Havi Archívum: 2013 március 20, szerda

Gyula – Zentai disznóságok

Gyula városa

A kolbászok és a sonkák ismét elfoglalják a várkertet, immár IV. alkalommal nyitja meg kapuit március 15-17. között az ingyenesen látogatható Gyulai Kolbász- és Sódarmustra. A minőségi portékát nyújtó árusok már az első napon, pénteken 9 órától megnyitják standjaikat a várkertben, ahol 13 órától a Grenadírmars zenekar ad koncertet. A hivatalos megnyitó 16 órakor kezdődik a fesztiválsátorban, amelyet a Fél 10 zenekar koncertje követ. A Dumaszínház vendége a Szomszéd néni produkciós iroda 18 órától, majd este nyolctól a Hevesi fivérek, Tamás és Imre szórakoztatja a népeket.

A füstölt finomságok mustrájának második napján, szombaton a zentai „Bácskai Böllérek” disznóvágás-bemutatóját, utána az erdélyi konyha ételkészítési bemutatóját láthatja a vendégsereg. Míg a Bibuczi Gyermekszínház játszik 10-től a nagyszínpadon, a Bábika játszóház várja a csemetéket. A II. Gyulai „Médiagyúró” verseny 11 órakor veszi kezdetét, ahol megküzdenek egymással és a kolbászhússal az médiumok képviselői. Ezzel egy időben a Maróti Hagyományőrző Egyesület tart lovagi bemutatót. A Kiss Kata zenekar koncertje 12 órától, Kökény Attila műsora 14 órától kezdődik, amellyel egy időben a gyergyószentmiklósiak székely ételeket készítenek a kiállítói sátorban. 15.15-kor hirdetik ki a médiagyúrás eredményeit, majd autentikus cigánytáncokat láthatnak a Csillogó Gyöngyszemek előadásban. A Serica zenekar és a Coincidance tánccsoport ír táncbemutatója 18 órakor kezdődik, amelyet nyolckor Tóth Vera koncertje követ.

Vasárnap a sonka- és kolbászverseny nyilvános zsűrizése délelőtt 9-kor indul, majd a Csabai Kolbászklub tart kolbászkészítési bemutatót, amelyet Tengeri Attila zenés, családi gyermekműsora színez. Eközben a Bábika játszóház tart kézműves foglalkozásokat, majd 11 órakor újra összecsapnak a Maróti Hagyományőrzők. A délben kezdődő operett gálán Merényi Nicolette és Kiszely Zoltán szórakoztatja a publikumot. 13 órakor a böllérkirályok brillíroznak, amelyet a kölykök kolbászkészítési bemutatója követ. A Körös Néptáncegyüttes műsora 14.30-kor kezdődik, 16 órakor pedig kidobolják a kolbász- és sonkaverseny eredményeit, majd kisorsolják a városi helyszíneket végigjáró, kolbász- és sonkatúrán részt vevő vendégek nyereményeit. A mustra programjainak sorát 17.30-kor a gyulai Dirty Slippers zenekar koncertje zárja.

– A kolbász és sonkaversenyre a nevezés ingyenes, úgyhogy bátran jelentkezzenek füstölt áruikkal akár szombatig. A második médiagyúráson a magyarországi médiumokon kívül ezúttal benevezett két határon túli csapat is, a Gyergyószentmiklósi Hírlap és az Aradi Média képviselői. A nagy sikerű kolbász- és sonkatúrán részt vevők számára, ezúttal délelőtt 9 órától, még sűrűbben indítunk járatokat a Kossuth utcáról. Három helyszínt kell majd bejárni, a várkertben lévő Gyulahús Kft. standját, a sándorhegyi Gyulai Pálinka Manufaktúrát és a Kétegyházi úton található Gyulai Húsipari Történeti Kiállítást. A „túrázók” jutalma természetesen kolbász – nyilatkozta a Gyulai Hírlapnak Dinya Imre főszervező.

