Kategória Archívum: Books

Az album Bagyinszki Zoltán eredeti szándéka szerint gyönyörködtető építészeti értékeket mutat be az Alföldről, mint földrajzi tájegységről, amely délen és keleten túlnyúlik a politikai határokon. A lehetséges témák közül a leglátványosabbat, s magára a területre nézve is legjellemzőbbet választotta fényképei elkészítéséhez a könyv kezdeményezője, amikor a századforduló épületein kereste a sajátosan alföldi karaktert. Innen már a bevezető írójának – egyben a kötet szerkesztőjének – kihívó feladata, hogy ezt a megérzett fogalmat: alföldi szecesszió, megkísérelje világosan körülhatárolni, létét szakmai érvekkel alátámasztani. A kérdés nem egyszerű, de a válaszadást ösztönzi, hogy e könyv keretében a valóban gyönyörködtető képek kíséretében lehet foglalkozni a magyar századfordulós építészet sajátszerűségével, az azt minden más kortárs irányzattól megkülönböztető jellegzetességeivel.

Magyarországon a századforduló építészetében a művészeti forradalom nem a szecesszióval köszöntött be, hanem Lechner Ödön nemzeti építészetet, sajátos magyar formanyelvet teremtő kísérletével az 1890-es években. Lechner egyfelől az építészeti gondolkodás úttörői közé tartozik, akik a műszaki fejlődés eredményeit felhasználva, az új anyagokból és új szerkezetekből adódó lehetőségeket akarták érvényesíteni, és ennek következményeit műveiken őszintén megmutatni, anélkül, hogy azt a történeti stílusok eszköztárából vett elemekkel díszítenék. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik minden ornamentikát és minden hagyományra utaló formálás módot elvetettek, hogy csak a technikát magát hagyják szóhoz jutni alkotásaikon. Azt gondolta, hogy az épületeknek beszélniük kell tudni azon a nyelven, amely kultúrának a szülöttei, csakhogy ezt a nyelvet meg kell találni, meg kell tisztítani, vagy ha erre más mód nincs, meg kell alkotni.

Lechner a magyar népművészet motívumkincsét tartotta egy új építészeti formanyelv forrásának, olyan motívumokat, amelyek a paraszti kultúra évszázadokon át tartó virágzása során a nép közös tudatalattijában, érzésvilágában, ízléskultúrájában, gondolkodásmódjában kitörölhetetlen nyomokat hagytak, és amelyek régiségük miatt az eredetükre, a keleti nagykultúrákkal való kapcsolatra utalnak.

TARTALOM:

SZERBIA

Apatin

Városháza

Újvidék

Zsinagóga, tanácsház és iskola

Újvidéki Takarékpénztár

Magyar Katolikus Gimnázium

Nagykikinda

Villa

Zenta

Tűzoltólaktanya és szertár

Magyarkanizsa

Kaszinó és Takarékpénztár

Palics

Fűrdő-együttes: Női fürdő, Vigadó, Víztorony

Szabadka

Raichl palota

Raichl bérház

Sonnenberg-ház

Városháza

Szabadka vidéki Kereskedelmi Bank

Zsinagóga

MAGYARORSZÁG

Szeged

Raichl-palota

Reök-palota

Beregi-ház

Új zsinagóga

Márer-ház

Deutsch-palota

Gróf-palota

Lechner téri ikervillák

Hódmezővásárhely

Zsinagóga

Első Takarékpénztár

Susáni református templom

Üzletház

Református Bethlen Gábor Gimnázium

Úri Kaszinó

Polgári leányiskola

Békéscsaba

Állami polgári fiúiskola

Békés megyei Gazdasági Egyesület székháza

Szarvas

Gazdasági szakiskola

Kunszentmárton

Zsinagóga

Petőfi Szálló

Felsőpárti református templom

Református Kör

Csongrád

Polgári fiúiskola

Kiskunfélegyháza

Városháza

Kiskunhalas

Városháza

Elemi iskola

Kecskemét

Városi bérház és kaszinó, „Cifrapalota”

