bzadmin archívuma

Felvidék – Gimesi képek, ahol a Gimes zenekar megalakult

Felvidék

Nyitrától 14 km-re, északkeletre található. A Tribecs délkeleti lejtői, valamint a Zsitva-menti dombság határolják. A község a Gímes-patak völgyében fekszik.

1226-ban II. András király a birtokot a Hont-Pázmány nemzetség Nyitra megyei ágához tartozó Ivánkának adja. (F.III-2.93.) Várát Ivánka fia, a Hontpázmány nembeli András koronaőr (1247), főtárnok-mester (1249), a Forgách család őse (ki az 1241-es sajómezei Muhi csatában a menekülő királynak saját lovát átengedte) építtette 1265 táján, a Nyitra és Bars közötti út ellenőrzésére. 1273-ban András és fiai hősiesen megvédték a várat II. Ottokár cseh király ostromától, így a vár a Hont-Pázmány (Hunt-Paznan) nemzetség birtokában maradt. 1295-ben a települést két faluként (Alsó- és Felső-Gímes) említik, melyeket egy erdő választott el egymástól. A szőlőtermesztésnek ekkor már több évszázados hagyományai voltak a vidéken.[forrás?] 1303 után ezt a területet is Csák Máté szerezte meg, akinek Detre nevű megbízottja igazgatta az uradalmat és csak halála után, 1321-ben került királyi kézre a vár.[forrás?] A település 1350-ben piactartási jogot kapott, 1356-tól királynéi birtok. 1386-ban Mária királynő örök adományul Forgách Balázsnak és rokonainak adta. 1430-ban a Forgáchok lecsapoltatták a falu alatti mocsarat és a várat kibővítették.
Az első török támadás 1530-ban érte a települést, amely egy 1570-es feljegyzés szerint már a töröknek fizetett adót. 1576-ban a török mégis megtámadta a falut és a várat is felgyújtotta. 1610-ben lakói fellázadtak az adózási terhek ellen. A Forgáchok 1613-ban kijavíttatták a sérült várat, melynek Nyitra eleste után lett komolyabb szerepe, a 17. század elején épültek külső védművei. 1663-ban Nyitra várának eleste után a török ismét felégette a falut, melynek lakói ezután újra a töröknek adóztak. 1715-ben szőlőkert és 18 adózó háztartás volt a községben. 1722-ben felépült a község temploma. 1726-ban vásártartási jogot kapott a község. 1752-ben 80 család lakta. 1787-ben 138 házában 1023 lakos élt.
A várat 1712-ben és 1755-ben is újjáépítették a Forgáchok és a várban barokk kápolnát alakítottak ki. 1885-ig használták illetve lakták a várat, de mivel nem felelt meg a kor követelményeinek és az átalakítás hatalmas összeget emésztett volna fel, így végleg a faluban álló 18. századi barokk kastélyba költöztek. A vár elhanyagolt állapotba került és pusztulásnak indult.
1828-ban 134 háza volt 939 lakossal. 1833-ban Forgách Károly cukorgyárat alapított itt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Érd – minaret

Határon belül - 93.000 km2

Szulejmán szultán parancsára Hamza székesfehérvári bég a 16. században palánkvárat épített Érd-Ófaluban, a hódoltság korában Hamzsabégnek nevezték. A palánkvár építésének idejéből arra következtettek, hogy a minaret – a hozzá tartozó, azóta már elpusztult, dzsámival együtt – szintén e század végén épült. Az 1960-as években végzett ásatások azonban bebizonyították, hogy a török imahely az erősség 17. századi bővítésekor épült.
A minaret – amely ekkor csonkatoronyként állt – a régészeti feltárások eredményeire támaszkodva Ferenczy Károly építész tervei alapján épült újjá 1970-ben. Az újjáépítéskor szándékosan olyan anyagot használtak – vasbeton – ami élesen elüt az eredeti építőanyagtól első ránézésre is. Ebből fakadóan a minaret vasbeton sisakja is vasbetonból készült, amely anyagát tekintve viszonylag rideg, azonban az időjárás viszontagságainak kiválóan ellenáll. Az eredeti müezzinerkély és a minaret sisakja villámcsapás következtében pusztult el. A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az korábban elpusztult, köveit széthordták, így csupán a helyét tudták kijelölni a minaret felújításakor. A dzsámi egykori bejárata minden bizonnyal Mekka felé nézett, a vele szembeni Mihráb fülkét vasbetonból készítették el, a templom sarkait ma lámpák jelölik.
Az érdi imatorony – melyen kívül Egerben és Pécsett található még hasonló torony hazánkban – zömökségével tűnik ki a többi közül. 23 méter magas, törzse szabályos tizenkétszög alapú. A toronyba vezető lépcső a dzsámi belsejéből indult. Az imatorony müezzinerkélyére a torony belsejében levő 53 fokos csigalépcsőn át lehet feljutni, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Ófalura, a Dunára és a Belicza-szigetre.