Forrás: Gyulai Hírlap

Balassagyarmat – Palócorszság fővárosa

Határon belül - 93.000 km2

Az Ipoly-parti hangulatos város alapítása a 9. századi honfoglalás kori idők homályába vész, de napjainkig nevében őrzi az e földön hazát teremtett Gyarmat törzs nevét.

Érdekességként megemlíthető, hogy a honfoglaló hét magyar törzs – Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi – nevét a történelmi Nógrád vármegye egy-egy települése máig viseli.

Sok csatát látott várából mára csak annyi maradt, hogy szinte eltűnne egy termetesebb palóc asszonyság szoknyája alatt. A Bástya utcában található kövek mellett mindenképpen érdemes megállnunk néhány percre, hiszen a magyar történelem különösen izgalmas, érdekes korszakáról, a 16. században idáig nyomuló törökök elleni, utolsó területeinket védő végvári csatározásokról mesélnek. Ezekből a harcokból sokszor a hazaszeretet fűtötte nők is kivették a részüket. A balassagyarmati lányoknak, asszonyoknak a Palóc Múzeum kertjében emelt emlékművet a hálás utókor. A valaha nagyméretű vár sokszor cserélt gazdát, győzelmeket és vereségeket élt meg, míg végül 1663-ban a török kőhalmazzá változtatta. Az elnéptelenedett vidékre a török hódoltság után, a 17. század végén kezdték betelepíteni a sokszínű etnikumú lakosságot.

A palócok származása mindmáig vitatott. Egyesek ősmagyar eredetűnek, mások a tatárok rokonának tartják ezt a sajátos nyelvjárást beszélő, értékes, különleges népművészettel rendelkező népcsoportot.

A város utcáin sétálva az írók, költők munkásságát megörökítő emléktáblák előtt elidőzve felidézhetjük Balassagyarmat helyét és szerepét az irodalomban.

A város környékének szép üdülőterülete a Nyírjes. Telepített fenyvesek és lombos erdők ölelésében sorakozik itt hét mesterséges tó, amelyek környezettükkel együtt természetvédelmi oltalom alatt állnak. Balassagyarmat és a városhoz tartozó településrész, Ipolyszög között található a valaha kiterjedt árterület utolsó maradványa, a több mint száz hektár kiterjedésű égerláp, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Gyakori költőfaj itt a szürke gém, előfordul a bakcsó, a bölömbika, a függő- és a barkóscinege. A dombok közé csöppent vízivilág Nógrádban egyedülálló.

Forrás: utikonyv.hu

Karánsebes – Városháza

Erdély - Partium

Mai Városháza eklektikus palotája a pénzügyigazgatóság számára épült 1903-05-ben. A városközpont 2 szintes, díszes középületét a közelmúltban restaurálták .
Az L alapú reneszánsz hatású épület azonosan kiképzett homlokzatokkal rendelkezik. Karánsebes városának talán legszebb épülete. Díszes tetőzetének csúcspontja a sarokrészen látható impozáns torony. Alkotója számomra ismeretlen…

Sajnos itt is – arrogáns módon – túl közel emelték hozzá a kevésbé esztétikus román ortodox templomot.

Karánsebes megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

A Temes jobb oldalán fekvő Sebes (1325: Sebus, 1365: Sebusvar) és a bal parti Karán (Karan, 1376) a 15. századtól fogva képezett egységes települést (1452-ben még Karan et Sebes, 1464-ben már Karansebes). Egy másik vélemény szerint Karánban voltaképp a várostól 17 km-re északra fekvő Kavaránt kell keresni, melynek neve a többi Sebestől való megkülönböztetésül tapadt a városéhoz.

Sebes vára a 13. században épült, és bár sohasem volt különösebben erős, de stratégiai jelentőséggel bírt. Sebes a 14. században oláh (román) kerület székhelyét képezte. A román nemesség nagy számban tért át a nyugati egyházi rítusra, 1376–1382-ben Szörényi püspökség is létezett és a ferencesek 1400-ig a városban működtek. A 14–15. században felváltva hol oppidumnak, hol civitasnak nevezték.