Iparos Otthon

Luther-udvar

Főreáliskola

Városháza

Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium

Kerekegyháza

Római katolikus (Szent István király) templom

Nagykőrös

Arany János Református Gimnázium

Gaál-kúria és Jakabházy-Eötvös kúria

Cegléd

Iparbank

Kossuth Lajos Gimnázium

Szolnok

Kádár-cukrászda

Törökszentmiklós

Községháza

Poroszló

Községháza

Tiszafüred

Kossuth Lajos Gimnázium

Városháza

Balmazújváros

Városháza

Debrecen

Megyeháza

Debreceni Református Dóczi Leánynevelő Intézet

Református Főgimnázium

Rendőrség

ROMÁNIA

Szatmárnémeti

Pannónia-szálló

Nagyvárad

Fekete Sas-Palota

Adorján-házak

Deutsch-ház

Füchsl-ház

Poynár-ház

Stem-ház

Nagyszalonta

Városháza

Tövisegyháza

Kintzig kastély

Arad

Jakabffyné bérháza

Bohus-palota

Kultúrpalota

Porcia bérpalota

Temesvár

Állami Felsőbb Leányiskola

Kegyesrendi Főgimnázium, rendház és templom

Lloyd- palota és a kávéháza

Piszika Sándor bérpalotája

A Városi Polgári Menházalap gyárvárosi bérháza

Hungária-fürdő

Liget úti Béga-híd

A kötet szerzői:

Gerle János

Demeter Gábor

Gerle János

Novák István

O. Csegezi Mónika

Ozsváth Gábor

Szekernyés János

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Nem mindennapi kötetet tart a kezében városunkról, valamint a környező településekről.

A szerzők, szerkesztők jóvoltából megismerheti Gyula város legkellemesebb sétaútjait, olvashat mindazon szellemi örökségünkről, amely a városunk utcáinak, épületeinek, a benne lakóknak a szellemiségét tükrözi.

Gyula hangulatos kisváros a magyar-román határ mellett, ahol egyaránt nagy számban élnek német és román származásúak is a magyarok mellett. Ma már szabadon használhatják nyelvüket, őrzik és ápolják hagyományaikat. Jól érzik magukat itt, sajátjuknak érzik a várost. Gyula szegényebb lenne az itt élő nemzetiségek nélkül.

A város történelmi levegője, épségben maradt középkori téglavára a látványos múzeumával nagyszámú turistát vonz. A Gyulára érkező külföldi vendégek többsége német és román. A vendégek kedvelik a város romantikus arculatát, a folyókkal szabdalt környéket, a vonzó természeti környezetet és a barátságos gyulaiakat. Sokan az egész nyarat itt töltik, hogy Magyarország egyik legszebb meleg vizű fürdőjében gyógyíttassák reumatikus és egyéb betegségeiket. Mások beülnek egy-egy előadásra az ódon vár falai között működő nyári várszínházba, hogy élvezhessék Shakespeare-t vagy egy kellemes zenés darabot.

Gyulán született a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc és a város Kossuth-díjas festője Kohán György is, akinek képeiből állandó kiállítás látható Gyulán. Albrecht Dürer Gyuláról elszármazott család sarjaként vált világhírűvé. Hagyományainkat ápoljuk és tovább gazdagítjuk. Számos rendezvényünk van, amelyeket februárban a Reneszánsz Karnevál vezet be.

Forgassa haszonnal e kiadványt, járjon utána a leírtaknak, s élvezze mindazt, amit városunk és környéke nyújtani tud sok-sok téren.

Dr. Perjési Klára Gyula polgármestere

200 oldalon majd 300 fotóval.
Fotók, fotószerkesztés: Bagyinszki Zoltán, Dr. Havassy Péter
Múzeum és rendezvényfotók: Nagy Imre, Gyulai Várszínház, Rusznyák Csaba

Kiadó: HISZI – MAP KFT. 2008.
Terjedelem: 206 oldal, 9 fejezet, B/5 méretben
Szerkesztette : Göndöcs Péter és Molnár Ferenc
Fotó: Bagyinszki Zoltán kb. 300 felvétel
Szöveg:dr.Havassy Péter ( magyar, angol, német, román)
Tipográfia: Tóth Attila
Nyomda: JAVIPA Békéscsaba

Postakocsival Kazincbarcikáról a sóút mentén

A magyar és a lengyel barátság jegyében, szerkesztette, fotózta és a szöveget írta Bagyinszki Zoltán- Kazincbarcika város megbízása alapján. 2005.

A beköszöntőt dr. Galla Gábortól, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatójától kaptuk.

Talán a legszebb könyv – remek különleges témával: történelmi városaink bemutatásával, a (Felvidékkel és az egykori Galíciával.)
Térkép, az egykori európai jelentőségű magyar postakocsi útvonal teljes hálózatával, ill. a szerelvény – a 3 „lóerővel”. Az 50 éves város Kazincbarcika, Aggtelek, Kassa, Eperjes, Limanova, Ószandec, Krakkó, további kisvárosok, természeti szépségek. A Kárpátok hegyei, barlangok-sóbánya és a Hucul ménes lovai. Változatos, színes fotóanyag.

