Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Bán Ferenc Művelődési háza – Nyíregyháza

Határon belül - 93.000 km2

A nyíregyházi Váci Mihály Városi Művelődési Központ épületét 1981 novemberében adták át, amely a Kossuth-díjas Bán Ferenc tervei alapján épült. Az intézmény jogelődje a Megyei és Városi Művelődési Központ volt, amely 1974-től működött a mostani Korona Hotel helyén.Nyíregyháza legnagyobb közművelődési intézménye azért jött létre, hogy a 120 ezer lakosú megyeszékhely és a 600 ezres megye kulturális és művészeti életét megmutassa ország-világnak. A Művelődési Központ -főleg nagyrendezvényei folytán- Szabolcs megye gazdasági életére nézve is inspiráló, hiszen a pezsgő kulturális élettel magunkra irányítjuk a figyelmet.
2014. februárjában elkezdődött a VMK épületének a felújítása, amely a tervek szerint ez év
szeptemberében fejeződik be.

http://egykor.hu/nyiregyhaza/vaci-mihaly-kulturalis-kozpont/3961

Markaz – tájház

Határon belül - 93.000 km2

A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette.
A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha). A gyakorlatban általában egy család lakott benne, a hátsó részben átmenetileg laktak vendégcsaládok. A XIX. sz. közepe előtt Markazon fából építkeztek, később patakkőből vagy kőbányák, kőfejtők terméséből. A tájházat durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették, teteje nád (korábban tetőfedésre rozsszalmából kötött zsúpot használtak).
A belső terek alapzata „földes” amelyet lótrágya és agyag keverékéből tapasztottak össze. Erre került föl egy vékony, tehéntrágya és markazi vörös föld („híg massza”) keverékéből álló réteg, mely azt a célt szolgálta, hogy a felület egyenletesebb és színesebb legyen. A falakat fehérre meszelték, a homlokzaton kék színű ablakkeretezéssel és lábazattal.
A lakórészekben eredetileg szabadkéményes konyha és kemencés szoba található.
A lakóépülettel párhuzamosan húzódik egy kamrából és egy eszköztárolóból álló gazdasági épület.A ház utolsó tulajdonosa Barta Veron („Bikulya”) volt. Halála után az akkori Községi Tanács megvásárolta és a Műemlékvédelmi Felügyelőség segítségével felújította, a látogatók előtt 1988-ban nyitották meg.

http://www.markaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=66&Itemid=99

Keszthely – Festetics mauzóleum

Határon belül - 93.000 km2

A keszthelyi Szent Miklós temetőben álló Festetics-mauzóleum 1925-re épült fel Festetics (II.) Tasziló herceg megbízásából, Groffits Gábor építészmérnök tervei alapján. A historizáló mauzóleum egy szabadon álló ravatalozó, kriptával. Formája a klasszikus templomarchitektúrát követi. A vasbeton szerkezetű, timpanonos, nyeregtetős épület lépcsős alépítményen áll. A rövidebb oldalakat lezáró pillérek között a gerendázatot két dór oszlop tartja. A hosszanti oldalakat három-három félköríves lezárású nyílás tagolja, amelyek között a pilléreket dór pilaszterek díszítik. A ravatalozóteret rozettákkal díszített kazettás síkmennyezet fedi. Az északi hosszoldal előtt lépcsősor vezet a föld alatt lévő kriptába. A kripta falaiban sírfülkéket alakítottak ki, amelyek közül a bejárattal szemben lévő négyben nyugszanak a Festetics családtagok.

A mauzóleumba a Festetics család tagjai közül elsőként Festetics (II.) Tasziló herceg feleségét, Mary Victoria Hamiltont temették el. A hercegasszony 1922. május 14-én hunyt el. Ideiglenesen a Fő téri plébániatemplomban helyezték el koporsóját, amelyet a mauzóleum elkészülte után, 1925. november 2-án szállítottak át a Szent Miklós temetőbe. Festetics (II.) Tasziló herceg 1933. május 4-én hunyt el. A temetési szertartásra 1933. május 8-án került sor. Festetics (II.) Tasziló és Mary Victoria Hamilton fia, Festetics (III.) György herceg 1941. augusztus 4-én halt meg. Temetése 1941. augusztus 8-án volt. Felesége, Maria Haugwitz grófnő 1972. szeptember 23-án hunyt el Bécsben.  Végakaratát, hogy magyar földben pihenhessen, 1990. október 13-án tudták teljesíteni, amikor hamvait a mauzóleumba helyezték.

A Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe került építménynek a Miniszterelnökség támogatása segítségével megvalósuló felújítása 2015 augusztusában fejeződött be. A rekonstrukció célja a mauzóleum eredeti állapotának visszaállítása volt.

https://www.keszthely.hu/latnivalok/festetics-mauzoleum

Zalacsányi kastélypark – vérbükk

Határon belül - 93.000 km2

A vérbükk (Fagus sylvatica ‘Purpurea’) kb. 30méteres magasságot elérő lombhullató fa, melynek fő látványossága, a barnás-bordó, lilás színű levelek alkotta lombozata. Sokrétűen felhasználható fa, jól mutat parkokban magányosan ültetve szoliterként, parkfaként, de alkalmas nyírott és természetes sövény nevelésére is. A kertészetek csüngő lombkoronájú változatát is forgalmazzák, mely aláhulló ágrendszerével legalább olyan pompás látványt nyújt.

http://citygreen.hu/verbukk-fagus-sylvatica-purpurea-gondozasa/

Freskók – falképek extra pótlások, Budapest – Sümeg 3.

Határon belül - 93.000 km2

A közelmúlt BZ. fotói – extra pótlások a freskó és falképek témájában 3. rész.

Budapesttől – Pécel- Balatonkeresztúr- Sümeg városáig / , Lotz Károlytól – F. A. Maulbertsch művészetéig.
( képaláírások a városokról- helyszínekről a fotók alatt )
Az elismert magyar képzőművészet csodálatos és gazdag tárházába segít bepillantani a 3 részes sorozat.
Itt is látszik van mire büszkének lenni Magyarországon , élőben érdemes megtekinteni a hatalmas falképeket.
…….több 100 év kulturális örökségét.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Király bazár

Határon belül - 93.000 km2

Megújult a főváros egyik legforgalmasabb terének ékessége, a Kármán Aladár–Ullmann Gyula építészpáros által tervezett szecessziós Király Bazár középső része.

A felirat őrzi még a palota korábbi funkcióját, még ha az egykori üzletekből aligha maradt meg néhány az épületegyüttes aljában –, az pedig a pénzhiánynak tudható be, hogy az eredeti tetőzet és az oromzat díszítményei nem kerülhettek vissza.

A telken korábban, a tizenkilencedik század végéig egyemeletes barokk stílusú épület állt, akkoriban még Barátok terének hívták a helyet. A ház a pesti újságok szerkesztőségeinek is otthonául szolgált, s falai között működött az Athenaeum nyomda és lapkiadó is. Krúdy Gyula úgy fogalmaz egy helyen, hogy „a hírlapírás gyönyörű szűzkorszakát jelentette e régi, szép épület, amelyről az ember már messziről látta, hogy nem mindennapi ház felé viszik léptei”.

Aztán 1897-ben lebontották a nagy múltú palotát – számos környékbeli társával egyetemben –, az Erzsébet híd építésével együtt járó városrendezés miatt. A nyomda elköltözött, és új, szecessziós palotát emeltetett a telkeken Herczog Mór Lipót. Ez lett 1902-re a Király Bazár, amelynek avatásán maga Ferenc József magyar király és osztrák császár is megjelent.

A ma három utcára néző épületegyüttes két éven át készült, Ullmann Gyula és Kármán Aladár tervei alapján. Több része Otto Wagner osztrák építész munkáira emlékeztet – a bécsi szecesszió hatása különösen gyakran jelenik meg az építészpáros munkáin, a bazárhoz leginkább a Szabadság téri három épületük hasonlítható, amelyekben most az Egyesült Államok nagykövetsége működik.

A Király Bazárba megnyitása után nem sokkal több üzlet és iroda is beköltözött, és 1904-től a Városi Lövöldének is helyet adott, s itt működött Spiegel Frigyes szalonja, színvonalas antik lakberendezési tárgyakkal.

http://magyarhirlap.hu/cikk/32731/Ujjaszuletett_palota_a_Ferenciek_teren – részlet

Rákóczi-Dessewffy kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Rákóczi-Dessewffy kastély 1700 körül épült barokk stílusban.
Kettő, utcavonalon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős épületből áll. A két építmény között kettőzött kapuzattal. Az együttestől délre további kapuzattal van ellátva.A két barokk épületet négy-nyílásos, kőkeretes, gyalogos és kocsi behajtós kapuzat köti össze. Az északi kastély a sóhivatal volt, déli része pedig a hivatalnokok lakásaként funkcionált. Az épület először a Rákóczi család birtokában volt, később kincstári lett, majd a Dessewffy család birtokába került.
Járásbíróság és kollégium is volt ezt követően. Ma magánkézben van, és borászati központként
működik.

http://www.gyogyvizek.hu/latnivalok/rakoczi-dessewffy-kastely-tokaj.html

Sümegi temető – Kisfaludy síremléke

Határon belül - 93.000 km2

Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. 32-35 éves korában az ország ünnepelt költője. A magyar irodalmi romantika előkészítője. Főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dal alakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája, majd felesége Szegedy Róza.

Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban, hadifogságba Franciaországba került, majd szabadulva wüttenbergi szolgálatából hagyja el a katonatiszti pályát. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt Himfy szerelmei költeményeivel nagy feltűnés keltve robbant be a magyar irodalomba és köztudatba. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett balatonfüredi kőszínház megvalósításában.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sümeg – Püspöki kastély

Határon belül - 93.000 km2

Az építkezést 1748 és 1755 között végezték el. A kinézett telken már állt egy korábban épített ház. Bíró püspök építészeket, kőfaragókat és stukatúrosokat hozatott, és a kastélyt a meglevő épület felújításával és az új épületbe szervezésével felépíttette. Az építkezésre és az épület berendezésére mintegy Bíró 100 000 forintot fordított. Pontosan nem ismerjük a tervező építész nevét, de több Bíró Márton által kezdeményezett építkezéseken részt vevő Tiethart József veszprémi építőmester jelenléte feltételezhető. Erre bizonyos sajátos stílusjelekből – stíluskritikai vizsgálatokkal – is következtetni lehet. Az épület kivitelezőinek feltételezett részesei: Paul Moiser püspöki kőműves, Antonio Orsatti stukóművész és Paul Wachtlender püspöki asztalos. Igényes építészeti alkotást hoztak létre, mely nemcsak a szűkebb helyi környezetben, de a magyarországi barokk művészet egészében is figyelemre méltó alkotásnak számít.
Püspöki lakhely 1755-1775
A palotát az egymást váltó püspökök alig néhány évtizedig használták püspöki lakhelyül.
Alkalmi lakhely, lakatlan palota 1775-től.
1775-re Koller püspök megépíttette a veszprémi püspöki palotát, attól kezdve a sümegi palotát a veszprémi püspökök csak bérmáláskor látogatták. 1875-ben – amikor Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című könyve alapjául szolgáló, barátaival tett utazásukkor meglátogatják, a palota már lakatlanul, üresen állt: Őrzését a Ranolder János veszprémi püspök által megbízott „félszemű kulcsárnő”, Juliánna asszony végezte, a könyvtár még tele volt könyvekkel. „A nagy terem közepén rendetlen halmokban hevertek az uradalmak gazdasági írásai, a korábbi püspököktől fölfelé sok századra […] Termei konganak, mintha üresek volnának. Falak, padlók, szőnyegek ódon szaggal telvék. […] Mintha barlangban volnál: úgy érzed magad a gazdátlan palotában.”
Államosítás, diákszálló 1947-től
1947-ben a palota épületét államosították, a szocialista évtizedekben kollégiumnak, általános iskolának, technikumnak használták. Értékes freskóit lefestették, díszes termeit falakkal leválasztották, bútorzatát széthordták, állaga jelentősen lepusztult.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kistarcsai borzalom – 1956

Határon belül - 93.000 km2

Kettő, különleges emléktábla a Kistarcsai Központi Internálótáborban fogvatartott emberek emlékére, ahol nagyon sok névtelen vértanú vérét ontották. A tábla egyikét a Katolikus Egyház, a másikat pedig a Kistarcsai Önkormányzat állította. A kettő között található boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök kerámia domborműve.

A Kistarcsai Kulturális Egyesület kerámia domborművet készíttetett, melynek avatási ünnepségére 2014. március 2-án került sor Kistarcsán, az Október 23. téren, a volt internálótábor emlékfalánál. Az emléktáblát Beer Miklós megyés püspök avatta fel.

Egyedileg megmunkált, csodálatos alkotást a 2008.október 23-i ünnepség alkalmával állították a kommunizmus áldozatainak emlékére. Az avatáson a helyi vezetőkön kívül részt vett az 56-os Szövetség elnöke és több tagja is. A kopjafát Nagy Sándor fafaragó mester készítette.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából