A Kőszegi-hegység az Alpokalja egyik kistája, harmadrészben Vas megye, kétharmad részben az ausztriai Burgenland (Őrvidék) területén. A Magyarországra eső, 58 km²-nyi területű, erősen tagolt, zárt középhegységi tömböt keletről és délről a Kőszeghegyalja fennsíkja, Ausztria területén délnyugatról a Felső-Őrség, északnyugatról a Borostyánkői-hegység, északról a Bucklige Welt és a Pulyai-medence határolja. Legmagasabb csúcsa a magyar–osztrák határon emelkedő 882 méteres Írott-kő, amely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja.
Egyes földrajztudományi tájfelosztások a Kőszegi-hegység részeként kezelik az ausztriai Borostyánkői-hegységet is, míg az ellenkező nézetet vallók azzal érvelnek, hogy a Gyöngyösfői-hágó két, szerkezetileg elkülönülő tájra osztja a Keleti-Alpok eme vonulatait. Ez utóbbi, elfogadottabb álláspont szerint a Kőszegi-hegység csupán a hágótól keletre elterülő hegységtömböt foglalja magába.
A Kőszegi-hegység tektonikai ablak, a rohonci ablakcsoport (Möltern, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Vas-hegy) része, ahol a későbbi rétegek lepusztulása miatt a környezetüknél régebbi kőzetek találhatók a felszínen.
A pusztán magyarországi kontextusban kidolgozott Magyarország földrajzi kistájainak katasztere a határon átívelő Kőszeg–Rohonci-hegység Magyarországra eső egyharmadát fogja fel Kőszegi-hegységként.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Óház-kilátó a Kőszegi-hegységben található az Óház-tetőn 609 m magasan. A XIII. században a kőszegi Felsővár állt itt. Először egy fából készült, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek ide, melyet egy szélvihar ledöntött. Majd az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárták a lakótorony alapjait is, melyre millecentenárium évében a város 15 m magas, fatetőzetű, kőből épült toronyvár-kilátót emelt. Könnyen elérhető és gyönyörű kilátás nyílik Kőszegre, a pozsonyi hegyekre, a Ságra és Somlóra, a Fertő-tóra, a szomszédos Ausztriára.