Kategória Archívum: Várvidék

Kismarton – Eszterházy rezidencia II.

Várvidék

Monyorókerék – Erdődy várkastély és Farkasdifalva – Batthyány kastély

Várvidék


Diáról bemásolt régi képek!

Erdődy várkastély:

Kétemeletes, négytraktusú épület, amelyet széles árok vesz körbe. Legősibb magja egy kb. 45×25 méteres, közel szabályos téglaalap területű épület volt, egyik oldalán kaputoronnyal. A középkorban erős vízivárnak számított. Az épületet a XV. század legelején emeltette az Ellerbach família. A főkapu feletti táblán olvasható latin nyelvű szöveg arra emlékeztet, hogy az elpusztított várat Erdődy Sándor építette újjá romjaiból. A négyzetes alaprajzú belső épületnek valamikor hagymakupolás tornya volt. A mai tetőzet az 1772-es újjáépítés idején készült el. Az udvari homlokzat szép reneszánsz árkádsorát időközben befalazták. A gótikus kápolnának, ami a D-i szárnyon volt és 1911-ben bontották le, már csak a nyomai fedezhetők fel a falon, csúcsíves ajtónyílások, címeres zárókövek. 1945 előtt még lakható volt a kastély egy része, itt őrizték az Erdődy família értékes levéltárát is. Az 1945-ös orosz megszállás következtében az épület belső berendezése teljesen elpusztult és a kastély azóta omladozó állapotban van. Napjainkban is az Erdődy família tulajdonát képezi.
Monyorókerék várát a középkor során eredetileg négy vizesárok és három földsánc vette körül. A legbelső sáncon kőfal magasodott, amelynek egy része a gazdasági épületek oldalán még ma is láthatók. A várfalat hét torony és bástya erősítette meg. Közülük már csak egy, a hajdani lőportorony áll.
A középkori települést sáncrendszer vette körül. Ez három vizesárokból és két palánkfallal védett földsáncból tevődött össze. A védőgyűrű nyomai még sok helyen felismerhetők. A főtéren álló nyolcszögletű oszlop – az egykori pellengér – a középkori bíráskodás egyedülálló emléke.

http://muemlekem.hu/hatareset/Erdody-varkastely-Monyorokerek-277

Batthyany kastély:

Egykori kastélyfotós túráim idején a Magyar Történelmi Családok tiszteletbeli tagjaként – budapesti küldetést teljesítve / fotózás céljával jártam itt.
A különleges épület az 1800-as évek közepén épült majd eklektikus stílusban átalakult- kibővítették, a régi téglány alaprajzú épülethez hozzákapcsoltak egy érdekes 3 szintes 8 szög alaprajzú épületrészt, érdekes az összekötésük- szabálytalan az alaprajza. Egy erdős ligetes részen található a Rába folyótól délre, közel az Osztrák – Magyar határhoz.
Impozáns ősparkban, családi tulajdon, nem látogatható.

Bagyinszki Zoltán

Fertő-tó Burgenlandban

Várvidék

A Fertő tó – nádassal borított sekély vizű, partközeli részét is beleszámítva – 36 kilométer hosszú, 12 kilométer széles, csupán másfél méter mély és vize enyhén sós, a hőmérséklete nyáron akár a 30 fokot is elérheti. A „Bécsiek tengere” télen rendszerint befagy, ezáltal kedvelt találkozóhelye a korcsolyázás, a jégvitorlázás és a jégszörfözés szerelmeseinek.

A tó környéke Ausztria legmelegebb régiója. A vidék évi 60 forró nyári nappal és 250 napos termékeny periódusával ideális feltételeket kínál a szőlőtermesztéshez és borászathoz, az itt élő növényzetnek és az állatvilágnak. A tó keleti partja Európa egyik legszelesebb területének számít, ezen belül is a déli széljárás miatt kedvelt találkozóhelye a vízisportok szerelmeseinek.

A Fertő tó 13 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején keletkezett. Eredetileg ezen a földsávon mindenütt ritkás tölgyfaerdő állt, amelyet elsőször az emberek irtottak, később a vízelvezetés és a legeltetés vezetett a mai sztyeppeszerű pusztaság kialakulásához. A tavat a Wulka folyó, illetve földalatti talajvízforrások, melegvízforrások és a csapadék táplálják. Ezek a vízforrások mégsem mindig elegendőek, így a nagymértékű párolgás következtében 1865 és 1871 között a Fertő tó teljesen kiszáradt. Az Einserkanal csupán 100 éve szabályozható és néhány év óta gondolkoznak azon a lehetőségen is, hogy a vizet a Duna-csatornából vezessék ide.

https://www.austria.info/hu/jo-tudni/termeszeti-adottsagok/tavak-es-folyok/ferto-to-a-napfenyes-strand

