Somló – Kreinbacher birtok

Határon belül - 93.000 km2

Építészeti élmény és kaland a Kreinbacher birtokon 2012. november 12-én

A somlói program – egy somlói út az mindig misztikus, várakozással teli dolog: irodalmi és földrajzi tanulmányaim okán és 3-4 alkalommal is ott járva, a hegy szelleme kellemes feszültséggel töltött el már a tervezés időszakában. Sikerült egyeztetnem a pincészet vezetőivel is VÁRNAK!
Az internet ismét segített, bár sok információt – semmi képi segítséget – nem találtam a fotós feladatom kapcsán.

Kora reggel hétvégi ködben indultam Gyuláról, a fotós feszültség egyre erősödött bennem rossz az idő…, lehet ma fotózni Somlón, várnak a megbeszélt kollégák, odaérek-e időre, nem fölösleges ez a 7- 800km ??? A készülő könyvre is gondolva végig ez járt a fejemben.

Solt után lekanyarodtam a pincékhez, ott bekaptam a reggelimet és pár pincefotót is készítettem a 800-ból. Eldöntöttem, ide visszatérek hamarosan.
Ahogy áthajtottam a Dunán már előbukkant egy-egy kék égfolt, később Simontornya környékén már a nap is jelentkezett – ahogyan közeledtem a Balatonhoz már kisütött a nap és a Veszprém felé vezető úton 10 óra körül igazán kellemes idő volt!

Már megint konstatáltam magamban: a szerencse?, a szándék?, a teremtő? – nem is tudom, de valaki folyamatosan segít nekem – ismét köszönöm!
A távolban a Somló sátoros formája, a különleges egykori vulkán, borvidékeink talán legszebbje (egyik legfontosabb biztosan) már 30-40km távolságból megjelenik a szélvédőm előtt, kanyarog az út, majd eltűnik, és újra feltűnik.
Jobban nyomom a gázt, húz a Somló. Hamarosan megérkeztem a hegy szoknyája alá – ez majdnem olyan izgalmas mint az egykori szoknyás kalandok voltak…….

Megállok, leparkolok. A kicsit párás, de napsütéses őszi fényekkel megvilágítva figyelem, csodálom a hegyet, a somlói borvidék közismert déli nézőpontjából. A látvány mindig új, egyedi, olyan somlói… sajnálom, hogy egyedül vagyok, így az élmény csak az enyém.

Felfedezem: hiányzik az ismert régi impozáns fasor, sőt előttem épül egy hatalmas földdel fedett várszerű valami (később megtudom- pálinkafőző üzem, szerintem ez ott jelentősen rontja a panorámát. Kár hogy!?)
Készítek pár felvételt a telével a hegyről, a pára ellenére a BAZALT ORGONÁK IS SZÉPEN LÁTSZANAK. Figyelem a részleteket a keresőben, kápolnákat, présházakat, szőlősorokat látok.

Jellegzetes hang, egy zavaró telefoncsörgés, majd találkozom a Kreinbacher Birtok képviselőjével, a „pince” felé, közeledve a zöld domb irányába nézve ámulatba estem: mert erre tényleg nem számítottam.

Már többször körbefotózva a 64 történelmi vármegyéket – térben és időben sok építészeti csodát látva megállapítottam ez igazán kuriózum!!! Összegezve: egy 2030-ból idekerült rakéta űrbázis modernsége a gyógyszergyári tisztaság, tágas terekkel rendelkező borászati nagyüzem – mindez egyben! A legkorszerűbb mobil technológiával-számítógépes gépesítettséggel párosulva, mindez részben a föld alatt, több szinten létrehozva.
(azért őszintén, nekem egy kicsit a régi kanyargós pincevilág hiányzott)

Ekler Dezső (DLA) Ybl díjas építész ismét remekművet produkált. Tisztelettel gratulálok Kreinbacher József úrnak is. Igényességükkel Ők ketten a Somló hegyen, megteremtették az organikus építészet és az organikus szőlészet borászat szintézisét!

A látvány számomra az építmény déli részén a legmegkapóbb – itt már nem is gondolom, hogy egy borászati objektumban vagyok: az egyedi – az ég felé kiugró üvegfallal lezárt panoráma kóstoló – bemutató hely az döbbenetes látványt jelent, igaz égi kapcsolattal. Aki itt a somlóit kóstolja, az biztosan a mennyben érzi majd magát!

A belső varázslat után, a külső felvételek következtek. Kicsit elromlott az idő, bár a két egymáshoz közel ellipszist formáló épület szürke beton fala és a szürke bazalt kövek a távolban, tükörképként visszaköszöntek a szürke felhők előterében. Közöttük a természetes zöld – ez így remek hangulatos, valósághű képi élmény. Napsütötte kék éggel szerintem nem lenne szerencsés.
A két dombtető mellett építkezés zajlik – készül a pezsgőt készítő csarnok is. Somlóiból, Somlaiból – Somlói pezsgő.

Kaland: A fotózás nyüzsgő délelőtt kezdődött, dolgoztak az építő munkások, mire belül a két szinten végeztünk a felvételekkel, elmentek az architektúra mesterei, immár teljes csend volt a telepen. Én már fent vagyok a tetőn, a zöld dombon a lencseformájú „rakétabázis” legfelső szintjén. Keresem a témát, a jó szögeket – megtaláltam: elöl az objektum, hátul a Somló hegy, középen a zöld tető. Kattog a fényképezőgép.

Elkészültek a felvételek, teljes megnyugtató csend, lenézek a munkaterületre felfogom, hogy egyedül vagyok (a segítő kolléga lent maradt, Ő most számomra elérhetetlen messzeségben van), telefonom az autóban- ekkor látom megjelent az első méretes kutya, majd a második és talán a harmadik is. Az őr sehol, kiabálni nem akartam – kő, bot sehol, micsoda bátortalanság részemről. Igen ismét kutyakalandom van – adrenalinos a helyzet.

Vártam egy kicsit, remélve a kutyák nem rohannak fel hozzám a domboldalon. Erre öt-tíz másodperc számukra bőven elég lett volna. Én odafönn erőt és bátorságot gyűjtve figyeltem az ebek mozgását, gondoltam, ha elindulok, az most hiba lenne. Felhívni magamra a figyelmet idegenként nem szabad! E pár perc várakozás végtelenségnek tűnt – média infók, kutyaharapások, stb… járt a fejemben.

Döntöttem. Lassan elindulok, félúton araszolva találtam egy lécet amelyet boldogan megmarkoltam, a gépet nyakamba akasztva a támadást várva figyeltem – semmi… 3 kutya esetén ugyan mire mentem volna vele?

Újra elindultam a végén már futottam és az épület hátsó részének mentő takarásában értem oda az autóhoz, ahol a helyi kolléga megnyugtató biztonsága várt. Ismét megúsztam a bajt.

Sok-sok érdekes felvétel birtokában, marcangolás, baj nélkül megnyugtatóan vette az irányt gépkocsink a Somló derekánál található újabb Ekler épülethez, a Kreinbacher Birtokközponthoz. Az újabb őszi felvételek lehetősége, a változatos tájképek, a bazalt közelsége, az elém táruló panoráma, hamar elfeledtette Velem közeli nem tervezett kalandomat.

Bagyinszki Zoltán, fotográfus

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!