Szászsebes a Sebes folyóról kapta nevét az itt megtelepedő székelyektől. Jó fekvése miatt régészeti leletekkel igazoltan megfordultak itt a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. A székelyek idejéből származó ősi templom és temető maradványaira bukkantak az evangélikus templom alatt és körül. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A települést II. András 1224-ben a szászoknak adományozta, az itt élő székelyeket ekkor telepítette át a Háromszéki medence környékére, ahol így alakult ki Sepsi szék. / Sepsi = Sebesi./ Favárát és a várost a tatárok felégették, kővára és a ma is látható temploma a tatárjárás után épült. A templom gótikus külseje a XIV. századi átépítéssel alakult ki. A várost a törökök többször feldúlták ill. felégették. 1540-ben itt halt meg Szapolyai János királyunk. 1551-ben Castaldo foglalta el, 1556-ban Izabella királyné seregei visszafoglalták. 1708-ban Károlyi Sándor kurucai is felégették a habsburgokhoz húzó szász város várát. A várfal jelentős részét és a védműveket a XIX. században elbontották. A 28 ezres városban mindössze 200 magyar és 400 német lakik, ennek ellenére a főtéri parkban a magyar és a német zászló is leng.
http://erdely-szep.hu/Szaszsebes/index.html
Tóth Kiadó Erdélyi várak c. albumból: Háromhajós bazilika volt, Ny –i homlokzatán egyetlen hatalmas toronnyal.
57 m hosszú az értékes műemlék épület. Itt Szászsebesen hallt meg János király 1540- ben. A városfalak mind a 4 égtáj felé rendelkeztek bejárati kapukkal. 2 helyen erősített barbakánnal.
A tornyok mint rendesen neveket is kaptak. Csizmadia Szabó, Deák –itt is főleg a céhek feladata volt a város védelme, amit a tornyok neve is szimbolizált.
1438-ban a török ostrom után a havasalföldi vajda “ közreműködésével” – közvetítésével megadta magát a város/ kénytelen volt…., ezt követően hosszú időre berendezkedett a Török porta.
Bagyinszki Zoltán az album fotográfusa.