http://minihungary.eu/makett/erdi-minaret/

Szombati szökőkút

Gyula városa

Erdély – Hétlétrás vízesés

Erdély - Partium

Négyfalu kedvelt kirándulóhelye a Nagykőhavas hegységben található Hétlétrás vízesés. A Nagykőhavas a Kárpát-kanyarban fekszik, Brassótól délre. Fő látványossága a Hétlétra szakadék, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdok, Brassótól 16 km-es távolságban. A szurdok hosszanti lejtőjén hét nagyobb vízlépcső alakult ki, amelyeken a Sipoly patak vize impozáns vízesésként zuhan alá. A Hétlétra szakadéka 160 méter hosszú, szintkülönbsége 58 méter. A vízlépcsők magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik. A Hétlétra nevet onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. A leghosszabb létra 12, a legrövidebb alig 2 méter hosszú. Igen kedvelt turisztikai látványosság, látogatók ezrei túráznak végig a szoroson minden évben.

http://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/a-hetletras-szoros-es-vizeses

Szentmargitbánya pincéi

Várvidék

A település története 7500 évre nyúlik vissza, ekkor már emberi település állt itt. A falutól keletre van híres kőbányája, melyet már a rómaiak is használtak. A XV. római légió kőbe vésett nyomai még mindig láthatók a sziklafalakon.
A települést 1232-ben “Mayad” néven említik először. Egykori vaslelőhely. Vára 1273-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. 1276-ban „Sancta Margareta” néven említik. 1277-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát 1359-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1705 és 1709 között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a 19. században a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.

Vályi András szerint „SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban.”

1910-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztriához csatolták. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai piknik keretében történt magyar határnyitást követőn több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kunszentmiklós – Nyakvágó csárda

Határon belül - 93.000 km2

A Nyakvágó Csárda nevét nemcsak a szájhagyomány őrizte meg, hanem a református egyház 1801-es keresztelési anyakönyve is. A csárdának a mellette elhaladó Pest-Péterváradi postaút miatt igen jelentős forgalma volt. Az itt elmenő fuvarozóknak, kereskedőknek, juhászoknak, pandúroknak, betyároknak és a pusztázó csendbiztosoknak esős, fergeteges időben menedékhelyül, máskor pihenőül szolgált. A csárda Kunszentmiklós város hasznát is nagymértékben növelte.

A csárda jelentősége a pásztorélettel kapcsolatosan főleg abban állott, hogy a régi szilajpásztoroknak itt volt a legjobb, a legalkalmasabb találkozó – és szórakozóhelyük más pásztorokkal. 1792-ben híres mezei tolvajunkat – ki az egész környéket félelemben tartotta – Szőke vulgo Kan István juhász bojtárt itt ölték meg, miután őt zsandárral tűzharcba keveredett és hadnagy pisztolyra kapván a menekülőt keresztül lőtte.

