A (Doroszlói) Szentkút: a délvidéki római katolikus hívek által látogatott Mária-kegyhely Doroszló faluban (Szerbiában, Vajdaságban).
A kegyhely ma Doroszló déli szélén, a falut átszelő Zombor-Hódság műút Rácmillitics felőli oldalán található. A kegyhely pár hektáros parkosított területe és a műút illetve a Duna–Tisza–Duna-csatorna (korábban Mosztonga) között terül el.
A kegyhely középkori elnevezése Bajkút volt. A török hódoltság idején elnevezése ismeretlen. Doroszló újratelepítése és az első csodás gyógyulás után jelentősége megnövekszik és a délvidéki tájakon Szentkút néven válik ismertté.
Az Árpádok korában Bajkút község állt a kegyhely területén, amelyet Nagy Lajos király 1382-ben a budai klarissza apácáknak ajándékozott. A török időkben elpusztult a falu, a kútja viszont megmaradt, amelyhez a hívő nép Doroszló újratelepítése utáni évektől kezdve zarándokol.
A plébánián az 1807-től vezetett Napló tudósítása szerint 1792-ben a Szent Szűz jósága által a gombosi vak Zablóczki János visszanyerte látását, miután megmosdott a kút vizében. A gombosi fiatalemberrel történt csoda után a kút zarándokhellyé vált. A kegyhely jelenlegi kápolnája a sorban a negyedik, amely 1874-ben, az előző kápolna beépíttetése során nyerte barokk stílusú, két karcsú tornyú, 500 férőhelyes templom alakját.
A Szabadkai Egyházmegye 1968-ban hivatalos kegyhelyévé nyilvánította, majd a megemelkedett zarándokok száma miatt 1973-ban kibővítették a kegyhely udvarát, és elkészítették a szabadtéri oltárt, illetve használhatóvá tették a zarándokházat. Az 1980-as években a hívők személyes adományaiból elkészültek a kápolnakertet övező kerengőben a freskósorok.
A jugoszláv háborúk idején a kegyhely látogatottsága visszaesett, de az ezredforduló óta ismét jelentős a kegyhelyre zarándoklók száma. Az elmúlt két évtizedben sajnos nem történtek sem fejlesztések, sem felújítások és épületegyüttes már csak nehezen tudja megfelelőképp ellátni feladatát.
Állami támogatással 2009-ben megkezdődött a bővítés és a felújítás.
A Doroszlói Szentkutat évente 15–20 ezer zarándok keresi fel Kisboldogasszony napján (szeptember 8.). A hívek már előző nap (szeptember 7.) megérkeznek. A kétnapos búcsú során körmenetet, ifjúsági-szentmisét, illetve horvát-, német- ,szlovák -és magyar nyelvű szentmiséket celebrál a megjelent nagyszámú egyházi méltóság (papok, püspök). A zarándokok főleg vajdasági magyarok, de ide látogatnak horvátok, szlovákok, németek és más vajdasági római katolikus nemzetiségek tagjai is.
A Szentkúton búcsújárás tartanak Pünkösd illetve Nagyboldogasszony (augusztus 15.) napján is. Ezekre az ünnekre az utóbbi években már sajnos nem érkeznek vidéki hívek.
A nyári időszakban havonta egyszer tart szentmisét a doroszlói plébános.
A Szentkút felújítását követően remélhetőleg kiépül egy a zarándokokat olyan megfelelő színvonalon fogadó infrastruktúra, amely nem csak a Kisboldogasszony napi búcsú idején, hanem az év tetszőleges napján is képes lesz fogadni a hívőket .
Forrás: wikipédia