő és a Nagyszőlő, valamint a másodosztályú Kis-Garai dűlő alkotja. A két elsőosztályú dűlő részét képezi annak a 350 hektárnyi területnek, amely a XVIII. századi besorolás szerint kivételes borokat ad. A birtok jelentőségét növeli, hogy az első aszúbor említése 1571-ben a Hétszőlő dűlővel kapcsolatban történt. Az elmúlt századok során olyan tulajdonosok birtokolták, mint a bibliát elsőként magyarra fordító Károli Gáspár, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a Rákóczi család, és a császári udvar. A Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok 1991. decemberében jött létre. A szőlő feldolgozása a dűlő területén található feldolgozóüzemben történik. Minden évben lehetőséget ad Aszú és Szamorodni bor mellett Furmint, Hárslevelű és Muskotály fajbor készítésére is. 1995 óta – elsőként a borvidéken – “késői szüretelésű” borokat is készítenek, elsősorban Hárslevelű és Furmint fajtából. Stílusteremtő borászat. Bár a tulajdonos francia, a teljes vezetés mind borászati, mind gazdasági szempontból magyar.

http://vinoport.hu/pinceszet/hetszolo-tokaj-szolobirtok/100