Ez mind megtekinthető a magyar- angol- lengyel nyelvű album 150 oldalán látható 329 fotó segítségével ( ebből kb. 10 % vendégfotó a magyar és a lengyel Világörökség témaköréből.)
A B/4 méretű, keményfedelű könyv terveit Juhász Valéria készítette, amely a debreceni Tóth Kiadó gondozásában készült.
A szép kiállítású, egyedi címlapú „útikönyv” 6000 Ft-os áron került a boltokba.

Dr. Galla Gábor vezérigazgató Magyar Turizmus RT.:

“Csodálatos világ tárul elénk Bagyinszki Zoltán fotográfus képeit nézegetve. Kazincbarcika Város Önkormányzata, az Aggteleki Nemzeti Park, valamint a Wieliczkai Sóbánya összefogásának köszönhetően maradandó érték született. Így ismét beigazolódott, hogy az álmok és elképzelések valóra váltásához közös akarat szükséges.

Ráadásul ebben az esetben több ország elképzelése találkozott és vált valóra. De nem csak azért különleges ez az album, mert valami új dolgot mutat be, hanem azért is, mert ezt egy művész szemével teszi. Biztos vagyok benne, hogy sok örömet fog szerezni mindazoknak, akik a kezükbe veszik. A témaválasztás – Postakocsival Lengyelországba – több szempontból is érdekes, de engem turisztikai szakemberként elsősorban a turisztikai vonatkozásai ragadtak meg. A postakocsiról ugyanis rögtön a turizmus fejlődésében játszott szerepe jutott az eszembe. Hiszen ez volt az első menetrend szerinti járat az újkorban, amely a lassú és kényelmetlen lovas szekeret felváltotta. A postakocsit először Franciaországban és Toscanában vezették be a XVII. században. A polgárosodással új közönség és a turizmus új formái jelentek meg. A fő szállítóeszközzé vált postakocsi útvonala mellett fogadók, majd családi szállodák épültek. Ekkor – I. Erzsébet korában – az úriemberek neveléséhez hozzátartozott Európa kulturális központjainak a felkeresése, így vált divattá az ún. “Grand tour” intézménye. A postakocsi persze nem kizárólag a Grand tour résztvevőinek állt a szolgálatára. Ezt az eszközt használták a kereskedők és a zarándokok is. Mai felgyorsult világunkban felüdülést jelent egy kicsit nosztalgiázni és elképzelni, milyen lehetett egy-egy ilyen körutazás. Most képzeletünk valóra válik és postakocsin kirándulva is megcsodálhatjuk az érintett magyar, szlovák és lengyel települések látványosságait. Remélem, hogy az album lapozgatása közben a tisztelt Olvasó is kedvet kap az utazáshoz.

Jó utat kívánok!”

Meghívó a budapesti Utazási kiállításon szervezett könyvbemutatóra

Tisztelettel várjuk Önt egy rendhagyó utazással kapcsolatos vetítésre és beszélgetésre (Kazincbarcika standján). A debreceni Tóth Kiadó gondozásában megjelent Aggtelek – Wieliczka című album ( 152 oldal ) egy igazi postakocsival történt 5 napos utazás keretében állít emléket a magyar–lengyel barátságnak. A gyönyörű tájak, a Kárpátok hegyei-völgyei és a Felvidéki történelmi városok mellett, a postakocsik világa, az Aggteleki cseppkőbarlang, a Wieliczkai sóbánya is bemutatásra kerül.

Külön fejezetet szentelt a szerző- szakember bevonásával- a hucul lovak ismertetésére. E lófajta egykor a hegyvidék meghatározó (erős és igénytelen) szállító állata volt. Ezek a hucul lovak húzták majd egy héten át, a Kazincbarcikáról indult nosztalgia postakocsi szerelvényt az egykori sóút mentén egészen Krakkó városáig. A szerkesztő-szerzővel, Bagyinszki Zoltán fotográfussal és Nagy Imre alpolgármester úrral, a projekt menedzserével Sajó Attila igazgató úr beszélget.

Kérjük, tiszteljen meg bennünket jelenlétével, érezze jól magát velünk a könyvek világában. A program keretében a sajtó számára korlátozott számban könyvek kerülnek átadásra, a közönség körében pedig fotókat és könyveket sorsolunk ki.