Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Komárom – Monostori erőd

Határon belül - 93.000 km2

A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. A bal parton lévő erődrendszer felújításáért 1994-ben Europa Nostra-díjat kaptak.

A történelmi Komárom helyén már a Római Birodalom idején, a Pannonia provinciához tartozó Brigetio városban stratégiai fontosságú erődítmény állt. A Duna bal partján (ma Komárom, Szlovákia), a Duna és Vág folyók közötti keskeny félszigetet a honfoglaló magyarok is védelmi célokra kiválóan alkalmas helyszínnek találták. Itt épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 után létesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. Az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét. 1945–1991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a csehszlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak. A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszer részeiben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fűzérradvány – Károlyi kastély, belsők II.

Határon belül - 93.000 km2

A kastély első ránézésre a romantika stílusát tükrözi, ám belülről igazi itáliai reneszánsz ejti ámulatba a látogatókat. A kastély épülete átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.

A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.

A kastély nyolc termét nyitották meg a látogatók előtt, melyeket vezetéssel lehet látogatni. A földszinti termekben a főúri világ hangulatát élhetjük át, megcsodálhatjuk az egykori könyvtárszobát, a grófi szalont, a hálószobát, az ebédlőt és a márványmedencés fürdőszobát. Történelmi érdekesség az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/fuzerradvany-karolyi-kastely

Fűzérradvány – Károlyi kastély, külső képek I.

Határon belül - 93.000 km2

A kastély első ránézésre a romantika stílusát tükrözi, ám belülről igazi itáliai reneszánsz ejti ámulatba a látogatókat. A kastély épülete átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.
A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.
A kastély nyolc termét nyitották meg a látogatók előtt, melyeket vezetéssel lehet látogatni. A földszinti termekben a főúri világ hangulatát élhetjük át, megcsodálhatjuk az egykori könyvtárszobát, a grófi szalont, a hálószobát, az ebédlőt és a márványmedencés fürdőszobát. Történelmi érdekesség az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben.

A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák, az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételű fenyőcsoportokkal ültették be a kastélykert külső részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/fuzerradvany-karolyi-kastely

Megyer- hegyi tengerszem

Határon belül - 93.000 km2

A 324 méter magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. Az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak. A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték.
Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó, melynek össztömege 4000 köbméter, legmélyebb pontja 6,5 méter. Azonban az akkumulálódott víz eltávolítására elvezető csatornákat alakítottak ki.
A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt. Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szabadság- szobor / panoráma a Gellért-hegyről

Budapest

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. A katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták, majd 1992-ben végleg a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést adva Budapest egyik leglátványosabb nevezetességének. A szabadságot szimbolizáló nőalak a felállítása után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.

Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros számos pontjáról.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sárospatak – A Művelődés háza

Határon belül - 93.000 km2

Az ide látogatók a városkép egyik meghatározó építészeti alkotásával, A Művelődés Házával találkoznak először. Az 1983-ban, Makovecz Imre tervei alapján készült épület emberarcot idéző vonalai, rejtett szimbólumai, különleges építészeti megoldásai évente kb. 100.000 látogatót késztetnek tüzetesebb zemlélődésre. Méltán választották A Művelődés Házát a világ tíz – 1983-ban átadott – legszebb épülete közé. Az ide betérő egy pezsgő kulturális életű kisváros minden közművelődési feladatra felkészített központjában találja magát. A szabadidős tevékenységeknek éppúgy helyet ad A Művelődés Háza,mint a színházi és kamara előadásoknak, zenei eseményeknek,irodalmi találkozóknak, könyvtári szolgáltatásoknak, tanácskozásoknak és konferenciáknak.

www.amuvelodeshaza.hu/az-intezmeny/bemutatkozas-tortenet/

Ótátrafüred – favázas templom

Felvidék

Ótátrafüred központjában, egykori hazánk é-i határán áll egy különleges országosan is ritkaságnak számító építmény. A Fachwerk stílusban készült templom-szinte egyedinek mondható nálunk . Szép egyszerű arányos épület,amely egy toronnyal-zsindelyes fedéssel készült az 1800-as évek végén. Mérműves gótikus ablakai igazán belülről csodálatosak.
A gerendavázas római katolikus templomot 1995- ben látogatásával megtisztelte II. János Pál Pápa is.