Doborján – Liszt szülőháza

Várvidék

A doborjáni Liszt-ház Liszt Ferenc szülőháza, itt látta meg a napvilágot 1811. október 22-én.
Édesapja, Liszt Ádám, juhászati számtartóként tevékenykedett az akkor még majorsági központként működő épületben. A kőből épített zsindelytetős ház ekkoriban hat szobából, egy konyhából, egy éléskamrából és egy présházból állt. A szülőház, amely egy korabarokk épületegyüttes része volt, az akkor mintegy 600 főt számláló település legtekintélyesebb épületének számított.
Az Esterházy hercegek egykori majorságának fennmaradt épületrészében ma múzeum található, amely ideális helyszínt nyújt Liszt korai éveinek és világraszóló zenei karrierjének tanulmányozásához.
Ide nyúlnak vissza Liszt Ferenc családi gyökerei, itt bontogatta szárnyait, hogy a 19. század szupersztárjaként zenéjével meghódítsa a világot és az emberek szívét.
A többnyelvű tárlatvezetések, a diákok és fiatalok számára tartott élményközpontú múzeumpedagógiai foglalkozások, a modern audio guide-ok valamennyi vendégünk számára maradandó élménnyé teszik a Liszt Ferenc szülőházában tett látogatást.

https://liszt-haus.at/index.php?id=158&L=2

Lajtakáta – Eszterházy-Czell kastélyok

Várvidék

Két kastély, két kor. Burgenlandban járva, a határhoz közel sajnos csak kívülről volt megtekinthető-fotózható a privát úri lak, amely ma is a Czell család tulajdona.
Az egymáshoz közeli középkori és az újkori 2 szintes épületek még a kastélykedvelők számára is kevésbé ismertek.
Sem méretük, sem formájuk, sem hírük nem jelentenek kiemelt vonzerőt – azonban a Lajta folyó közelében lévő egykori angolpark híres látnivaló.
Azt jó volna egyszer megtekinteni – törekszem rá, talán jövőre sikerrel járok. A kis falu más látnivalót nem igazán rejteget- egy kápolnát olvastam még az útikönyvben amit nem sikerült megtalálnunk.

Bagyinszki Zoltán

Zurány – falusi főutca

Várvidék

1209-ben „Zarán” néven említik először. A honfoglalás után besenyő határtelepülés, nevét is besenyő személynévből származtatják. 1399-ben vásártartási jogot kapott, a 14–15. században királyi város („Civitas Zarand”) és határátkelő. Kiváltságait 1642-ben III. Ferdinánd megerősítette. Jelentőségét később elvesztette, egy 1555-ös oklevél már csak faluként említi. 1529-ben és 1683-ban a törökök lerombolták.
1910-ben 2132, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Köpcsény – Gróf Batthyány – Strattmann László kastélya I.

Várvidék

Az 1660-as években épült barokk kastély egy korábbi udvarház helyén (a befejezés dátuma 1668 körül). Eredetileg négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás külső erődítés és vizesárok övezte az U-alaprajzú, nyitott belső udvaros kétemeletes épületet. A török Bécs elleni hadjárata során 1683-ban felégették, újjáépítésére 1726-tól, majd az 1730-as években került sor barokk stílusban.
Építésekor a Liszty-, majd az Esterházy-család tulajdona. A 19. század utolsó harmadában lett a Batthyányaké, 1921-ig Batthyány-Strattmann László kórháza működött benne.
A kert főbejáratának vasrácsos kapuja eredetileg az osztrák pavilont díszítette a párizsi világkiállításon 1900-ban.

http://muemlekem.hu/hatareset/Batthyany-Strattmann-kastely-Kopcseny-299

Szentmargitbánya pincéi

Várvidék

A település története 7500 évre nyúlik vissza, ekkor már emberi település állt itt. A falutól keletre van híres kőbányája, melyet már a rómaiak is használtak. A XV. római légió kőbe vésett nyomai még mindig láthatók a sziklafalakon.
A települést 1232-ben “Mayad” néven említik először. Egykori vaslelőhely. Vára 1273-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. 1276-ban „Sancta Margareta” néven említik. 1277-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát 1359-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1705 és 1709 között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a 19. században a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.

Vályi András szerint „SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban.”

1910-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztriához csatolták. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai piknik keretében történt magyar határnyitást követőn több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bécsi Császári kincstár: Magyar Királyi Szent István – rend viselete

Várvidék

Magyar emlékek a Bécsi Kincstárban
Ezer év történelmébe kaphat bepillantást, aki felkeresi a bécsi Schatzkammer, vagyis a Kincstár állandó kiállítását. Az osztrák és a magyar történelem évszázadok óta szorosan összefonódik. Nem véletlen tehát, hogy a Schatzkammer kincsei között is számos olyan található, amely szorosan kötődik a magyar történelemhez.

http://volksgruppenv1.orf.at/magyarok/aktualis/stories/174780.html

Ruszt gólyái esőben és….

Várvidék

Burgenland tartományban, Kismartontól 16 km-re délre fekszik a Fertő tó partján. Eredeti magyar neve Szil volt, évtizedek óta híres szőlőtermelő és halászvároska.
Rusztot a városban fészkelő gólyák nagy száma miatt a gólyák városának is hívják. A gólyák olyannyira jól érzik itt magukat, hogy télen is itt vannak, nem költöznek.
Rusztot legelőször 1317-ben említik okiratokban. A Soproni birodalmi gyűlésen 1681-ben I. Lipót császár szabad királyi város rangra emelte. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták. Ma Ausztria legkisebb önálló közigazgatási egysége.

http://www.ausztriainfo.com/burgenland/ruszt