1365-ben a Buda felé tartó V. (Palaiologosz) János bizánci császárt nagy pompával fogadták itt. A törökök ellen háborúzó Zsigmond király többször is megszállt a városban: először 1419. november 28-án, 1428 őszén több ízben is, végül 1429. november 30-án.

1429 és 1435 között a Német Lovagrend birtokolta várát. 1432-ben Vlad Dracul és a törökök feldúlták. Hunyadi János 1447. október 18-án és 1453. október 29-én, 1455-ben Kapisztrán Szent János időzött itt. 1497-ben Buda város kiváltságaival ruházták föl, 1498-ban pallosjogot kapott. Városi kiváltságait az erdélyi fejedelmek többször is megerősítették.

1509-ban a törökök eredménytelenül ostromolták.

Forrás: wikipédia

Kézdivásárhely – Gábor Áron az ágyúöntő

Erdély - Partium

Gábor Áron (Bereck, 1814. november 27. – 1849. július 2.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt, aki a csatamezőn vesztette életét.

Kézdivásárhelyen, a 2. számú székely határőrezrednél szolgált katonaként. Innen Gyulafehérvárra küldték, ahol „pattantyús” (ágyúkezelői) kiképzést és káplári rangot kapott. 1840-től az 5. pesti tüzérezredhez állt be, később Bécsben, az ágyúgyárban szolgált. Továbbszolgálati kérelmét nem fogadták el, ezért leszerelt, majd 1842-ben öccse helyett újra bevonult, de nem sikerült elérnie, hogy továbbképezzék, ezért 1846-ban újra, végleg leszerelt.

Szobra szülőfalujában. Vargha Mihály alkotása (1992)

Gyulafehérváron szerzett tüzérségi ismereteket, Budapesten és Bécsben katonai műszaki előadásokat hallgatott. Közben az asztalosmesterséget is kitanulta, bútorokat készített és még egy szárazmalmot is.

Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot.

Az ötlet Sepsiszentgyörgyön került újra elő, amikor Puchner császári tábornok feltétel nélküli megadásra szólította fel a várost. Az összehívott népgyűlés november 12-én megfelelő fegyverek hiányában már-már a megadás mellett döntött, amikor Gábor Áron felajánlotta, hogy a fülei hámorban ágyúkat gyárt, és a maga öntötte ágyú torka elé áll, ha a próbalövéssel nem talál célba. Szavait a székelyek nagy lelkesedéssel fogadták.

Az ágyúkat Gábor ki is öntötte a Magyarhermány melletti Bodvajon. Először november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet. Puchner azt hitte, hogy a székelyeknek francia tüzérsége került. Az első ágyú neve Jókai Mór cikke szerint Jancsi volt. [3]

A bodvaji kohót az osztrák hadsereg 1848 decemberében feldúlta, ezért Gábor Áron Kézdivásárhelyen folytatta az ágyúöntést, Túróczi Mózes rézműves műhelyében. A tüzéreket is ő képezte ki, főleg kézdivásárhelyi diákok közül.

1849. március 24-én Bem József tüzér őrnagynak nevezte ki. Májusban Debrecenbe, a kormány székhelyére küldték, ahol Kossuth Lajos a székelyföldi hadigyárak igazgatójának nevezte ki, a kézdivásárhelyi gyárnak pedig hatvanezer forintos segélyt utaltak ki.

Gábor összesen 93 ágyút öntött (bár a számot illetően nem egyeznek a különböző források).

Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el. Testét először Uzonban hantolták el, a harcok végén került a közeli Eresztevénybe. A református templom kertjében van végső nyughelye.

Forrás: wikipédia

Kecskemét – Városközpont

Határon belül - 93.000 km2

– Városháza
– Kossuth tér, Szabadság tér
– Nagytemplom – Rk.
– Kodály Intézet
– Kossuth szobor
– Katona József Színház
– Evangélikus Templom
– Magyar Fotográfiai Múzeum
– Református Főgimnázium És Jogakadémia
– Sajtópalota – Libri könyvesbolt
– Cifra Palota – egykori Kaszinó
– Luther Udvar
– Zsinagóga – Technika Háza
– Református Templom
– ……. Király Szobra
– Iparosotthon
– Amerigo Tot: Makrokozmosz
– Testvérvárosi Emlékmű

Körösfői-Kriesch Aladár – A szecessziós festészet mestere

Határon belül - 93.000 km2

A képek a zebegényi Rk. templomban

és a Marosvásárhely – Kultúrpalotában készültek.