Bagyinszki Zoltán

Abaújszántó egykori Állami elemi iskola szecessziós épülete

Határon belül - 93.000 km2


Abaújszántó Állami Elemi Iskola
Tervezője: Baumgarten Sándor

Fűzérradvány Károlyi kastély, park. 300 éves a juharlevelű óriásplatán.

Határon belül - 93.000 km2

A 100 hektáros védett park kialakításának éve bizonytalan, az első említések 1827-ből valók. Az angolpark arborétumába számtalan külhoni fajt is telepítettek. Az ország nevezetes fái közé tartoznak a platánóriások.
A világ minden tájáról hozattak egzótákat, és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánból származó vadgesztenyék, hamisciprusok színesítik tovább a kerti képet.
A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így festői látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különböző pontjairól is. A park főbejáratához vezető különleges szépségű védett erdei- és feketefenyősor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek.

https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/fuzerradvany/fuzerradvanyi-karolyi-kastely-vedett-parkja-809

Mád Rákóczi – Aspermont kastély

Határon belül - 93.000 km2

Eredetileg valószínűleg a 16-17 században épült, ekkor még egy egyszintes, egyszerűbb gazdasági épületként funkcionált. Fokozatosan vált egyre jelentősebbé, míg végül főúri kúriává nőtte ki magát és barokk stílusjegyeket kapott. Az épület több felújításon esett át, mire az 1700-as évek elejére elérte mai formáját, mely Rákóczi Juliannának és férjének, Aspremont Ferdinánd Gobert grófnak köszönhető. A házat írásban először az 1755 évi vagyon összeírásban említik, e szerint már elnyerte végleges formáját. Ezután a kúria egyenes ágon öröklődött és mindvégig megtartotta főúri lakási funkcióját. A ház ősi korának megfelelően méteres vastagságú kőfalakból áll, ám a barokk stílus is visszaköszön a falba vájt kályhafülkék, a különleges módon lerakott parketta, a falfestmények, stukkók képében. Ezek érdekes kontrasztot alkotnak a rusztikus elemekkel. Az épületben a Barta borászat központja kapott helyet. Történelmi múltjában, megjelenésében méltó társa az Öreg Király dűlőben elterülő szőlőbirtoknak.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=239

A borászat központja a mádi Rákóczi-Aspremont kúria, amely történelmi múltja és megjelenése révén méltó társa az Öreg Király-dűlőben elterülő szőlőbirtoknak. A XVI-XVII. században épült udvarház ekkor még egy egyszintes, egyszerűbb gazdasági épületként funkcionált, ami fokozatosan vált egyre jelentősebbé, míg végül barokk stílusjegyeket hordozó főúri kúriává nőtte ki magát.

Rákóczi Juliannának és férjének, Aspremont Ferdinánd Gobert grófnak köszönhetően a több felújításon is átesett épület az 1700-as évek elejére érte el mai formáját. A ház méteres vastagságú kőfalakból áll, a barokk stílus pedig visszaköszön a falba vájt kályhafülkék, a különleges módon lerakott parketta, a falfestmények és stukkók képében, amik érdekes kontrasztot alkotnak a régi rusztikus elemekkel. A földszint 2011 óta fogadja a borászat vendégeit, az emelet felújítása pedig – ahol három kétszobás lakosztályt alakítottak ki a vendégeknek – 2015-ben fejeződött be.

Restaurátor művészek:
Boromissza Péter
Nemessányi Klára

Belsőépítészet:
Bálint Ágnes
Igaz Rita

Építész tervező:
Erhardt Gábor

http://bartapince.com/szallas/kuria-tortenet/