Pécsi fotósélmények a megnyitó alkalmából.
2010. január 10. 18.00 – 19.20 a pécsi városháza tornyából.
Némi bátorságot és odafigyelést kívánó téli utazás-vezetés után szerencsésen érkeztem feleségemmel Zsókával a fesztiváli program helyszínére. ( erre készültem, ide feltétlen szerettem volna eljutni az idén, köszönöm a pécsieknek.)
A kissé feldúlt város az építkezés, a változások és a várakozás lázában égett. A közlekedés a tájékozódás nem mindig volt könnyű, de aki akarta az leküzdhette a nehézségeket. Mi akartuk!
Hideg, ködös, esős szombat, a városban alig volt mozgás, a másnapi események előkészületei folytak, kevesen kóstolgattuk a közeli hegyek nedűjéből készült jó meleg forralt bort.
Vasárnap már a reggeli után rögtön elindultunk a pécsi kulturális választékból csemegézni. A belvárosi séta a Csontváry Múzeumnál akadt meg – bent meleg és a fantasztikus hangulatú különleges képek és kedves emberek fogadtak minket. Nem először élveztük a nagy mester művészetét, imádjuk őt és Pécs városát is.
Többször, több témában fotóztam már a várost mindig lenyűgöz a 2000 éves kultúra, a mediterrán település történelme. Ezután a Teremtő bevezényelt minket a középkori dóm falai közé – valami , valaki odairányított minket, ahol igazi meglepetés várt ránk: a Magyar Szent Korona és a püspöki mise. A koronaőrök színes jelenléte igazi történelmi hangulatot idézett, először láttam az ereklyét – a másolatát szemtől szemben , ez volt a plusz számunkra az esti megnyitót megelőzően……….az exponálás itt sem maradt el.
Kint az utcákon még mindig ködös idő volt, kevesen sétáltak az utcákon, már kezdtem kicsit kétségbe esni ( magam is rendezvényszervező vagyok) vajon este a hidegben hány helyi polgár és vendég tiszteli meg az évtized eseményét, a megnyitó ünnepséget…….
A Széchenyi térre visszaérve, egy pohár vágyott melegítő forralt bor után a város feletti köd kezdett eloszlani, sőt hamarosan kisütött a nap, a hangulatom rögtön megváltozott , visszatért a hitem.
Közben figyeltük a főpróba eseményeit. Pár jó felvétel itt is készült.
A délutáni finom ebéd a sétáló utca egyik éttermében valóban pécsi és ünnepi volt, rövid séta után pihenő, majd készültünk az esti fotózásra a városháza tornyából. A sötétedés, a színes fények jótékony hatással voltak a befejezetlen környezetre, eltakarta a város „szükségszerű közeljövő feladatait”.
Szerintem akkor ott EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSÁRA PÉCSRE tekintett Európa is.
Mi már hat óra előtt felmentünk a toronyba, az erkély kb. 35 méter magasságban és kissé hűvösen fogadott minket. Lepillantva a térre a tömeg folyamatosan gyarapodott, amely a végére valószínű meghaladta a 10.000 főt is.
Szerelés, állvány , beállítás, tartalék elemek, digitális kártyák, védőöltözet rendben , vártuk a kezdést, a fanfárokat, a nagy pillanatot.
Elkezdődött végre. A közismert logót már kivetítve láttuk a falakon. A polgármester urat ováció, a miniszterelnök urat fütty és pfuj fogadta.
A képek kronológiai sorrendben mutatják a több mint egy órás, pörgő program eseményeit. A szervezők igazi pécsi programot szerkesztettek. Történelem, kultúra, művészet helyi és regionális jelleggel. Az EURÓPAISÁG miatt a látvány a zene, a dal, a fények és a tánc volt a meghatározó, kikerülve a nyelvi nehézségeket……. Különleges volt a Dzsámi falán bemutatott folyamatosan vetített „ színes kiállítás”. Láthattuk pl.: Zsolnay, Vasarely, Csontváry műveit.
Főleg a helyi iskolások, színészek, művészeti együttesek, bábosok szerepeltek a produkcióban. Minden kort hatalmas fehér bábok vezettek be, egy egy jelenethez egyedi fényjáték tartozott. A műsorban megjelenik minden kor -2000 év, mai átirata. Látványos , színes , egyedi programot mutatott be Pécs! Gratulálok.
A műsorban felléptek: Bóbita Bábszínház, Bab Társulat, Egyetemi Tánccsoport, Tanac Táncegyüttes, Pécsi Balett, Pécsi Vasutas Fúvószenekar, Szélkiáltó Együttes. A zenei összeállítást és a zeneszámok egy részét Erdész Róbert komponálta.
Közben a toronyban már nagyon fáztunk – az ujjaim szinte odafagytak a teleobjektív falához. Ennek ellenére több 100 felvételt készítettem . Számomra ezek feledhetetlen pillanatok lesznek. Talán a képek önmagukért beszélnek.
A megnyitó végén, a fináléban a fellépőket, a gyerekekkel és néhány hazai sztárral együtt megénekeltették- remek volt a hangulat – Demjén Ferenc, Lang Györgyi, Kandech Evelyne és Balikó Tamás és a többiek.
Igazi pécsi Mega kórus énekelte a záró dalt „ Várj még felkel majd a nap „ címmel
A programot rövid tűzijáték zárta, amely talán mellőzhető lett volna. A fény így is megvolt, a nehézségek után a Világörökséggel is rendelkező Pécs városa ismert és elismert európai város lehet. A szervezőknek érdemi segítséget és sok sikert kívánok a több száz rendezvény előkészítéséhez 2010-ben.
Köszönöm a képeket, köszönöm, hogy itt lehettem, hamarosan visszatérek: BAGYINSZKI ZOLTÁN
( lásd még Pécs város további képeit a honlapomon- ez a képanyag hamarosan bővülni fog.
Pécsi Ókersztény sírkamrák – Cella Septichora, Pécs – MTA székház)