Körösfői-Kriesch Aladár (egyes forrásokban Körösfői Kriesch) (Buda, 1863. október 29.– Budapest, 1920. június 16.) magyar festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője.

Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly volt a mestere. 1894-től a párizsi Julian Akadémiát látogatta, közben Olaszországban, Spanyolországban tett tanulmányutakat.

1895. augusztus 15-én megházasodott. A kolozsvári Főtéri római katolikus templomban tartotta esküvőjét Újvárossy Ilkával. Az esküvőn Abt Antal és Szamossy János egyetemi tanárok voltak a násznagyok.

1897-1902 között Az Országház dekorációs munkálataiban működött közre.

1901-ben megalapította a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt. Itt Ruskin és a preraffaeliták hatására a képzőművészet középkori festési technikáit próbálták feleleveníteni. Azonban legnagyobb érdemük a magyar szecesszió meghonosítása, a magyar kézműves- és népi hímzési motívumok tanulmányozása, melyek ihlették Körösfőyt számos szőnyegminta és textil falikép tervezésére. A szőnyegek, s a textil faliképek kivitelezését felesége vállalta.

1913-tól az Iparművészeti Iskolában tanított. 1914.-ben Céhbeliek néven művészcsoportot szervezett.

Számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Forrás: wikipédia

Balassagyarmat – A hős város

Határon belül - 93.000 km2

Balassagyarmat város Nógrád megyében, az Ipoly folyó bal partján, határátkelőhely Szlovákia felé. A Balassagyarmati járás központja.

A település az első világháború és az azt követő forradalmak idején fontos szerepet játszott. A 16. gyalogezredbe besorozott balassagyarmati és környékbeli katonák elsősorban az orosz frontra kerültek, különösen a mai Lengyelország területén harcoltak sokat. Nekik állít emléket a 16-os honvéd szobra a Hősök terén. 1919-ben (január 29-én) a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek. Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták a városnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla.

Forrás: wikipédia

Brassó – Városfalak, kapuk, bástyák

Erdély - Partium

A brassói Katalin-kaput az 1526-os árvíz után építették a korábbi, 1522-ben említett Szentlélek-kapu helyén. 1820-ig, a Lópiackapu megépítéséig csak rajta keresztül nyílt átjárás a Várat a Bolgárszegtől elválasztó kettős várfalon.

Nevét onnan kapta, hogy a Katalin utca végén helyezkedett el. (Az utca és a körülötte fekvő negyed névadója a „szürke nővérek” kolostora Alexandriai Szent Katalinnak szentelt kápolnája, amely az utca másik végében állt. A reformáció idején a kolostort Johannes Honterus kollégiummá alakította át.) 1559-ben építették a kapu ma is látható négyszögletes alapú, háromszintes kaputornyát a reneszánsz toronysisakkal és a négy fiatoronnyal, amelyek a város pallosjogát jelképezik. Kezdetben mind a nyolc lőrés mögé egy-egy kőhajító gépet állítottak. A külső oldalán húzódó vizesárkon felvonóhíd tette lehetővé az átkelést. 1827-ben a kaputorony kivételével lerombolták, a kaputornyot raktárnak rendezték be, nyílását pedig befalazták. A Katalin utca megszűnt, korábbi szerepét a Bolgárszegi-kapu és a Lópiackapu vette át. 1971 és 1973 között különleges szépségéhez méltóan felújították. A bejárata fölötti homlokzaton Brassó címere látható.

Modellül szolgált a budapesti Vajdahunyad vára délkeleti, ún. Katalin-bástyatornya számára.

Forrás: wikipédia

Ipolyság – Római Katolikus templom

Felvidék

A kéttornyú barokk templom a korábbi romjain 1734-ben épült. Az egyhajós plébániatemplom sokszögű szentéllyel záródik. Az oltárkép a templom, és a város védőszentjét, a Nagyboldogasszonyt ábrázolja. Felette Jézus Szíve szép reliéfje található.