Az 1870-es évektől a pásztor és betyárvilág hanyatlásával párhuzamosan egyre inkább csökkent, majd a vasút megépítése után megfogyatkozott a vásározók, fuvarozók száma és egyre kihaltabb lett a csárda.
1978-ban a Kiskunsági Nemzeti Park átvette, felújította és múzeumnak berendezte. Jelenleg 6 helyiségből áll. Ivó a kármentővel, a kisivó, ahol a csárdatörténeti kiállítás nyert elhelyezést, a konyha, a bérlő lakószobája, a jégverem és az istálló.

https://www.programturizmus.hu/partner-nyakvago-csarda-kunszentmiklos.html

Prépostfalva – vártemplom

Erdély - Partium

Egykor virágzó szász település, ma többségében román ajkú község Szentágotától tíz kilométerre, északkeletre, a Hortobágy-patak mentén. Az ismeretlen titulusú prépostfalvi templom hajójának építését a 14. századra valószínűsítik. Négyzetes alapú, gúlasisakos tornyát az 1500-as évek elején emelték nyugati homlokzata elé. Valószínűleg ekkor készült a hajó felső részén körbefutó védőfolyosó is. A templomot a 16. században kettős falgyűrűvel vették körül, melynek belső falát egy toronnyal erősítették meg. Az utolsó jelentős átalakítás során, 1860-ban, az eredetileg nyolcszögű szentélyt lebontották, és egyenes záródásúvá módosították. A nagyszabású rekonstrukció nem kímélte az oldalhomlokzat gótikus ablakait sem, melyeket az eredeti csúcsíves helyett, félköríves záródású ablakokra cseréltek.
A kommunista diktatúra idején a szászok többsége elhagyta szülőföldjét és Németországban telepedett le. Így történhetett, hogy az 1970-es években már az egymilliót is meghaladó erdélyi szász népesség mára mindössze nyolcvan-kilencvenezerre zsugorodott. Az elnéptelenedett szász falvakba Erdély szegényebb tájairól, illetve a Kárpátokon túlról származó románok és cigányok telepedtek be, akik a népességi összetétel mellett a települések és a táj arculatát is jelentősen megváltoztatták. Megfelelő karbantartás és gondoskodás híján a lakó- és műemléképületek állapota folyamatosan romlik, félő, hogy néhány évtized múlva már nyoma sem marad a hajdan virágzó szász építészeti kultúrából.
Prépostfalva a szerencsésebb települések közé tartozik. A faluban maradt szászok saját portáik mellett az impozáns evangélikus erődtemplomnak is lelkiismeretesen gondját viselik.

http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/prepostfalva.html

Erdély – Szelindek vára

Erdély - Partium

Szelindek Nagyszebentől északra található. A vár a falu feletti hegyen, a falutól délkeletre fekszik. A vár építésére vonatkozóan nincsenek írásos források, kialakulásáról keveset tudunk. A várra közvetlen adatunk nincsen a 16. század előtti időszakból, építése feltehetőleg összefüggött az 1438-as nagy török betöréssel. Amint az oklevél tudósít “propter desolationem villarum et paupertatem hominum,” (a falu elpusztítása és az emberek szegénysége miatt) mérsékelik Szelindek Vízaknának adandó gabonaszolgáltatását. Első írásos említése 1529-ből való, amikor Szapolyai János seregei elfoglalták a várat. 1531-ben egy újabb ostromnak volt kitéve a vár. 1602-ben Székely Mózes seregei foglalták el. 1611-12 ben javították ki a vár falait. 1658-ban a törökök sikertelenül ostromolják. 1706-ban Rákóczi kurucai foglalják el.

http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/szelindek_index.html

Bojt – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Valaha háromosztatú, alföldi típusú, oldaltornácos ház volt, két szobájában egy-egy kemencével, pitvarában szabadkéménnyel. Az átalakítások során fokozatosan elvesztette jellegzetességeit, de karakterében megmaradt az eredeti alaprajz. Az udvari homlokzaton végigfutó oldaltornác nem túl széles, de igen szép­pé teszi az öt vastag, kerek téglaoszlop és a fa­lazott mellvéd. Bár a telek elég keskeny, a la­kóházzal szemben egy nyári konyhát helyeztek el, ennek utcai homlokzata illeszkedik a lakó­házéhoz. A porta része volt még a kőlábas ku­koricagóré, amely a lakóház mögött állt, alat­ta óllal a csirkéknek és kacsáknak. A góré mö­gött téglával bélelt kút és két istálló következik. Az utcai kerítésszakasz téglapilléres, vaslapos kis és nagykapuval.
2010-ben alakíttatta át a Bojtért Egyesület Tájházzá.

http://egykor.hu/bojt/tajhaz/1663

Bajmóc – művészi Pálffy kandallók

Felvidék