Az Ipolyság c. honlapról gyűjtötte Györi Ilona, a mai ujságukon Petőfi és 1848 látható piros-fehér zöld sávban… Leírja , hogy 1938-ban a felszabadult lakosság örömmel fogadta a bevonuló magyar csapatokat.
– 1244-ben említik először SÁG néven.
– 1237 körül alapította a Hont-Pázmány nemzetségbeli Márton bán, első erődítményei a XV. század közepén épültek.
– A Róm. kat. templom 1734-ben a jezsuiták építették ujjá a reformáció után barokk stílusban. Legrégebbi emléke XVI. sz. Madonna szobor, amely a képen is látható.
– A Jezsuita kolostor, a templom mellett a 17. század végén épült a korábbi kolostor maradványai felhasználásával, több gótikus részlete látható, feltárása során középkori temető és sok használati tárgyat is találtak.
– Az egykori Vármegyeháza 1827-57 között épült copf-klasszicista stílusban, itt nyílt meg 1902-ben a Honti Múzeum. Jelenleg Városháza.
– A Neológ zsinagóga 1852-ben épült, nemrég felújították, kulturális központ működik benne.
– Az Állami Főgimnázium 1913-ban létesítették, 1939-ben felvette Szondy György drégelyi vár hősének nevét.
– Több híres ember született itt a kisvárosban, többek között Sajó Sándor költő /szobra is látható/ a MTA levelező tagja.
Az Ipoly mentén található közelmúltbeli – magyar-szlovák – település Ipolyság fontos határátkelő volt, évszázadokon át Hont vármegye székhelye.

Forrás: hu.sahy.sk

Gyula – Gyulavári kastély, Himnusz Múzeum

Gyula városa

Ezzel a képsorozattal érte el a weboldal a 15.000 darab feltöltött képszámot. 20013.03.07.

Erkel-terem (Konferenciaterem)

Ez a tér kettős funkcióval rendelkezik. Körben a falakon elhelyezve a 27 európai uniós tagállam, valamint az Unió közös himnuszának bemutatója látható. A nemzeti himnuszok keletkezésének történetét, a himnuszok szerzőinek portréját, az eredeti kottákat illetve szövegeket, valamint a himnuszok magyar nyelvű változatát tablókon ismerhetik meg a látogatók. A himnuszok külön-külön meg is hallgathatók. Az Erkel terem egy kiválóan felszerelt konferenciaterem is egyben, amely alkalmas helyszín a legkülönbözőbb szakmai és szórakoztató programok, rendezvények megrendezésére.

A Himnusz-kiállítás ötlete nem véletlenül fogalmazódott meg, hiszen közismert tény, hogy a magyar nemzeti himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc – a terem névadója – Gyulán született. A kiállítás témakörét tovább gondolva tervezzük kialakítani a Kastély zenei életét, elhatároztuk egy olyan rendezvénysorozat életre keltését, amely a himnuszokat szerző zeneszerzők munkásságát mutatja be az érdeklődő közönségnek Ezekkel a programokkal a Kastély bekapcsolható a gyulai kulturális rendezvényekbe.

A kiállítást és a hozzá kapcsolódó zenei programokat továbbfejlesztve aztán más területeken is szervezhetők a nagyközönséget érdeklő és megérintő programok. Terveink között szerepel a himnuszok szülővárosait összefogó hálózat létrehozása, melynek kapcsán rendszeresen alkalmat nyújtanánk az egyes városok bemutatkozásának a Kastélyban szervezett rendezvényekkel. A kulturális programok mellett értelemszerűen teret nyitunk a gazdasági kapcsolatok erősítésének, hangsúlyozva a fenntartható fejlődés jelentőségét. Ezzel olyan programokat tudunk a Konferenciateremben lebonyolítani, melyek az élet számtalan területén megalapozhatják a térség nemzetközi kapcsolatainak szélesedését.

Forrás: gyulavarikastely.hu